A fenntarthatóság jövője: Miként fokozhatjuk a zöld ingatlanbefektetések népszerűségét Magyarországon? - Alternatív Energia A fenntarthatóság kérdése egyre fontosabbá válik a modern társadalmakban, és Magyarország sem kivétel ez alól. A zöld ingatlanbefe

A Magyarországi Fenntartható Befektetési és Finanszírozási Egyesület (HuSIF) és a Greenbors Consulting Kft. közös kutatása alapján a hazai nyilvános ingatlanalapok összvagyona körülbelül 2000 milliárd forintra tehető, amelyből körülbelül 34 százalék, azaz mintegy 680 milliárd forint zöldnek minősül. Ez azt jelenti, hogy ezek az alapok megfelelnek az EU által meghatározott ESG (környezeti és társadalmi szempontból felelős) befektetési kritériumoknak. A zártkörű ingatlanalapok esetében szintén körülbelül 2000 milliárd forintnyi befektetést tartanak nyilván, de ezekről sajnos nincsenek elérhető ESG-adatok. Összességében a jelenleg ismert zöld ingatlanvagyon aránya 15-20 százalék között mozog, ami 600-800 milliárd forintot jelent. Ez az arány nem mondható különösen alacsonynak a nemzetközi viszonylatban, hiszen az EU-s ingatlanalapok vagyonának körülbelül 42 százaléka kezelhető ESG alapelvek szerint. Érdemes megjegyezni, hogy Magyarországon jelenleg mindössze egy nyilvános ESG ingatlanalap működik, míg a kifejezetten fenntartható ingatlanbefektetéseket célzó "sötétzöld" alapok még nem jelentek meg a piacon.

Az uniós statisztikák szerint a befektetések 42%-a ESG minősítéssel rendelkezik, amelyből 39% kifejezetten az ESG elveket követi, míg csupán 3% esik a "sötétzöld" kategóriába. A "sötétzöld" címke megszerzéséhez az alapkezelők nem csupán a fenntarthatóságot szem előtt tartják, hanem aktívan a zöld célok támogatására irányuló befektetésekre összpontosítanak. Magyarország számára kulcsfontosságú, hogy lépést tartson az uniós átlaggal ezen a téren, és lehetőség szerint túlszárnyalja azt. E törekvés nem csupán a klímavédelem és a környezetvédelem szempontjából indokolt, hanem hozzájárulhat az ország energiafüggőségének csökkentéséhez és versenyképességének növeléséhez is - emelték ki a szakértők.

A tanulmány célja, hogy a felzárkózás elősegítése érdekében számos szakmai ajánlást fogalmazzon meg, különös figyelmet fordítva a szabályozási keretek tisztázására. Például javasolják, hogy egy felújításra szánt, kezdetben nem energiahatékony épület is zöld befektetésként számba vehető, amennyiben megfelelő felújítási terv áll rendelkezésre. Az ajánlások között hangsúlyos szerepet kap a hiteles és mérhető kritériumrendszerek alkalmazása is. Bár az ingatlanalapok népszerűsége Magyarországon töretlen, az ESG-tudatosság még mindig alacsony szinten áll. A javaslatok között kiemelt fontosságú a társadalmi edukáció, amely lehetővé teszi, hogy a lakossági befektetők megismerkedjenek az ESG-befektetésekkel és azok jellemzőivel. Az új befektetési formák, mint az European Long Term Investment Fund (ELTIF-ek) és a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok (SZIT-ek), szintén hozzájárulhatnak a zöld ingatlanberuházások fellendítéséhez. Fontos, hogy a fenntarthatósági szempontok megjelenjenek ezekben a struktúrákban, és támogassák azok elterjedését. A tanulmány optimista jövőképe szerint ideális esetben több alapkezelő is elindíthat ESG-alapú ingatlanalapot, amely nemcsak "világoszöld" megközelítéssel, hanem akár "sötétzöld" irányvonallal is rendelkezik. Ennek következményeként a fenntarthatósági szempontok szerint kezelt összvagyon jelentősen növekedhet, akár az 1000 milliárd forintos határt is átlépve.