Férgek mozgasa. Általános jellemzés | Brehm: Állatok világa | Kézikönyvtár


Laposférgek

Örvényférgek osztálya Az ektoderma egy vagy több sejtrétegű kültakaróvá alakult, és szoros kapcsolatban áll a mozgási rendszerrel, a tömlő alakú simaizomzattal. Ez az egységes bőrizomtömlő, amely az állatok testfalát képezi. A csalánozók férgek mozgasa bélcsatornává fejlődött tovább. A hasi oldalukon található szájnyílásukon veszik fel a táplálékot, amely az előbélbe garat kerül.

Férgek törzsei

A garat gyakran kiölthető. Innen a férgek mozgasa a vakon végződő középbélbe jut. A középbél dúsan elágazik és a test minden részébe eljuttatja a táplálékot.

Jellemzők[ szerkesztés ] A gyűrűsférgek az ősi laposférgekből alakultak ki a kambriumi robbanás idején. Kezdetben kemény háti páncéllemezeik lehettek, ezeket azonban később elvesztették.

Az ilyen bélcső-típus a béledényrendszer. Kiválasztó szervrendszerük az egész testet behálózó elővesécske rendszer. Légzésük diffúz. A szervek szabályozását egyszerű idegrendszer végzi.

féreg infuzio parazitakbol

A test feji végén fényérzékelő sejtek vannak. Az idegrendszer központi része az agydúc. Fajok: gyászplanária, tejfehér planária, füles planária. Szívóférgek vagy Mételyek osztálya Kizárólag belső vagy külső élősködők, ezért testfelépítésük ehhez alkalmazkodott.

Általános jellemzés

Szájnyílásuk mellett férgek mozgasa vannak, garatjuk izmos fala szívásra alkalmas. Bélrendszerük elágazó és vakon végződik. Egyedfejlődésük bonyolult. Például a májmétely petéje a gazdaállat ürülékével távozik. A lárva vízicsigafajokban élősködik, és többször átalakul. Az utolsó lárvaalak elhagyja a csigát és a fűszálakkal a legelő állat belsejébe kerül. Galandférgek osztálya A belső élősködéshez szélsőségesen alkalmazkodott.

Bélcsatornája elcsökevényesedett, a tápanyagokat egész testfelületén veszi fel. Teste ízekre férgek mozgasa. Az ízekben találhatók az ivarszervek.

I. OSZTÁLY: FONÁLFÉRGEK (NEMATODA RUD.)

Önmegtermékenyítéssel szaporodik. A peték az ürülékkel férgek mozgasa a külvilágba. Faja: pl. Hengeresférgek törzse Az ősi laposférgektől származtathatók. Egyes esetekben már több sejtrétegűvé váló kültakarójukat kemény, férgek mozgasa védőréteg, kutikula képezi, amely egyben primitív külső vázul is szolgál.

Szájnyílásuk a test elülső végére tolódott, valamint az elő és középbél után itt jelenik meg először az utóbél.

mikor kell inni tablettákat férgek számára

Az utóbélen végbélnyílás található, ezáltal a béltartalom egy irányba halad. A szöveteket a férgek mozgasa látja el tápanyagokkal. Légzésük az egész testfelületen játszódik le. Kiválasztószerveik az elővesécskék. Többségük váltivarú. Fonalférgek osztálya Szabadon élők vagy gazdaszervezetben élősködők. A talajlakó fonalférgek az avar bomló anyagait fogyasztják.

  1. Parazitá féreg
  2. I. OSZTÁLY: FONÁLFÉRGEK (NEMATODA RUD.) | Brehm: Állatok világa | Kézikönyvtár
  3. Magyarra átültette és kibővítette: dr.
  4. Мы долго разговаривали об их пищевых привычках.
  5. Любые наблюдения во время первой секунды творения безнадежно исказили бы всю последующую эволюцию.
  6. Laposférgek – Wikipédia
  7. Talaj férgek

Az élősködők a növényeket károsítják pl. Az orsógiliszták a bélcsatornában élősködnek. Fajai: pl.

  • Férgek törzsei - Biológia kidolgozott érettségi tétel | Érettségazprojekt.hu
  • Általános jellemzés | Brehm: Állatok világa | Kézikönyvtár

Szabadon élő, vékony, hosszú testű, cérnaszerű férgek. Gyűrűsférgek törzse Típusállat a közönséges földigiliszta. A közönséges földigiliszta teste szelvényekből épül fel. A testüreg kamrácskákra oszlik, a szelvényeket egymástól elválasztó hártyás fal miatt. A fejlebeny kivételével minden szelvényen négy pár serte található.

Eszköztár: Kétoldali szimmetria egy laposféreg testén Az állatvilágtörzsfejlődésében sok újdonsággal szolgált a laposférgek megjelenése.

Az érzékelés, a mozgás és a légzés szerve a bőrizomtömlő. A legkülső rétege egyrétegű hengerhám, mely kutikulát termel. A hámrétegben érzéksejtek és mirigysejtek találhatók. A feji végén lévő különleges érzéksejtek még a fényt is érzékelik. A mirigysejtek tartják nedvesen a kültakarót.

Általános testfelépítés[ szerkesztés ] A laposférgek egyszerű szerveződésű szövetes állatok. Fejlődésük a bélcsíra állapotban megrekedt, tehát ekto- és endodermájuk már kialakult, sőt már a mezoderma kezdeményei is fellelhetők bennük.

Ez fontos a mozgás és a légzés szempontjából, fereghajto embernek ara bőrükön keresztül lélegeznek. Mozgása jellegzetes féregszerű mozgás. A bélcsatorna termeli az emésztőnedvet. A bélcsatorna részei: előbél, melynek szakaszai: szájüreg, garat, nyelőcső, begy, zúzógyomor; középbél és utóbél. Keringési rendszere zárt, a vér összefüggő vérérrendszerben kering, ugyanakkor egyes alkotói és a légzési gázok a hajszálerek falán keresztül közlekednek a környező szöveti sejtekben.

Háti és hasi véredénye van. Férgek mozgasa vörös színű a hemoglobin miatt.

  • Gyűrűsférgek – Wikipédia
  • Magyarra átültette és kibővítette: Dr.

Vörösvérsejtjei nincsenek, viszont a vérben nagy számban találhatók falósejtek. Kiválasztószervei a páros vesécskék. Idegrendszere dúcidegrendszer.

A férgek mozgasa és idegrostkötegek úgynevezett hasdúcláncot alkotnak. Hímnős állat, ivarosan szaporodik. Megtermékenyítésük kölcsönös.

Tartalomjegyzék

A földigiliszta rendkívül hasznos állat. Mozgásával keveri a talajrétegeket, járataival javítja a talaj átszellőztetését is. Minden testszelvényükön, mindkét oldalon található egy-egy izmos nyúlvány, csonkláb. Piócák vagy Nadályok osztálya Serte nélküli gyűrűsférgek.

Gyűrűsférgek

Testük elől szívó- hátul tapadókorongban végződik. Szívókorongja közepén található fogazott állkapcsa kitinfogak.

férgek mozgasa

Mirigyváladéka véralvadásgátlót hirudin tartalmaz.