10 lenyűgöző pillanat a VI. kerület történetéből az elmúlt 100 év tükrében 1. **A hősies harcok emlékezete**: A II. világháború alatt a kerület romos utcái és épületei, ahol a lakók összefogtak a túlélésért. 2. **A kultúra fellegvára**: A legendás Andrá
A budapesti kerületek történetét felfedező Fortepan-sorozatunk következő fejezete Terézvárosra fókuszál, amely a VI. kerület szívében található. Itt olyan ikonikus épületeket csodálhatunk meg, mint az Operaház, a Nyugati pályaudvar, a Zeneakadémia és az Andrássy út. Noha ezek a figyelemre méltó helyszínek az elmúlt több mint száz év során viszonylag érintetlenek maradtak, a körülöttük zajló élet drámaian megváltozott. A háttérben zajló események szinte észrevétlenül formálták a város arculatát, ami a fotóválogatásunkban is jól nyomon követhető. Itt látható, hogy miként alakult át Terézváros az évtizedek során, tükrözve a város dinamikus fejlődését.
A VI. kerület különböző helyszíneit bemutató Fortepan-fotókra pillantva olyan érzésünk támadhat, mintha az élet itt mindig is hasonló ritmusban folyt volna. Ennek részben az az oka, hogy a kerület fejlődése szorosan összefonódott a fényképezés elterjedésével, hiszen a XX. század elejére már megépültek a legfontosabb épületek. Itt állt a Nyugati pályaudvar, az Operaház, a Zeneakadémia és az Orfeum/Moulin Rouge, ami ma Kálmán Imre Teátrum néven ismert. Az Andrássy út elegáns vonalvezetése pedig több mint egy évszázadon át alakította a VI. kerület atmoszféráját, még úgy is, hogy Terézváros mai határai csak az 1970-es években formálódtak meg.
1777-ben nyerte el a VI. kerület a Terézváros elnevezést, amelynek hátterében a pesti magisztrátus döntése állt. E név választása Mária Terézia királynő és Avilai Szent Teréz, a királynő névadó szentje előtt is tiszteleg. Ekkoriban a terület főként majorokkal volt tarkítva, de a következő évtizedekben látványos fejlődésnek indult. Az 1838-as nagy árvíz azonban súlyos károkat okozott, de ezt követően Terézváros építkezésének legélénkebb időszaka következett, amely új irányt szabott a kerület jövőjének.
Lett Hajós utca és Nagymező utca, megépült a földalatti, lélegzetelállító villák nőttek ki az Andrássy út körül a földből, ma ezekben nagykövetségeket, kulturális intézményeket találunk. Mi az Edelsheim-Gyulai-villát mutatjuk meg válogatásunkban (első kép), ami a kerület peremén, egyik legelegánsabb részén, a Hősök tere szomszédságában helyezkedett el. Az épület nemcsak egyike volt a legnagyobb, legreprezentatívabb villáknak a környéken, de lakói, az Edelsheim-Gyulai lányok is igazi celebritásnak számítottak a maguk korában.
A háború előtti időszakban az Operában és a Zeneakadémián való megjelenés a magára valamit is adó arisztokraták számára szinte kötelező volt. Az általunk választott fotón gróf Apponyi Albertet pillanthatjuk meg az oldalbejáratnál, ami jól tükrözi ezt a társadalmi elvárást. Emellett a város különböző szórakozóhelyei is vonzották az urakat, akik bárhol feltűntek, ám látogatásaikat kevesebb hírverés övezte. Az olyan fényűző mulatók, mint az Arizona, a Parisiana, vagy a Somossy Orfeum, a szórakoztatóipar igazi ékkövei voltak, de a Zichy Jenő és Ó utca környékén másodvonalbeli bordélyok is sokasodtak. Noha 1927-ben betiltották ezeket, a legexkluzívabb éjszakai helyek többsége még a szocializmus évei alatt is a VI. kerületben található, és ma sincs szükség messzire mennünk, ha egy jó bulira vágyunk ebben a vibráló környezetben.
A kerület művészeti élete mindig is pezsgő és sokszínű volt. Az Abbázia kávéház, amely közel egy évszázadon át megőrizte nevét, a kultúra találkozóhelyévé vált. Itt találkoztak a művészek, ahol a kissé ittas Ady, aki a Három Hollóból lépett ki, szenvedélyesen beleszeretett az Opera szfinxébe. A japán stílusú játékgép, a jágó, pedig Gombaszögi Ella és Turay Ida szórakoztatásának színhelyévé vált. A szabadkőművesek, képzőművészek, újságírók, diplomaták, bábszínészek és színészek mind megtalálták itt a helyüket. Az ismert politikai alakok mellett a csodás épületek árnyékában a hétköznapi hősök és a szegényebb társadalmi rétegek élete is folyt, gazdagítva a kerület szövetét a mindennapokban.
Egy különleges időutazásra hív a város szíve, ahol az Andrássy út (más néven Sugár út) mesés hátteret nyújtott a történelem viharainak. Itt, ahol a háborúk és politikai rendszerek jöttek-mentek, az augusztus 20-i ünnepi körmenetek, a I. világháborúba vonuló bosnyák katonák, és a III. Viktor Emánuel olasz király tiszteletére tartott felvonulások mind-mind letették a névjegyüket. A május 1-jei ünnepségekről nem is beszélve, amelyek szintén hozzájárultak a tér színes történetéhez. Bár a legendás platánsor, amely egykor a sétányt szegélyezte, a klímaváltozás és a csatornarendszer kiépítése miatt már csak emlék, a környék máig a város egyik legelragadóbb és legimpozánsabb része. Olyan érzést kelt, mintha Budapest kulturális lényegét egyesítették volna ebben a varázslatos helyszínben, ahol a múlt és a jelen tökéletes harmóniában él együtt.
