A bolgár nők és a fiatalok az Európai Unióban a legrosszabb anyagi helyzetben lévő csoportok közé tartoznak, mivel számukra a legalacsonyabb béreket biztosítják.
Fedezzük fel, kik azok, akik a legnagyobb nehézségekkel küzdenek a megélhetés terén Európában, és mi áll a háttérben. Az Europe in Motion keretein belül alaposan körbejárjuk ezt a fontos kérdést. Milyen tényezők befolyásolják a legrosszabbul keresők helyzetét, és milyen rendszerbeli problémák állhatnak a háttérben? Tarts velünk, hogy közösen feltárhassuk a válaszokat!
Az alacsony bérezésű munkavállalók azok, akik az országos átlagfizetés kétharmadát vagy ennél is kevesebb jövedelmet kapnak. Ez a csoport az Európai Unió munkavállalóinak közel 15%-át képviseli.
A nők körében a fizetések aránya kedvezőtlenebb, hiszen 18 százalékuk alacsony jövedelemmel rendelkezik. Különösen aggasztó, hogy a 30 év alatti fiatalok közül minden negyedik személy ebbe a kategóriába tartozik.
Bulgária kiemelkedik az EU tagállamai közül a rosszul keresők arányával, amely megközelíti a 27%-ot. Ezt követi Románia 24%-kal, Lettország 23%-kal, míg Görögország a lista negyedik helyén áll 22%-os arányával.
Portugáliában, Svédországban, Finnországban, Olaszországban és Szlovéniában a legkisebb a kis keresetűek aránya, ami arra utal, hogy ezek az országok kedvezőbb gazdasági környezetet biztosítanak a lakosság számára.
A vendéglátás területén a legrosszabb a jövedelem, azonban a köz- és szociális szektorban is sokan küzdenek, hiszen minden harmadik dolgozó számára a hónap végén érkező bér nem elegendő.
Az sem mindegy, hogy valakinek milyen munkáltatói szerződése van. A határozatlan idejű megbízásoknál ugyanis 15 százalékkal kevesebben vannak az alulfizetettek.
Természetesen az iskolai végzettség és a jövedelem szorosan összefügg egymással. A képzetlen munkavállalók körében a negyed aránya keres a legkevesebb, míg az egyetemi diplomával rendelkezők esetében ez az arány csupán huszonöt százalék. Ők tehát sokkal ritkábban találkoznak az országos átlag kétharmadánál alacsonyabb keresettel.
