A parajdi katasztrófa következő szakaszában a környezeti állapot vált kritikus helyzetbe.
A román kormány területi képviselője az Agerpres hírügynökség tudósítása alapján a helyszínen kifejtette: a régi bányánál tapasztalt újabb kisebb beomlások mérséklik a födém hirtelen beszakadásának kockázatát. Ugyanakkor problémát is okoznak, hiszen a sótömbök leszakadása révén jelentős mennyiségű sós víz kerül a bányából a Korond-patakba és a Kis-Küküllőbe. A térségben korábban bevezetett óvintézkedések továbbra is hatályban maradnak - tette hozzá.
A román vízügyi hatóság folyamatosan monitorozza a sószennyezés által érintett folyóvizeket, és csütörtök este tájékoztatta a magyar hatóságokat a Maros folyón tapasztalható sószennyezésről – jelentette be Luci Ervin, a hatóság műszaki igazgatója.
A vizek sótartalma csökkent, azonban a zeteváraljai és bözödújfalusi víztározókból továbbra is engedik a vizet, hogy hígítsák a Kis- és Nagy-Küküllő, valamint a Maros folyó vizét - tájékoztatott. A sószennyezés péntek reggel érkezett meg Dicsőszentmártonra.
A Korond-patak és a Kis-Küküllő vizeiben halpusztulásra figyeltek fel. Különösen a Sóvárad és Erdőszentgyörgy közötti szakaszon tapasztalhatók a pusztulás nyomai, ahol összesen 50 kilogrammnyi kisebb haltetem került összegyűjtésre - tájékoztatott az igazgató.
Székely Annamária, a Maros Megyei Környezetőrség főfelügyelője a Székelyhon hírportál munkatársainak nyilatkozva elmondta, hogy jelenleg főként a kisebb halak pusztulása figyelhető meg, azonban a szakemberek a nagyobb példányok elhullására is számítanak. Ennek megakadályozása érdekében hálókat helyeznek ki a Kis-Küküllő folyón, Hargita és Maros megye határán, Erdőszentgyörgy térségében.
Nicolae Sebastian Soltuz, a parajdi bányát működtető Salrom befektetési igazgatója szerint két céljuk van: befogni a Korond-patak vizét és vezetékeken vinni át a sóbánya fölötti veszélyeztetett területen, valamint csökkenteni a sószennyezést.
Az igazgató tájékoztatása szerint pénteken egy újabb lehetséges megoldás került napirendre. A javaslat alapján a patak vizét a bánya feletti felső szakaszból nagy teljesítményű szivattyúkkal kívánják kinyerni, majd a kritikus szakasz alatt engednék csak vissza a mederbe, hogy elkerüljék a sószennyeződést. Jelenleg ennek a lehetőségnek az alapos elemzése zajlik, és minden döntést a megyei vészhelyzeti bizottsággal egyeztetnek - tette hozzá.
Arról is beszámolt, hogy az Európai Sótermelők Szövetségének (EUsalt) képviselői is ellátogattak Parajdra, ahol két műszaki lehetőséget vázoltak fel a jövőre. Egyik a bánya megmentése a víz kiszivattyúzásával és a régi részlegek feltöltésével. A másik két új tárna nyitása kitermelési és turisztikai céllal. Utóbbi a szakértők szerint másfél évbe telne, míg a régi bánya lezárása sokkal időigényesebb és költségesebb folyamat.
A májusi hónapban újra betört a Korond-patak vize az állami tulajdonú Országos Sóipari Társaság (Salrom) által üzemeltetett parajdi sóbányába. Az áradat mindössze néhány nap leforgása alatt teljesen elöntötte a bánya minden részét, beleértve a légúti betegségek kezelésére és a látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet, valamint a legújabb létesítményt, a Telegdy-bányát is. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja, amely évente százezereket vonz. E hely nem csupán a bányászok megélhetését biztosítja, hanem a település és a környező területek több száz vendéglátóhelyének üzemeltetői és dolgozói számára is létfontosságú.
