Olyan káosz bontakozik ki előttünk, amihez hasonlót csak ritkán tapasztalhatunk meg az emberek életében.

Az mesterséges intelligencia folyamatosan teret hódít, ám jelenleg még nem képes tömegesen helyettesíteni az emberi munkaerőt.

Feltérképeztük, hogy jelenleg milyen előrejelzések és irányzatok formálják a munkaerőpiacot és a fizetések változását.

Az elmúlt tíz év során számos meghatározó esemény alakította át a munka világát. A Covid-19 világjárvány, a globális gazdasági instabilitás, az inflációs nyomás, a technológiai innovációk robbanásszerű fejlődése és az mesterséges intelligencia térnyerése mind-mind komoly hatást gyakoroltak a munkaerőpiac dinamikájára. 2020 után különféle elemzők és HR szakemberek próbálták feltérképezni, milyen irányba fejlődhet a munkavégzés 2025-re. Az új kihívások és lehetőségek tükrében a jövő munkahelyei talán még inkább a rugalmasságra és a technológiai alkalmazkodásra fognak építeni.

A világjárvány idején szinte villámgyorsan teret hódított az otthoni munkavégzés, ami számos szakértő szerint 2025-re a globális munkaerőpiac új normájává válhat, különösen a szolgáltatási és technológiai ágazatokban. A vállalatok egyre inkább felismerik a rugalmas munkavégzés előnyeit, hiszen ez nemcsak a dolgozói elégedettséget növeli, hanem csökkenti a munkaerő fluktuációját is. Ráadásul segít a munka és a magánélet egyensúlyának megteremtésében, ami végső soron a termelékenység fokozódásához is hozzájárul - ezt állítják a szakmai elemzők.

Az előrejelzések bizonyos mértékben megvalósultak, azonban a hibrid munkavégzés és a home office nem vált mindenütt alapértelmezett gyakorlattá. Az újonnan kialakult egyensúly meglehetősen ingatag, és a teljes távmunkás modell még mindig inkább a kivételek közé tartozik, semmint a normák közé. A sokak által várt forradalom helyett inkább egyfajta kompromisszumos megoldás született.

Fedezd fel a legújabb HR trendeket cikkeink segítségével! Itt megtalálod a legfrissebb információkat a munka világának izgalmas kihívásairól, mint például a kirúgások, a munkatársakkal való konfliktusok, a kiégés, a nehezen kezelhető kollégák, és a Z generáció sajátos igényei. Mi folyamatosan figyelemmel kísérjük a munkaerőpiac dinamikus változásait, hogy mindig naprakész információkkal szolgálhassunk.

Észak-Amerikában a technológiai és pénzügyi szektor továbbra is él a hibrid modellel: heti 2-3 nap irodai jelenlét az elvárás jellemzően, míg a kreatív és startup cégek sok esetben teljesen távmunkában működnek. Ugyanakkor több nagyvállalat - köztük a Google, Amazon vagy JP Morgan - visszarendelte dolgozóit az irodába, hangsúlyozva az együttműködés és innováció személyes jelenlét igényét.

Hosszú távon a termelékenységi mutatók alakulása sem bizonyult egyértelműen meggyőzőnek.

Európában a kép diverzifikáltabb: a skandináv országok, Hollandia vagy Németország egyre inkább intézményesítik a hibrid munkavégzést, míg a dél- és kelet-európai országokban - így Magyarországon is - a munkaadók konzervatívabbak. A multinacionális vállalatok és a techszektor viszont többnyire engedélyezi a heti 1-3 nap home office-t. Itthon nagyjából 400 ezer munkavállaló dolgozhat részben vagy teljesen otthonról.

A szakértők 2020 és 2022 között arra figyelmeztettek, hogy a tehetséges munkaerőért folytatott verseny következtében 2025-re drámai mértékű béremelkedésre lehet számítani. Ez különösen igaz a STEM (természettudományos, technológiai, mérnöki és matematikai) területekre, valamint az egészségügyi és oktatási szektorokra.

A pandémia által kiváltott gazdasági válságot követően sokan arra számítottak, hogy a bérek fokozatosan emelkedni fognak, ahogy a globális gazdaság újra talpra áll.

Az infláció azonban világszerte jelentős kihívásokat okozott 2021-2023 között, különösen Európában. Észak-Amerikában a fizetések a munkaerőpiaci szűkösség miatt számos szektorban nőttek, de a magas megélhetési költségek - például a lakhatás - miatt a dolgozók elégedettsége és életszínvonala mégsem javult jelentősen.

Bár a bérek emelkedtek, sok területen a növekedés mértéke nem tartotta lépést az inflációval, ami jelentős csalódást okozott a munkavállalók körében, és fokozta a munkaerőpiaci feszültségeket. Magyarországon a 2023-as reálbér-visszaesés után tavaly már tapasztalhattunk reálkereset-növekedést, ami idén is folytatódik. Azonban a bérek emelkedésének üteme meglepően lassúra sikeredett itthon is.

Néhány éve a munkaerőpiacra tömegével belépő Z-generáció tagjairól azt feltételezték, hogy merőben más értékek mentén választanak állást, mint elődeik: önmagában a klasszikus karrierút vagy magas fizetés kevés számukra, rendkívül fontos viszont a rugalmasság, az értelmes munka, a jóllét és a környezeti felelősségvállalás.

A quiet quitting és a munkahelyváltogatás jelensége mögött sokan a fiatal generáció értékrendjének újraértelmezését látják.

Ezek az előrejelzések alapvetően helytállónak bizonyultak, de a gazdasági realitások árnyaltabbá tették a helyzetet. A Z-generáció többsége valóban elutasítja a klasszikus, 9-től 5-ig terjedő irodai munkarendet, azonban az infláció, a lakhatási nehézségek és a jövő bizonytalanságai miatt egyre többen hajlandók kompromisszumokat kötni. Érdekes módon, a gig economy és a szabadúszó munkák iránti érdeklődés folyamatosan növekszik, és ezek a megoldások egyre népszerűbbé válnak közöttük.

Magyarországon egyre inkább teret hódít a vállalkozói mentalitás a fiatalok körében, akik a gazdasági kihívások miatt sokszor a külföldi munkalehetőségekben keresik a megoldást. Az EU-n belüli mobilitás különösen megugrott, főként a frissen végzett diplomások esetében. Ez azt mutatja, hogy a fiatalok értékrendje valóban átalakulóban van, azonban a gazdasági realitások gyakran felülírják az idealista álmokat és tervek.

A Z-generáció képviselőinek folyamatosan egyensúlyozniuk kell a szabadság iránti vágyuk és a különféle túlélési taktikák között.

Sokan nem hittek abban, hogy 2025-re a mesterséges intelligencia és az automatizálás drámai mértékben átformálja a munkaerőpiacot, különösen a rutinszerű feladatokat ellátó pozíciók terén. Az adminisztráció, ügyfélszolgálat, logisztika és gyártás területein várhatóan jelentős változásokra számíthatunk, amelyek új kihívásokat és lehetőségeket teremtenek.

Az AI valóban felforgatta a munka világát - de egyelőre úgy tűnik, inkább evolúcióról van szó.

A ChatGPT-hez hasonló technológiák új munkafolyamatokat hoznak létre; a cégek egyre inkább beépítik a generatív mesterséges intelligenciát a tevékenységeikbe, ugyanakkor a teljes munkahelyek eltűnése ebből a folyamatból rendkívül szokatlan jelenség.

Magyarországon a kis- és középvállalkozások (kkv-k) még mindig lemaradásban vannak a mesterséges intelligencia (AI) alkalmazásának terén, míg a multinacionális cégek aktívan kísérleteznek különböző pilot projektekkel. Ezzel szemben Észak-Amerikában és Nyugat-Európában már jól láthatóan növekvő kereslet mutatkozik az AI-szakértelemmel rendelkező munkavállalók iránt.

A mesterséges intelligencia hatása tehát erősödik, de fokozatosan. Nem csak a feladatvégzés hatékonyabbá tételében, de a szakmai fejlődéshez szükséges kurzusok azonosításában, elvégzésében, sőt a mentális problémák kialakulásának megakadályozásában is kulcsszerephez juthat hamarosan. Az átképzés, az ún. upskilling így egyre sürgetőbb kérdéssé válik, de ezt a legtöbb országban nem kezelik rendszerszinten.