Fergek osztalyozasa, Élősködő – Wikipédia


Nagyságuk a néhány milliméter és a méter között változik. Elsődleges testüregüket protocoeloma kötőszövetszerű sejtes tömeg parenchima tölti ki.

Testüregük hasítékcöloma schizocoelomamivel hasítékok, üregek találhatók benne. Három csíralemezzel fergek osztalyozasa ekto- fergek osztalyozasa és entoderma Emésztőcsatornájuk csupán elő- és középbélből áll, utóbéllel és végbélnyílással nem rendelkeznek. Ősszájnyílásúak protostomiaakárcsak a gerinctelenek elsöprő többsége, fergek osztalyozasa szájnyílásuk fejlődéstanilag a bélcsira hasfájós újszülött kezelése ősszájnyílásából archiporus alakul ki.

Idegrendszerük hasi elhelyezkedésű, hosszanti idegtörzsekkel, harántágakkal rendelkeznek, a feji részben agydúcok alakulnak ki.

Kétoldali szimmetriájúak. Protonephridiális kiválasztókészülékük van, ez elsősorban az ozmoregulációban játszik szerepet.

Keringési rendszerrel és légzőszervekkel nem rendelkeznek. Többségük hímnős. Körülbelül fajuk ismert, melyeket két altörzsbe és négy osztályba sorolunk 5. A laposférgek osztályozása: 5. Örvényférgek altörzse Subphylum Turbellaria 1. Örvényférgek osztálya Classis Turbellaria a. Bélüregnélküliek rendje Ordo Acoela b.

Egyenesbelűek rendje Ordo Macrostomidae c. Hármasbelűek rendje Ordo Tricladida d.

férgek és típusuk jelentése giardia parasit katze

Ágasbelűek rendje Ordo Polycladida B. Újhámúak altörzse Subphylum Neodermata 1.

Férgek törzsei

Közvetlen fejlődésű mételyek osztálya Classis Monogenea 2. Galandférgek osztálya Classis Fergek osztalyozasa 3. Tagolatlan galandférgek alosztálya Subclassis Cestodaria 3. Tagolt galandférgek alosztálya Subclassis Eucestoda a. Szegfűférgek rendje Ordo Caryophyllidea b. Szívógödrösök rendje Ordo Pseudophyllidea c.

Ismerje meg a veszélyeket!

Proteocephalidea rend Ordo Proteocephalidea d. Testüket csillós hám boríthatja, ez esetben a csillók segítségével csúsznak az aljzaton. Általában szabadonélők. A hámrétegben ún. A bőrizomtömlő körkörös, ferde és hosszanti izomrétegekből fergek osztalyozasa, kívülről befelé haladva. A háti és a hasi oldalt hát-hasi fergek osztalyozasa izomrostok kötik össze. Szájnyílásuk a test közepén a hasoldalon található általában, garatban folytatódik, mely gyakran kiölthető ormányként jelenik meg.

Idegrendszerük központja a feji tájékon található gyűrűszerű agydúc. Ebből pár idegtörzs indul hátrafelé, melyeket harántágak köthetnek össze. Szemekkel is rendelkezhetnek.

Kivétel nélkül hímnősek, és ivartalanul is szaporodhatnak. Nagy regenerációs képességgel rendelkeznek. Tengeriek és édesvíziek egyaránt vannak közöttük, de kivételesen szárazföldi fajok is akadnak. A tengeriek különösen színesek is lehetnek, közöttük találhatók a legnagyobb méretű faj a Bipalium javanum LOMAN,mely 60 cm-es.

A Fekete-tengerben kisebb fajok találhatók, méretük a 0, mm között változik. Az édesvíziek és szárazföldiek mérettartománya: 0, mm.

fergek osztalyozasa

Többnyire fenéklakók, de vannak közöttük szabadon úszók is a tengerekben. Körülbelül fajuk él a Fekete-tengerben, s kb.

nekrotróf paraziták

Ragadozók és dögevők egyaránt lehetnek. Több mint ide tartozó faj ismert világszerte, ezeket több rendbe sorolják. Fergek osztalyozasa csoport, az ide sorolt rendek eltérő eredetűek, csupán a didaktikai egyszerűséget szem előtt fergek osztalyozasa kezeljük őket együtt.

A test hátoldala domború, keresztmetszetben ovális alakú. A garat néha hiányozhat. Idegrendszerük olykor hálózatos. Protonefridiummal sem rendelkeznek. Egy sztatocisztájuk van, szikmirigyük hiányzik. Molekuláris vizsgálatok arra mutatnak, hogy a laposférgek többi csoportjától függetlenül alakultak ki, az is elképzelhető, hogy valójában nem fergek osztalyozasa e törzs tagjai, csupán konvergens evolúció eredménye a morfológiai hasonlóság.

Kisvagy mikroszkopikus méretű fajok, egyes fajaik algákkal élnek szimbiózisban. Főleg tengerben, ritkábban édesvízben is előfordulhatnak. Oldalai behajlanak. A test elején egy sztatociszta található mediálisan két megnyúltabb szem által közrefogottan. Ezek narancsszínűek. A szájnyílást a páratlan petefészek eltakarja, az ivarnyílások a test hátsó felében találhatók.

Színe zöld a szimbionta zöldalgáknak köszönhetően. Többnyire nem táplálkozik aktívan. A leggyakoribb faj a román tengerparton Konstancától délre. Az algák között él az aljzaton. Páros protonefridiumaik vannak. Általában színtelenek. A hidrafaló örvényféreg Microstomum lineare O. A szájnyílás viszonylag kicsi, ovális. A garat egyszerű, de nagyon hosszan kiölthető.

A fejtájékon oldalt számos érzőcsilló található, szemekkel is rendelkezik. Kifejezetten ivartalanul szaporodik hosszanti osztódással, állatláncokat hozva létre. Egy egyed hossza kb.

Színe változó: a halvány sárgától a barnáig és a rózsaszínűig 4 midenféle változat előfordul. Kedvenc táplálékai az édesvízi hidrafélék, ezek csalánsejtjei azonban nem emésztődnek meg, hanem felvándorolnak az örvényféreg felhámjába, ahol megtelepednek és ugyanúgy aktiválódnak, mint a hidránál.

Gyakori a vízinövényekkel gazdagon benőtt állóvizekben. Fekete-tengeri rokona a M.

LAPOSFÉRGEK. 5. szövegdoboz. A laposférgek osztályozása:

Az ide tartozó fajokat többnyire planáriáknak hívják. Levél alakú lapított testük elülső vége lemetszett, háromszögű vagy lebenyes. Testük elején, hátoldalukon két vagy több szem is található. Szájnyílásuk a hasoldal közepén található, kiölthető garatban folytatódik, amelyet a fergek osztalyozasa ormányszerűen használhatnak a táplálék felszippantására. Testvégük elvékonyodó, vagy háromszög alakú. Nevüket középbelük szerkezetéről kapták: a középbél három ággal rendelkezik, ebből egy előre, kettő hátra mutat.

A középbél ágai a maguk során vakbélszerű oldalágakat fejlesztenek. A páros hím ivarmirigyek a két hátsó középbél ág parazita gyógyszerek rossz találhatók, a női ivarmirigyek és a szikmirigyek a test elején helyezkednek el.

Az ivarnyílás a szájnyílás mögött helyezkedik el.

Navigációs menü

Nagyságuk mm között változik, színük többnyire barnásfekete, ritkán fehéres. Az édesvíziek petéjüket ún. A kikelt egyedek alapjában véve a felnőtt egyedek kisebb és nem ivarérett másolatai, kikülönült lárva alak ez esetben nincs.

Többnyire elhullott állatokkal táplálkoznak.

Gyűrűsférgek

A testfalat fejlett bőrizomtömlő alkotja, ennek legkülső rétege hengerhám. Ezeknek csúcsi része csillós, alapjukkal egy alapi hártyára támaszkodnak.

Sejtmagjuk az alap közelében található, és sötétre festett nyálkapálcikákat rhabditok találunk a sejttestben. Ezek védekezésre szolgálnak, mivel kilövellve elnyálkásodnak és méreganyagot is tartalmazhatnak.

  • Paraziták és házigazdák a sivatagban
  • Ez a meghatározás lefedi az olyan károkozókat, mint például a vírusok, férgek, trójai programok és botok.
  • A kártevők osztályozása - Ismerje meg a veszélyeket | ESET
  • Human pathogen férgek
  • Örvényférgek osztálya Az ektoderma egy vagy több sejtrétegű kültakaróvá alakult, és szoros kapcsolatban áll a mozgási rendszerrel, a tömlő alakú simaizomzattal.
  • LAPOSFÉRGEK. 5. szövegdoboz. A laposférgek osztályozása: - PDF Ingyenes letöltés
  • Férgek törzsei - Biológia kidolgozott érettségi tétel | Érettségazprojekt.hu

A hámsejtek között mirigysejteket is találhatunk. Fergek osztalyozasa alapi hártya alatt izomrétegeket találunk. A vékony körkörös, majd fergek osztalyozasa lefutású izomréteget a vastag, hosszanti izomrostokból álló réteg követi. A hátoldalt és a hasoldalt fergek osztalyozasa hát-hasi dorso-ventralis izomrétegek is összekötik.

A garat egy garathüvelyben helyezkedik el. Keresztmetszetben kör alakú, kívül és belül egysejtrétegű ektoderma béleli.

Vastag falában körkörös, hosszanti és sugárirányú izmok találhatók. Fergek osztalyozasa garat két oldalán a középbél két hátra fergek osztalyozasa ágának keresztmetszete látható, illetve mellettük a belőlük kiágazó fergek osztalyozasa keresztmetszete található. Ezeknek a falát egy rétegben elhelyezkedő tömlő alakú hámsejtek alkotják. A testüreget csillag alakú parenchima sejtek töltik ki. Ezek mellett lekerekített, tartaléktápanyagban gazdag párnasejtek is találhatók. A garat két oldalán, a hasoldalon a két hasi idegfonat metszete látható.

A füles planária Dugesia gonocephala [DUGES, ] testének eleje háromszög alakúan kihegyezett, két, szintén háromszög alakú oldallebennyel rendelkezik, ezekről kapta nevét is. E két lebeny áramlásérző szervként működik. Testvégük megnyúlt, elhegyesedő. Szájnyílásuk a test közepén található az izmos garatormánnyal 6.

A hím ivarkészüléket alkotó páros herék számos apró herehólyagocskából épülnek fel, ezek a szájnyílás előtt helyezkednek el mediálisan.

9. HÉT: AZ ÁLLATOK RENDSZERTANA ÉS EVOLÚCIÓJA

A herehólyagocskák vékony herecsatornácskákkal vas efferens csatlakoznak a vastagabb ondóvezetékhez vas defferens. A két ondóvezeték egy tágas ondóhólyagba vesicula seminalis fut be, mely párzószervhez penis kapcsolódik. Az ondóhólyaghoz prosztata mirigyek is kapcsolódnak, a párzószerv pedig közös, hímnős ivarpitvarba torkollik. A női ivarkészülék a test elején, laterálisan elhelyezkedő hosszanti szerkezetű páros petefészekkel ovarium kezdődik.

A petevezetékek oviductus fergek osztalyozasa test hosszában végighaladva a hüvelyben egyesülnek vagina. A petevezetékek 5 mentén végig szikmirigyek találhatók, illetve fergek osztalyozasa szakaszukhoz héjmirigyek kapcsolódnak. Az ivarpitvarba torkollik a párzótáska bursa copulatrixvalamint egy ismeretlen szerepű mirigyes szerv. A hímnős ivarpitvar a szabadba nyílik a szájnyílás mögött.

A megtermékenyítés egyidejű és kölcsönös. Barnásfekete testük mm hosszú, fergek osztalyozasa széles, néha a hátoldalukon két sötétebb hosszanti sáv található. Hegyvidéki folyókban és patakokban nagyon gyakori kövek és levelek alatt. Testvérfajának, a gyászplanáriának Dugesia lugubris [SCHMIDT, ] fejtájékának elülső széle tompaszögű vagy lekerekített, fülszerű oldallebenyekkel nem rendelkezik. Két szeme van. Testvége megnyúlt, elhegyesedő.