Az Európai Bizottság új lehetőségeket kínál az illegális bevándorlók legális deportálásának megvalósítására.
Az Európai Bizottság, amely éppen 100 napja kezdte meg működését, elkötelezte magát amellett, hogy sürgősen új javaslatot dolgoz ki az EU területén jogalap nélkül tartózkodó bevándorlók "eltávolítására". Az aktuális javaslat lehetőséget ad a tagállamoknak arra, hogy a kiutasított személyeket egy harmadik országban tartsák őrizetben.
Az Európai Bizottság egy közös európai visszatérési rendszer létrehozását javasolja gyorsabb, egyszerűbb és hatékonyabb visszatérési eljárásokkal - erről szól a testület döntése, amelynek részleteit kedden délután ismertették Strasbourgban, majd rögtön az Európai Parlamentben vitát is tartottak róla.
A javaslat a tavaly elfogadott menekültügyi és migrációs paktum egy fontos hiányosságára világít rá. Az Európai Bizottság álláspontja szerint a jövő évben életbe lépő paktum célja a menekültügyi eljárások felgyorsítása és egyszerűsítése, azonban a jelenlegi helyzetben komoly problémát jelent a területünkön illegálisan tartózkodó személyek ügye. Annak ellenére, hogy kiutasítási határozatok születnek azok számára, akik nem jogosultak nemzetközi védelemre, a gyakorlat azt mutatja, hogy a ténylegesen visszaküldött személyek aránya mindössze húsz százalék, ami aggasztó mértékben alulmúlja a várakozásokat.
Az új európai visszatérési rendszer bevezetésével garantáljuk, hogy azok, akiknek nincsenek jogi alapjaik az EU területén való tartózkodásra, valóban visszajussanak származási országukba. Ez a lépés jelentősen növeli a közös európai menekültügyi és migrációs rendszer iránti bizalmat, erősítve ezzel a tagállamok együttműködését.
Magnus Brunner, a belügyi és migrációs biztos, hangsúlyozta, hogy az új szabályozás célja a széttagoltság megszüntetése, lehetővé téve, hogy az Európai Unió 27 tagállamában egységes rendszert alkalmazzanak. Az így létrejövő kiutasítási határozatokat a tagállamoknak kölcsönösen el kell ismerniük és végre kell hajtaniuk. Az új szabályozás világos kereteket kínál a kényszerű visszatérésekre, amelyek kötelezővé válnak, ha az illegálisan tartózkodó és kiutasított személy nem hajlandó eleget tenni a döntésnek, és nem távozik az EU területéről. Az együttműködés elutasításának konkrét következményei lesznek, például a szociális juttatások csökkentése vagy megvonása, valamint az úti okmányok lefoglalása. Ezzel együtt az EU ösztönző intézkedéseket is bevezet az önkéntes visszatérések előmozdítására.
A tagállamok számára szigorúbb szabályrendszert vezetnek be a visszatérők felkutatására. E folyamat keretében lehetőségük nyílik pénzügyi biztosítékot kérni, valamint kötelező rendszeres jelentéseket benyújtani. Emellett a nemzeti hatóságok által kijelölt helyeken való tartózkodás is előírásra kerülhet, ami lényegében a fogva tartást jelenti, és ennek időtartama akár 24 hónapra is kiterjedhet.
A legnagyobb vitát minden bizonnyal az úgynevezett visszatérítési csomópontok váltják majd ki. Ezekre vonatkozóan minden tagállam létesíthet megállapodást EU-n kívüli országokkal. Ezek tulajdonképpen táborok lesznek, ahová csak olyanokat lehet küldeni, akik már megkapták a kiutasítási határozatot és nem működnek együtt a hatóságokkal annak érdekében, hogy minél előbb elhagyják az EU területét. Származási országukba való visszatérésük majd ezekből a táborokból történik meg.
Ilyen megállapodás csak olyan harmadik országgal köthető, amely tiszteletben tartja a nemzetközi emberi jogi normákat és elveket
A javaslat hangsúlyozza, hogy kiskorúakat, valamint kísérő nélküli kiskorúakat nevelő családokat nem szabad ezen "csomópontokba" irányítani.
Mindig maradéktalanul tiszteletben fogjuk tartani az alapvető jogokat és a nemzetközi jogot, de azokat, akiknek nincs joguk a tartózkodásra, gyorsan el kell távolítani, és egyértelmű következményeket kell kilátásba helyezni azoknak, akik nem működnek együtt
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közleményében hangsúlyozta, hogy a javaslat most lépett a vitafázisba az Európai Parlamentben és a tagállamok között. Civil szervezetek már kifejezték ellenérzéseiket, aggodalmukat fejezve ki az emberi jogok esetleges sérelme miatt, és várható, hogy az Európai Parlamentben is jelentős ellenállásra talál majd az új rendelet. Magnus Brunner biztos azonban optimistán nyilatkozott, abban bízva, hogy a jogszabályról minél előbb megszületik a végső döntés.
