A mérések történetében eddig sosem tapasztaltunk olyan magas hőmérsékleteket, mint amilyenek a 2024-es évben jelentkeztek.
A HungaroMet Zrt. elemzése szerint 2024-ben a hónapok közül messze a február tért el leginkább az éghajlati normáltól: 7 fokkal haladta meg az átlagot, a legenyhébb második hónap volt 1901 óta, és ekkora eltérést még nem tapasztaltak a havi átlagok összevetésénél.
A 2024-es év Magyarországon a legforróbbnak bizonyult 1901 óta, és a 2023-as, csapadékokban gazdag esztendőt követően ismételten aszályos időszak vette kezdetét – tájékoztatott az MTI a HungaroMet Zrt. elemzésére hivatkozva.
Tavaly az országos átlaghőmérséklet 12,91 fokra emelkedett, ami 2,1 fokkal magasabb, mint az 1991-2020-as időszakban mért 10,72 fokos átlag. Ez a szám az eddigi legnagyobb éves átlaghőmérséklet a 20. század óta. 2023 eddig a legmelegebb évként vonult be a történelembe, míg a 2024-es év középhőmérséklete már 0,7 fokkal túlszárnyalta azt.
Az év középhőmérséklete síkvidéken sokfelé 13 fok felett alakult, az Alföld déli részén általában a 13,5 fokot is meghaladta, a déli határ közelében helyenként pedig a 14 fokot is elérte. A Dunántúl nyugati felén és az északkeleti országrészben jellemzően 12-13 fok között alakult, a hegyvidékeken 10-12 fok közötti átlagérték volt jellemző, míg 10 fok alatti évi középhőmérséklet csak a magasabb helyeken fordult elő.
Az idei nyár különösen forró volt, hiszen júliusban az országos hőmérséklet rekordot döntött. Augusztus a második legmelegebb hónapként vonult be a történelembe, míg június az ötödik helyet foglalja el a legmelegebb hónapok rangsorában. Április szintén a nyolcadik legforróbb hónapként emelkedik ki 1901 óta. A többi hónap általában 1-2 fokkal túllépte az átlagos hőmérsékletet, csupán november volt az, amely hűvösebb időt hozott magával, eltérve a megszokott normától.
Az elemzésből kiderült, hogy évszakokat tekintve a 2023/2024-es tél, a 2024-es tavasz és a 2024-es nyár is a legmelegebb volt 1901 óta.
Az elemzéshez készített infografika szerint a XX. század kezdete óta a tíz legmelegebb év listáján csak 2000 utáni év szerepel, és az utóbbi tíz évből nyolc rajta van ezen a listán.
Az elemzésben megjegyzik, hogy a 2023-as esős esztendőt követően a 2024-es év újra aszályos időszakot hozott magával, melyet a csapadékhiány dominált a hónapok túlnyomó többségében. Az ország területének csupán egy kis része tapasztalta a megszokott csapadéknak megfelelő mennyiséget. Az előzetes adatok alapján a tavalyi év csapadékösszege országos szinten átlagosan 517,4 milliméter volt, ami 16%-kal elmarad az 1991 és 2020 közötti időszak 616,0 milliméteres átlagától.
A 700 millimétert meghaladó éves csapadék csak a hegyvidékeken és a nyugati, délnyugati határ közelében fordult elő, északon és a Dunántúl legnagyobb részén általában meghaladta az 500 millimétert, míg az Alföld nagy része elmaradt ettől.
Az Alföld déli és keleti területein mérték a legkisebb éves csapadékösszegeket, ahol a Tiszántúl déli vidékén még 400 millimétert sem haladták meg a csapadék mennyiségei egy jelentősebb területen.
Az idei év csapadékviszonyai országos szinten a 1991-2020-as időszak átlagától elmaradtak. Különösen kiemelkedő volt a csapadékhiány február, március, július, augusztus, november és december hónapokban, amelyek közül július a hetedik, míg augusztus a kilencedik legszárazabb hónapnak bizonyult 1901 óta. A január, április, május és október csapadékviszonyai az átlagos szint közelében mozogtak, míg június viszonylag csapadékosnak számított. A legjelentősebb csapadéktöbbletet szeptember hozta, amikor a csapadék mennyisége 63 százalékkal meghaladta a megszokott szintet, a forró és száraz nyarat követően.
