**6 Inspiráló Magyar Tudósnő, Akiknek Munkásságát Soha Nem Felejthetjük El** A tudomány világában a nők szerepe gyakran háttérbe szorult, holott számos kiváló magyar tudósnő hozzájárult a tudományos ismeretek bővítéséhez és a társadalom fejlődéséhez. Íme

A leghíresebb magyar tudósok nevét már az iskolapadban kívülről tudtuk, sajnos azonban kevesebb szó esett azokról a magyar nőkről, akik szintén úttörő eredményeket értek el a tudományban.

Kétségtelen, hogy a magyar tudósok munkássága nem csupán nekünk, hanem az egész világnak óriási adóssága. Talán egy kis elfogultság is belefér, de az igazság az, hogy alapjaiban formálták át a világot. Gondoljunk csak Szent-Györgyi Albertre, aki felfedezéseivel forradalmasította a tudományt, vagy Semmelweis Ignácra, akinek munkája a szülészeti higiénia alapjait teremtette meg. Irinyi János a gyufát találta fel, míg Eötvös Loránd a fizika terén tett mérföldköveket. A lista hosszú, és minden egyes név mögött olyan eredmények állnak, amelyek máig hatással vannak életünkre.

A magyar tudósok mindig is kulcsszereplők voltak a tudományos felfedezések terén, és bár sokan közülük nem kaptak nemzetközi elismerést, számos magyar kutató jelentős nyomot hagyott a történelem lapjain. Iskolás éveink alatt gyakran hallhattuk nevüket, ám a figyelem gyakran elkerüli azokat a magyar nőket, akik szintén alapvető hozzájárulást tettek a világ fejlődéséhez. Az évszázadok folyamán számos inspiráló, úttörő nő lépett a színre, akik gyökeresen átalakították a történelem menetét, legyen szó sportról, divatról, űrkutatásról vagy tudományos eredményekről. A 2023-as év mérföldkőnek számított a magyar tudományban, hiszen Karikó Katalin lett az első nő, aki Nobel-díjat nyert Magyarország történetében. Ő és kutatótársa, Drew Weissman osztoztak a Svéd Királyi Akadémia által odaítélt fiziológiai-orvostudományi Nobel-díjon. Napjainkban Karikó Katalin neve már nem csupán egy ország, hanem az egész világ számára ismert, de fontos hangsúlyozni, hogy ő nem az egyetlen példa a magyar női tudósok között.

Telkes Mária magyar származású amerikai tudós és feltaláló volt, a napenergia kutatásának úttörője és Amerika 11 legsikeresebb asszonyának egyike. Telkes Mária 1900-ban született Budapesten, majd 20 évvel később a Budapesti Tudományegyetemen diplomázott fizika szakon.

Csupán 24 éves korában érkezett az Egyesült Államokba, ahol a clevelandi klinika biofizikai laboratóriumában kezdett dolgozni. Másfél év elteltével már az osztályának irányítását is átvette, bizonyítva tehetségét és elkötelezettségét a tudományos kutatás iránt.

Ezen időszak alatt született meg az agyvelő infravörös sugárzásának mérésére szolgáló elektromos fényképezőgép. 1934-ben a New York Times, a cleveland-i és a detroit-i médiumok összeállították Amerika legérdekesebb és legsikeresebb női személyiségeinek listáját, amelyen csupán 11 név szerepelhetett.

A listán jellemzően sportolók, filmsztárok és közszereplők találhatóak, de emellett ott van Telkes Mária is, aki egyedüli tudósként tűnik fel az összeállításban.

Öt év elteltével Bostonba költözött, ahol tanárként a napenergia kihasználásának lehetőségeit kutatta. Szabadalmai között megtalálható egy innovatív, napenergiával üzemelő tengervíz-sótalanító berendezés, amelyet először az amerikai hadsereg alkalmazott a második világháború során. Ez a találmány később az amerikai katonák alapfelszerelésének részévé vált. A nevén összesen húsz szabadalom szerepel, köztük az utolsó, amelyet 90 éves korában nyújtott be, és a hideg tárolás technikájával foglalkozik. Telkes Mária volt az első, aki megkapta az amerikai női mérnökök társaságának életműdíját. 2012-ben pedig helyet biztosítottak számára az Amerikai Feltalálók Dicsőségtermében, ahol a legkiválóbb mérnökök és feltalálók emlékét őrzik.

Radnót Magda Rottenstein Gyula és Weinréb Irén gyermekeként látta meg a napvilágot. Édesapja hősi halált halt az első világháború során, ami mély hatással volt életére és pályafutására. Radnót Magda állami díjas magyar orvos, aki kiemelkedő szaktudásával a szemészet és patológia területén vált elismertté. Egyetemi tanárként és az orvostudományok doktora cím birtokosaként rengeteget tett a tudományos közéletért, és a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjaként is nagy tiszteletnek örvend. Fő kutatási területe a szem betegségeinek és elváltozásainak kóroktani és kórtani vizsgálata, valamint a fényérzékelés endokrinológiai aspektusainak feltárása. Ezen kívül a látószervek szövettani és anatómiai elemzése is középpontban állt munkásságában. Klinikai patológiai megfigyelései alapján innovatív módszereket dolgozott ki, amelyek között szerepel a könnyszervek helyreállító sebészeti eljárása, a szürke hályog krioextrakciós műtéti technikája, valamint az ideghártya-leválás kriopexiás helyreállítása. Radnót Magda hozzájárulása a szemészethez és a patológiához nemcsak a tudományos közösség, hanem a páciensek számára is jelentős előnyökkel járt.

T. Sós Vera, a Széchenyi-díjas magyar matematikus, a számelmélet és a kombinatorika kiemelkedő, nemzetközileg elismert szakértője, aki alapvető hatással volt a diszkrét matematika fejlődésére az elmúlt öt évtizedben. Ő a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja és számos tudományos iskola alapítója. 1930. szeptember 11-én látta meg a napvilágot Budapesten, és egyetemi tanulmányait az ELTE matematika-fizika szakán végezte. Doktori értekezését 1980-ban védte meg, ezt követően pedig az MTA Matematikai Bizottságának tagjaként, majd elnökeként tevékenykedett. Munkásságának egyik legismertebb eredménye az Erdős-Rényi-Sós-féle barátságtétel, amely jelentős mérföldkő a gráfelmélet területén. T. Sós Vera 2023. március 22-én hunyt el, és emlékét egy híres idézetével őrizzük.

Kondorosi Éva 1948. március 22-én látta meg a napvilágot Budapesten. Ő egy elismert biológus kutató, aki a Balzan- és Széchenyi-díj birtokosa. A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjaként, valamint az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémiájának nemzetközi tagjaként is aktívan hozzájárul a tudományos élethez. Kutatási munkássága számos alapvető felfedezést eredményezett a szimbiózis, a mikrobiológia és a növényi fejlődés biológiájának területén.

Az UNESCO a Nők a tudományban program egyik alapítója.

Nyilvánvaló, hogy Karikó Katalin neve elengedhetetlen része a listának, hiszen ő az, akinek a 2023-as fiziológiai-orvostudományi Nobel-díjat az mRNS-alapú orvoslás forradalmi alapjainak lefektetéséért ítélték oda. Az általa végzett munka nemcsak elméleti szempontból jelentős, hanem hozzájárult a koronavírus ellen kifejlesztett új típusú vakcinák gyors megalkotásához és széleskörű alkalmazásához is.

Ha valaki, akkor Karikó Katalin pontosan jól tudja, hogy a siker mindig komoly áldozatokkal, lemondásokkal jár. Törekvéseit rengeteg kritika és kudarc övezte, mivel senki nem hitt abban, hogy az mRNS alkalmas lehet a gyógyításra. Éppen ezért folyamatosan visszadobták a pályázatait, majd néhány évvel később lefokozták a professzori állásából. Fizetése így kevesebb volt, mint a mellette álló technikusé.

- osztotta meg egy korábbi beszélgetés során.

Pásztor Gabriella szolnoki születésű magyar fizikus, akinek főbb kutatási területe a mag- és részecskefizika. A részecskefizikus a svájci CERN (Európai Nukleáris Kutatási Szervezet) laboratóriumában dolgozott, ahol lényegében mini ősrobbanásokat idéztek elő, hogy a világegyetem fekete anyagát feltérképezhessék. A Karriertrend azt írja, hogy a CERN-nél a dolgozó nők száma 20% alatt van, ezért kimondottan nagy dolog, hogy magyar nőként jelen lehetett.