A klímaváltozás hatásai a Budai-hegység erdeiben – A Pilisi Parkerdő tapasztalatai A Budai-hegység erdei a természet csodálatos színtere, ahol a fák zöldellése és a madarak csicsergése harmonikus környezetet teremt. Azonban a klímaváltozás egyre inkább é
Az éghajlatváltozás következményei már nem csupán a hírekben, hanem a hazai erdőkben is egyre inkább megnyilvánulnak. A Pilisi Parkerdő Budakeszi Erdészetének szakemberei nap mint nap olyan kihívásokkal néznek szembe, amelyek még néhány évtizeddel ezelőtt ismeretlenek voltak a magyar erdőgazdálkodásban. A Budai-hegységben elterülő, mintegy 9153 hektáros területen dolgozó erdészet tapasztalatai azt mutatják, hogy a kórokozók és károsítók gyors ütemű terjedése, valamint az inváziós fafajok megjelenése komoly fenyegetést jelent az erdők természetes egyensúlyára.
A legnagyobb gondot az okozza, hogy olyan rovarok, gombák és betegségek jelentek meg, amelyek néhány éve még ismeretlenek voltak Magyarországon. Ezek egy része természetes úton, mások az emberek közvetítésével kerültek be az országba - de ami közös bennük, hogy a melegebb telek miatt meg tudnak maradni, szaporodni, és így komoly károkat okoznak.
Fenyők, kőrisek, tölgyek - sorra támadják meg őket a kórokozók
A táj átalakulása már húsz évvel ezelőtt megkezdődött, amikor a feketefenyő populációja a déli lejtőkön hanyatlásnak indult. Örömteli, hogy ezen a területen őshonos fafajok bukkantak fel, amelyek azóta szépen gyarapodtak és erősödtek. Azonban az utóbbi időszakban egyre több idegenhonos növény is megjelent a színen - ilyen például a bálványfa, amely kiválóan alkalmazkodik a száraz körülményekhez és gyorsan nő. Sajnos ez a faj olyan vegyületeket termel, amelyek gátolják a többi növény fejlődését. Hasonló problémákat okoz a magas aranyvessző és a selyemkóró is, amelyek árnyékukkal és vízfogyasztásukkal hátrányosan befolyásolják a fiatal csemeték növekedését.
Különösen aggasztó a magas kőrisek helyzete: egy Ázsiából behurcolt gombás betegség, a kőris kéregfekély (Chalara fraxinea) miatt már több mint 15 hektárnyi erdőrészt kellett kivágni és újra telepíteni.
A tölgyek sorsa is aggasztó helyzetbe került. 2021-ben szakértők drámai mértékű pusztulást regisztráltak a csertölgy, kocsánytalan tölgy és vörös tölgy állományaiban. A kutatások eredményeként kiderült, hogy egy baktérium áll a jelenség hátterében, amely sebeket ejt a törzsön, és sötét, kellemetlen szagú folyadékot bocsát ki, végül pedig elpusztítja a fát. Ezzel párhuzamosan megjelent egy másik kórokozó is: a Biscogniauxia mediterranea nevű gomba, amely a kéreg alatt támadja meg a tölgyeket – a neve is árulkodik róla, hogy nem a mi éghajlatunkra jellemző. Az utóbbi években pedig Észak-Amerikából Olaszországba behurcolt tölgy-csipkéspoloska (Corythucha arcuata) is terjedni kezdett, amely szívogatásával már nyár közepére elszürkíti a tölgyek lombját. Ez a jelenség nemcsak a fák egészségére, hanem a makktermés mennyiségére is kedvezőtlen hatással van. Míg az eredeti élőhelyükön természetes ellenségeik segítenek kordában tartani őket, nálunk ezek az ellenséges fajok sajnos hiányoznak, így a helyzet még súlyosabbá válik.
Aszály, heves esőzések, erdőtüzek - összetett kihívás az erdészeknek
Az évről évre egyre gyakoribb nyári aszályok és hőhullámok szintén súlyos következményekkel járnak. A fiatal erdősítések gyakran nem élik túl a csapadékmentes heteket, és még amikor eső jön is, az sokszor olyan intenzív, hogy elfolyik, mielőtt a talajba jutna. A Pilisi Parkerdő számos területén emiatt volt szükség mesterséges újratelepítésre, például makkvetéssel vagy csemeték ültetésével.
Az idősebb fák is megsínylik az éghajlatváltozást. Gyengül az ellenállóképességük, és emiatt könnyebben támadják meg őket a kórokozók - erre jó példa a Budakeszi Arborétum, ahol a lucfenyők tömeges pusztulása figyelhető meg. A fák gyantával védekeznek a kártevők ellen, de aszály idején nem tudnak elegendő gyantát termelni, így a szúbogarak akadálytalanul pusztíthatják őket.
Ráadásul a nyári szárazságok és az emberi figyelmetlenség miatt egyre gyakrabban fordulnak elő erdőtüzek, amelyek nemcsak anyagi és ökológiai kárt okoznak, hanem komoly erőforrásokat is lekötnek a helyreállítás során.
Együttműködés és felelősség - közös küldetésünk az erdők megóvása!
A Pilisi Parkerdő szakértői úgy vélik, hogy az éghajlatváltozás következményei egyre sürgetőbbé válnak. Miközben az erdészeti szakma folyamatosan igyekszik alkalmazkodni és aktívan beavatkozni, fontos hangsúlyozni, hogy a társadalom minden tagjának is része van ebben a felelősségvállalásban.
"A klímaváltozás következményei egyre inkább felgyorsulnak, és a Pilisi Parkerdő elkötelezett abban, hogy szakmai tudásával, aktív intézkedésekkel és a lakosság bevonásával reagáljon ezekre a kihívásokra. Az erdészek felelőssége mellett azonban fontos hangsúlyozni, hogy minden egyén szerepet játszhat az erdők megóvásában." - emelik ki az erdészet munkatársai.
