A diphyllobothriasis jellemző. Diphyllobothrium latum infestatio

A halgalandféreg által okozott fertőző megbetegedés.

III. OSZTÁLY: GALANDFÉRGEK (CESTODARIA RUD.)

Betegség lefolyása: A halgalandférgesség hátterében döntő többségben a Diphyllobothrium latum D. A Diphyllobothrium fajok a szalagférgek közé tartoznak.

Az elsősorban a testüregeket és a főleg különböző szöveteket fertőző kórokozókat külön ismertetjük, mindkettőn belül elválasztva a rendszertani csoportokat: amoebákat, ostorosokat, csillósokat és spórásokat.

A kifejlett féreg szalagszerű testű, feji végén két szívógödör található, mely alkalmas a bélfalban való erős és tartós megkapaszkodásra. A feji részhez csatlakozó nyakat követően egyforma szelvényekből proglottis épül fel.

A Wikimédia Commons tartalmaz Galandférgek témájú kategóriát. Kifejlett példányaik gerinces végleges gazda bélcsatornájában, ezzel szemben a lárvák köztigazdában pl. A testtájak nevei megtévesztőek, hiszen az állatnak nincsen szája vagy bélcsatornája, ezért nem könnyű megállapítani, hogy vajon melyik a test feji vége. Lehetnek rajta szívógödrök, szívókák, ormányok, horogkoszorú rostellum és tüskék.

A kifejlett féreg elérheti a m hosszúságot, a proglottisok száma több ezer lehet. Ezek a szelvények nagy mennyiségű, ún. A féreg életciklusa során a végsőgazda valamely húsevő állat, mely a székletével üríti a petéket.

A petékből édesvízben kikelnek a fertőzőképes lárvák, melyeket apró édesvizi rákok evezőslábú rákok esznek meg első köztigazda és bennük újra átalakul a lárva.

Az a diphyllobothriasis jellemző rákokat puhatestűek, halak, kígyók, emlősök eszik vagy isszák meg második köztigazda.

Dr. Diag - Diphyllobothrium latum infestatio

A tápcsatornájukban a lárvák a bélfalon keresztül a szövetek közé vándorolnak izom, bőr, agy szem, stb. A vándorlás befejeztével a lárvák nyugvó állapotba kerülnek. A második köztigazda elpusztulásával annak húsát és egyéb szöveteit megeszi valamely húsevő állat.

Ennek tápcsatornájában a nyugvó lárvák kikelnek és kialakul a kifejlett féreg, mely akár évtizedekig élhet év A kifejlett féreg a tápcsatornába üríti a petéit. Humán a diphyllobothriasis jellemző esetén az ember végsőgazdaként vesz részt a féreg életciklusában. A fertőződés nyers, füstölt, nem kellően hőkezelt halak, puhatestűek, tüskésbőrűek elfogyasztásával a tápcsatornába a nyugvó lárvák jutnak be, melyekből a diphyllobothriasis jellemző hét alatt kifejlett férgek alakulnak ki.

Világszerte a diphyllobothriasis olyan országokban gyakori, ahol hagyományosan jellemző a nyers, füstölt, sózott hal fogyasztása: Skandináv államok, Balti államok, Szibéria, Japán, Chile, Uganda, Észak-Amerika.

Az alábbi ragadozó halfajok esetén Európában is ismert a Diphyllobothrium latum átfertőzőttség: sügér Perca fluviatiliscsuka Esox luciusmenyhal Lota lotafehér maréna Coregonus feratavi szaibling Salvelinus alpinustavi pisztráng Salmo trutta lacustrisszivárványos pisztráng Onchorynchus mykiss.

Nyers halból álló ételek a sushi, sashimi, cebiche, ceviche.

Az emberi fertőzés általában tünetmentesen, tünetszegényen zajlik. Ugyanakkor a kifejlett férgek : I. Ilyenkor általában enyhe hasfájás, maldigestio emésztési zavarzsíros,-bűzös ssékletűrítés, hasmenés is jelentkezik.

Betegség megnevezésének szinonímái:

Leggyakrabban megaloblastos anaemia alakul ki. Bár ritkán kerül meghatározásra, de a Bvitamin szérumszintje csökkent. A szérum vas szint emelkedett lehet, retikulocytaszám normális.

Magyarra átültette és kibővítette: Dr. Kotlán Sándor. Általánosan elfogadott nézet szerint a galandférgek a mételyektől származtak le, amit egyebeken kívül az a körülmény is igazolni látszik, hogy a galandférgek egy kis csoportja Cestodaria különleges a diphyllobothriasis jellemző alapján valóban mételyek és galandférgek közt átmeneti, összekötő kapocsnak tekinthető. A galandférgek összes ismert fajai kivétel nélkül, épúgy mint a mételyek, élősködő életmódot folytatnak.

Gyakran társul a B12 vitamin hiányhoz folsav hiány is. Klinikailag kialakulhat a Bvitaminhiány következtében nyálkahártya trofikus zavar Hunter glossitisés idegrendszeri tünetek, melyet összefoglaló néven funicularis myelosisnak neveznek.

Navigációs menü

A funicularis myelosis kezdeti stádiumában először a mélyérzés, vibrációérzés zavara jelentkezik, majd később a szenzoros és motoros jellegű perifériás bénulás jelentkezik. Hátterében az idegsejtek nyúlványait borító myelinhüvely sorvadása áll.

Súlyos esetben spinalis ataxia, piramispálya bénulása jön létre. A táplálkozási szokások felmérése nyers hal segíti a diagnózist.

III. OSZTÁLY: GALANDFÉRGEK (CESTODARIA RUD.) | Brehm: Állatok világa | Kézikönyvtár

A Bvitaminhiány csak felhívhatja a diphyllobothriasis jellemző figyelmet a fertőzésre. A Bvitaminhiány okozta általános panaszok gyengeség, sápadtságégő, piros nyelv Hunter glossitisés a végtagokon jelentkező mélyérzészavar hátterében számos más kórkép állhat.

1. Brehm: Az állatok világa / III. OSZTÁLY: GALANDFÉRGEK (CESTODARIA RUD.)
2. Galandférgek – Wikipédia

Vékonybél enteroclisis, illetve kettős kontrasztos irrigoszkópia során a féreg szalagszerű telődési hiányként ábrázolódik. Ezen vizsgálatok elvégzése egyéb okból szokott történni. A kezelés egyszeri dózisú per os praziquantel, vagy niclosamid alkalmazásából áll.

A féreg a széklettel együtt távozik. A Bvitaminhiány korrekciója súlyos esetben történhet parenterális Bvitamin adással, a diphyllobothriasis jellemző feltétlenül folsav a diphyllobothriasis jellemző adásával kell tenni! Differenciáldiagnosztikai szempontból egyéb eredetű Milyen férgek okoznak csalánkiütés? merül fel. Megelőzési és más fontos tanácsok: Ne fogyasszon nyers, füstölt, illetve nem kellően hőkezelt halat!