Az Ipoly menti város zsidó temetőiben fellelhető mártírfeliratok nyomozása.
Kapusta Krisztina lenyűgöző előadása alatt (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Április 16-án, a magyarországi holokauszt-emléknap tiszteletére, az Ipolysági Honti Múzeum Baráti Köre egy különleges előadást szervezett az ipolysági zsidó temetők mártírfeliratairól. Az esemény a városháza esketőtermében zajlott, és célja az volt, hogy méltóképpen emlékezzünk a nyolcvanegy évvel ezelőtti tragikus eseményekre, amelyek mély nyomot hagytak a közösség életében. E rendezvény keretében a résztvevők megismerkedhettek a helyi zsidó közösség történetével és a holokauszt borzalmaival, hozzájárulva ezzel a kollektív emlékezet megőrzéséhez.
Kapusta Krisztina előadó bevezető szavai között hangsúlyozta, hogy közel huszonöt évvel ezelőtt április 16-át a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapjává nyilvánították. Mivel ebben az időszakban Ipolyság is Magyarország területéhez tartozott, a baráti kör tagjai ezen a jeles évfordulón különösen is megemlékeznek az Ipolyságról elhurcolt és tragikusan meggyilkolt egykori zsidó közösség tagjairól.
A város területén két zsidó temető található. Az egyik az északi részen elhelyezkedő ortodox temető, ahol több mint nyolcvan sírjel emlékeztet a múlt nagyjaira. A másik, a Homok városrészben fekvő status quo temető, jóval nagyobb, hiszen itt a sírhelyek száma meghaladja a hatszázat, gazdag történelmi örökséget tükrözve.
Mindkét temetőben találunk mártírfeliratokat, melyeket a holokauszt áldozatainak emlékére vésettek fel az adott család sírkövére
- Fejtette ki a kutató.
Az ortodox temető különleges hangulatát a tíz figyelemre méltó felirat adja meg. Kapusta Krisztina a délutáni rendezvény keretében részletesen bemutatta ezeket a feliratokat. Kiemelte, hogy a héber feliratok többsége az „emlékezz” és az „Auschwitz” szavakat hordozza, gazdagítva ezzel az emlékhely szimbolikáját. A héber szövegek mellett sok helyütt a magyar fordítások is megtalálhatók, ami a közösség kulturális sokszínűségét tükrözi. Érdekes, hogy több család a holokauszt tragédiája után emelte e köveket, hogy így tisztelegjenek eltűnt szeretteik előtt. A feliratok között már szlovák nyelvű emlékek is fellelhetők, melyek tovább színesítik a helyszín történelmét.
A feliratokból rengeteg információ nyerhető, és a választott nyelv tükrözi az identitásunk alakulását is.
- mondta el a kutató, aki részletesen bemutatta Berczeller Márton rabbi családjának feliratait is.
A status quo temetőben számos mártírfelirat került napvilágra, összesen 64 ilyen feliratot az értékőrző kutató tárt fel. Az előadás keretében ezek közül néhányat bemutatott, köztük Reinhardt Zsigmond vármegyei főállatorvos családjának emlékét. A család története tavaly június óta botlatókövek formájában is megelevenedik egykori lakóhelyük előtt, így tisztelegve az eltelt idő és a múlt iránt.
Kapusta Krisztina említette a szimbolikus sírokat és a némán beszélő emlékjeleket. Például több név mellett található az elhalálozás éve, 1944, amelynek utolsó két számjegyét jóval hangsúlyosabb méretben vésték a sírkőre. Más családi nyughelyeken viszont üresen maradt a sír egy része, és a sírkő egyik oldaláról is hiányzik a felirat. Ezek a hiányosságok egyértelmű szimbólumai a holokauszt áldozatainak, fájdalmas emlékeztetők a történelem sötét pillanataira.
A Honti Múzeum és Galéria Baráti Köre minden évben különleges módon tiszteleg a holokauszt emléknapja előtt. Tavaly a résztvevők Kapusta Krisztina irányításával felfedezték a homoki városrész temetőjét, míg korábban egy emlékezetes vezetett túrát is szerveztek az ortodox temetőben. Ezek az események nemcsak a múlt fájdalmának felidézésére szolgálnak, hanem a közösség összetartozását is erősítik.
A délutáni előadáson is hangsúlyozták, milyen fontos a múlt értékeinek megőrzése, a városból elhurcolt polgárokra való méltó emlékezés. Ennek jegyében hamarosan újabb botlatóköveket helyeznek el a város közterületein.
Ipolyságon 1944. június 8-án több mint 1200 zsidó embert hurcoltak el a helyi gettóból, hogy Auschwitzba szállítsák őket. Ebből a szörnyű eseményből csupán körülbelül 150-en tértek vissza. Magyarországon 81 évvel ezelőtt, 1944. április 16-án indult el a vidéki zsidóság gettóba zárásának folyamata, melyet hamarosan a deportálások követtek. E tragikus esemény első napját 2001 óta a holokauszt magyar áldozatainak emléknapjaként tartják számon.
