Az MCC elemzője rámutatott, hogy Magyarországon a mai szegényebb réteg életszínvonala meghaladja a 2010-es évek gazdagabb csoportjainak helyzetét.
Sebestyén Géza megállapítása szerint figyelemre méltó, hogy a legalsó jövedelmi ötödbe tartozó családok számára ma már több mobiltelefon és laptop elérhető, mint amennyit 2010-ben a legtehetősebb 20 százalék háztartásai birtokoltak. Ezen adatok jól tükrözik a technológiai fejlődés és a társadalmi változások hatását a különböző jövedelmi csoportok életére.
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője nemrégiben érdekes megállapításra jutott: ma Magyarországon a legnagyobb szegénységben élők helyzete kedvezőbb, mint a 2010-es években a leggazdagabbak élete. Ezt a következtetést saját Facebook-oldalán osztotta meg, részletes számításokkal alátámasztva. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján úgy tűnik, hogy a legszegényebb jövedelmi ötödbe tartozó háztartások 2020-ban olyan eszközökkel rendelkeztek - mint például tévék, mobiltelefonok és autók - amelyek száma közelítette a 2010-es legtehetősebb 20 százalék átlagos birtoklásához.
Az elemző kiemeli például, hogy LED-, LCD-, plazma-, vagy lézer-televízióból 15 éve még a leggazdagabbak közül is csak átlagosan 25 jutott 100 családra, míg 2020-ban már a legszegényebbekre is 111. Mobiltelefonból 2020-ra 257 jutott 100 szegény családra, miközben egy évtizeddel korábban még ugyanennyi gazdag háztartásra is csak 192. Ugyanígy több laptopja, tabletje, hűtője volt az öt évvel ezelőtti nélkülözőknek, mint korábban a vagyonosabbaknak - sőt, még a 100 háztartásra jutó szárítógépek számában (5 a 2-vel szemben) is verik a mai szegények a korábbi gazdagokat.
Van olyan vagyonelem is, amiben még csak megközelíteni tudták az alacsony jövedelműek a társadalom 15 évvel ezelőtti felső 20 százalékát, ilyen többek között az autó (65 kontra 74) és a mikrohullámú sütő is (90 és 93). Sebestyén szerint az adatok fényében így egyértelműen kijelenthető tehát, hogy nem a középosztály tűnt el Magyarországon, hanem a szegénység szűnt meg"
A hvg.hu által bemutatott adatok alapján Sebestyén megállapításaival kapcsolatban nehéz kétségbe vonni, hogy a szegényebb háztartások rendelkeznek több háztartási eszközzel, mint korábban a gazdagabbak. Ugyanakkor az a kijelentés, miszerint ez a jelenség a magasabb életminőség mutatója lenne, erősen félrevezető. A lap hangsúlyozza, hogy ezek a változások leginkább a technológiai fejlődés következményei, nem pedig a szegénység csökkenésének eredményei. Például ha megnézzük az adatokat, látható, hogy 2010-ben a legszegényebb réteghez tartozó családok 72 DVD-lejátszót használtak 100 háztartásra vetítve, míg 2020-ra a leggazdagabbak körében ez a szám mindössze 25-re csökkent. Sebestyén érvelése szerint ez brutális elszegényedésre utalna, de a valóságban csupán annyiról van szó, hogy ami 15 évvel ezelőtt DVD-lejátszóra ment el, az ma már inkább mobiltelefonokra költődik, mivel ezek szerepe mára sokkal fontosabbá vált.
A hvg.hu figyelmeztet arra, hogy nem minden kutatás támasztja alá azt az állítást, miszerint a szegénység megszűnt Magyarországon. Az Egyensúly Intézet adatai szerint az országban 2,5-3 millió ember él szegénységben, és bár sokan rendelkeznek több mobiltelefonnal és mikróval, mint egy évtizeddel ezelőtt, a jövedelmükből nem tudják biztosítani az egészséges táplálkozás feltételeit. Emellett a társadalom egyharmadának komoly kihívásokat jelent, hogy otthonát melegen tartsa.
