Trump elnöksége nyilvánvalóan mély nyomot hagyott Izrael ősellenségén: úgy tűnik, hogy önkéntes korlátozások bevezetésére készülnek.
Irán a magas dúsítású urán termelésének önkéntes korlátozását tervezi bevezetni - jelentette be a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetője, miután a múlt héten Teheránban folytatott tárgyalásokat.
Rafael Grossi egy titkos jelentésben tájékoztatta a tagállamokat, amelyhez hírügynökségek is hozzáférhettek.
A legfrissebb jelentések alapján Irán az elmúlt hónapok során jelentős mértékben, 182 kilogrammra emelte a 60 százalékos tisztaságú uránkészleteit.
Az Iszlám Köztársaság a hétvégén lépéseket tett annak biztosítása érdekében, hogy a jelenlegi mennyiséget ne növeljék tovább.
Grossi ezt az intézkedést javasolta a teheráni vezetésnek, tekintettel a térségbéli feszültségekre - ismertette egy magas rangú diplomata Bécsben, ahol a szervezet székhelye található.
Irán csak akkor mutat hajlandóságot az önkorlátozásra, ha a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) kormányzótanácsának e heti ülésén a nyugati nagyhatalmak - köztük Franciaország, Németország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia - nem követelik, hogy a szervezet újabb határozatot hozzon, amely nyomást gyakorolna Teheránra, figyelembe véve az ország szerinte gyenge együttműködési készségét.
A tervezett határozat felhatalmazná Grossit egy átfogó jelentés elkészítésére, amely előkészületként szolgálhatna ahhoz, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa is foglalkozzon az iráni atomprogrammal. Ha ott Iránt bíráló határozat születik, Teherán nukleáris tevékenységének fokozásával, vagy a NAÜ szakembereinek további akadályozásával felelne - tette hozzá a diplomata.
Egy másik - szintén kedden ismertetett - jelentés szerint Irán belegyezett, hogy megfontolja további négy "tapasztalt ellenőr" munkájának engedélyezését nukleáris létesítményeiben, miután korábban többeket kiutasított az országból.
Irán 2015-ben kötötte meg az atomprogramjára vonatkozó megállapodását, hivatalosan a Közös Átfogó Akcióterv (JCPOA) néven ismert egyezményt, amelynek keretében a nyugati országok szankcióinak feloldásáért cserébe vállalta az atomprogramjának korlátozását. Az Egyesült Államok azonban 2018 májusában kilépett a megállapodásból, és ismét életbe léptette a korábbi szankciókat Irán ellen. Erre válaszul Teherán úgy döntött, hogy visszavonja a megállapodásban vállalt bizonyos nukleáris korlátozásokat, ezzel újabb feszültségeket generálva a régióban.
