Az Oscar-díjat elnyert filmrendező 1998-ban kiérdemelte Tatabánya Díszpolgári címét.
A Képes történelem 95. epizódjában Dallos István, a helytörténet iránt elkötelezett fotóművész, lenyűgöző és sokszínű fotókat osztott meg a nézőkkel. Ez alkalommal Sugár Gabriellával folytatott élénk eszmecserét, amely során mélyebb betekintést nyerhettünk a képek mögötti történetekbe.
A Népház egy régi fekete-fehér fotón, amelyet természetesen Dallos István készített. Még Orfeusz szobra is látható, amelyet 1981-ben avattak. Ma már a szobor a Bányászati és Ipari Skanzenben látható, sajnos a lantja viszont eltűnt.
Tatabánya környékén gazdag mezőgazdasági hagyományokkal büszkélkedhetünk. Az ipari park területe különösen értékes földeknek adott otthont, ahol a legkiválóbb minőségű termények születtek. A fotó, amely évtizedekkel ezelőtt készült, ezt a gazdag múltat idézi fel, bemutatva a táj változatos szépségét és a mezőgazdasági élet vibráló szellemét.
Ha nyár, akkor strand: az 1990-es évek végén a stand hatalmas egybefüggő vízfelülettel várta a fürdőzőket.
Melocco Miklós szobrászművész egyik kiemelkedő Ady-portréja egykor a Liget parkban állt. Sajnos a környéken élő hajléktalanok gyakran bántották a szobrot, melyről sokan úgy vélték, hogy rossz kisugárzása van, ezért féltek tőle. Ezt követően a szobrot áttelepítették az egykori főiskola, ma egyetem előtti parkba. Az eseményen természetesen maga az alkotó is jelen volt, hogy tanúja legyen az új helyszínnel kapcsolatos ünnepi pillanatoknak.
Politikusokat is megfigyelhetünk fényképeken, ahogy a város fontos fejlesztéseit szemlélik, vagy éppen avató- és átadóünnepségeken jelennek meg.
Kiemelkedő eseménynek számított, amikor az 50 éves városi jubileum alkalmából egybegyűjtötték azokat a neves személyiségeket, akik valaha a városban éltek, vagy valamilyen módon kötődnek hozzá. A rendezvény különlegessége volt, hogy Szabó István, az Oscar-díjas művész is jelen volt, akinek családi gyökerei között szerepel dr. Szabó Ignác, a város híres kórházalapítója. Nem sokkal később, 1998-ban Szabó István a Tatabánya Díszpolgára címet vehette át, ahol különösen emlékezetes találkozásra került sor Dropa Sámuellel, aki még a nagyapját is ismerte, így a múlt és a jelen találkozása valóságos élménnyé vált.
