Olaszországban népszavazást rendeznek a bevándorlók állampolgárságával kapcsolatban, amely fontos lépés lehet a társadalmi integráció és a politikai részvétel szempontjából. A döntés nemcsak a bevándorlók jogait befolyásolja, hanem a jövőbeni politikai tá

A baloldali Demokrata Párt (PD), az Öt Csillag Mozgalom (M5S) és a Baloldal és a Zöldek Szövetsége (AVS) együttesen egy figyelemfelkeltő megmozdulást hirdettek, amelyet szándékosan a referendumot megelőző napra időzítettek. Ezzel a lépéssel arra törekednek, hogy a tüntetés révén ösztönözzék az embereket a népszavazáson való aktív részvételre.

Az ellenzéki pártok plakátjain megjelenő üzenetek szerint a tüntetés célja, hogy kifejezze tiltakozását a palesztinok által lakott "Gázai övezetben zajló mészárlás" és a Netanjahu-kormány által elkövetett bűncselekmények ellen. Ugyanakkor a szombat délutánra Rómában és számos más városban tervezett menetek a Giorgia Meloni vezette olasz kormány politikája ellen is felemelik szavukat. Ez a tiltakozás különösen aktuális, hiszen csütörtökön a parlament megszavazta a kormány biztonsági törvénycsomagját, amely többek között a tüntetéseket is szigorúbb keretek közé szorítja.

A római demonstráció középpontja a lateráni Szent János-bazilika előtti tér lesz, ahol a baloldali pártok vezetői tervezik felszólalásukat. Az események körüli felvonulások megosztották az ellenzéki politikai tábor és a baloldali értelmiség véleményét, mivel egyesek aggódnak az antiszemita megnyilvánulások lehetősége miatt. Ezzel párhuzamosan a centrista Akció párt és az Élő Olaszország (IV) külön rendezvényt szervez Milánóban. Több baloldali újságíró és színész hangsúlyozta, hogy csak akkor csatlakozik a megmozdulásokhoz, ha a Hamász palesztin terrorista szervezet október 7-i támadására is emlékeznek, jelezve, hogy fontosnak tartják a történelmi események kontextusának megértését.

Az ellenzéki pártok péntek este lezárják a vasárnap kezdődő népszavazás előtti kampányukat. Az előírt kampánycsend miatt a szombati tüntetésen nem szólíthatnak fel a referendumon való részvételre.

"Bízom benne, hogy Gáza áldozatait nem fogják politikai kampánycélokra felhasználni a népszavazás során."

- kommentálta Matteo Salvini, a jobboldali Liga vezetője, miniszterelnök-helyettes. Giuseppe Conte, az M5S elnöke úgy vélte, hogy "a demokráciát mindennapos részvétellel kell táplálni, főleg akkor, amikor szükség van rá". Az egykori kormányfő hangoztatta, hogy hatmillió olasz dolgozik bizonytalan, védelem nélküli munkafeltételekkel. Vasárnap reggel héttől este tizenegyig, hétfőn reggel héttől délután három óráig várják az olaszokat az urnákhoz a négykérdéses népszavazásra, amelyet a CGIL szakszervezeti szövetség kezdeményezett.

A referendum első három kérdése a munka törvénykönyve korábbi módosításainak eltörlésére vonatkozik. A résztvevőknek egyebek között az indokolatlan elbocsátásra, az elbocsátott dolgozóknak fizetendő juttatások időtartamára és a munkahelyi balesetek felelősségvállalására vonatkozó kérdésekre kell igent vagy nemet mondaniuk.

A népszavazás negyedik pontja azt szorgalmazza, hogy az Európai Unión kívüli, Olaszországban folyamatos jelleggel, szabályos tartózkodási és munkavégzési engedéllyel élő bevándorlók a jelenlegi tíz év helyett már öt év után kérelmezhessék az állampolgárságot. Ezzel az 1992 előtti feltételeket állítanák vissza, amikor öt év elegendő volt. A népszavazás kezdeményezőinek számításai szerint ha öt év lenne a határidő, 2,5 millió EU-n kívüli külföldi kérelmezhetné azonnal az állampolgárságot, nagy részben Olaszországban született, ott iskolázott második generációs bevándorló fiatal.

Az érvényességhez a szavazásra jogosultak ötven plusz egy százalékának részvétele szükséges. Az 1974 óta rendezett népszavazásokon a részvételi arány utoljára 1995-ben haladta meg az ötven százalékot, amikor leszavazták a RAI közmédia privatizációját, valamint 2011-ben, amikor az olaszok 54,8 százaléka nemet mondott a vízhálózat liberalizációjára. Az igazsági reformról kezdeményezett 2022-es referendumon 20,4 százalék vett részt.