A kicsinyek győzelmet arattak: ezt szerették volna, de a kormány végül visszakozott.

A turizmus területén továbbra is élénk viták zajlanak a nagyobb szereplők és a kisebb vállalkozások közötti egyenlőtlenségekről, amelyeket az Indexnek nyilatkozó szakértők is érintettek. A jelenlegi feszültség középpontjában a szálláshelyek minősítési rendszerének körüli problémák állnak. A kritikák nem csupán a "jogszabályban nem rögzített, egy magánvállalat által kialakított kritériumrendszer" irányába mutatnak, hanem a minősítési folyamatokkal járó aránytalan anyagi terhekre is fókuszálnak. Érdekesség, hogy a cikkünk megjelenése előtt egy nappal a kormány végül elvetette a díjfizetési kötelezettséget, így a szálláshelyek minősítése immár díjtalan marad. A témával kapcsolatban lapunk több iparági szereplőt és a turizmusért felelős állami hatóságokat is megkereste, hogy feltárja a helyzet részleteit. Kíváncsiak vagyunk, mit mondtak.

Ismét belviszály tarkítja a turizmus mindennapjait - számoltak be az Indexnek iparági források. Az ok ezúttal a szálláshely-minősítési rendszer kapcsolatos aggályok: egyrészt a minősítés kritériumrendszere, másrészt annak díjszabása miatt. Utóbbi azonban megoldódott. Cikkünk megjelenése előtti napon érkezett ugyanis a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye, miszerint

A szálláshely-minősítési folyamat során lebonyolított társadalmi párbeszéd világosan jelezte, hogy a díjmentesség megőrzése széleskörű ágazati igény, amely kulcsszerepet játszik a turizmus alapját képező kis- és középvállalkozások növekedésének fenntartásában és erősítésében. Ennek fényében a minősítési eljárások továbbra is ingyenesek maradnak. Ez a döntés nem csupán a turizmusban dolgozó családok anyagi gyarapodását segíti elő, hanem a teljes ágazat fejlődését is támogatja – tájékoztatott a tárca.

A szálláshelyek minősítési rendszere, amely a legkisebb vendégházaktól a legelőkelőbb luxusszállodákig terjed, 2022. január elsején lépett életbe, és 1-től 5 csillagig terjedő kategóriába sorolja őket. Ez a besorolás kötelező érvényű, és elengedhetetlen a szálláshelyek megnyitásához és működtetéséhez. Érdekes módon azonban a minősítési kritériumok és az eljárási rend nem találhatóak jogszabályi keretek között. A rendszer működtetését a Magyar Turisztikai Minőségtanúsító Testület (MTMT) Nonprofit Kft. látja el, amely az utóbbi három évben többször is módosította a saját maga által meghatározott szabályokat. Ezenfelül a minősítési döntések gyakran szubjektív értékítéleteken alapulnak, és sok esetben indoklás nélkül születnek - figyelmeztettek az iparági források az Indexnek, rávilágítva a szálláshely-minősítési eljárás körüli problémákra.

A szálláshelyek minősítése egyedi eljárásrend alapján valósul meg, amely minden egyes szállástípust külön-külön értékel. A helyszíni ellenőrzés során részletesen átvizsgálják az összes szobatípust az alábbi kritériumok figyelembevételével:

A helyszíni ellenőrzés keretében a 8 szobával és 16 ággyal rendelkező, vagy annál kisebb szálláshelyek esetében minden egyes szobát és lakóegységet, valamint a hozzájuk tartozó helyiségeket alaposan átvilágítanak. Ha a szálláshely 8 szobánál több, és 16 ágnál több férőhellyel bír, akkor a szobák/lakóegységek 20%-át, de legalább 5 szobát, továbbá az összes kapcsolódó helyiséget is ellenőrzik. Fontos, hogy minden szobatípusra kiterjedjen az ellenőrzés. A kapcsolódó helyiségek közé tartozik a konyha, beleértve az étkezésre szolgáló helyiséget, valamint a fürdőszoba és a WC.

Magánszálláshely:

A helyszíni ellenőrzéskor valamennyi szabad szoba/lakóegység, illetve a kapcsolódó helyiséget (konyha, fürdőszoba/WC, stb.) ellenőriznek.

Iparági forrásaink aggasztó aránytalanságokra hívják fel a figyelmet. A szakértők szerint a helyszíni mennyiségi ellenőrzések túlsúlya a szállodák és közösségi szálláshelyek javára billenti a mérleget. Ezt a jelenséget egy konkrét esettanulmány segítségével világították meg.

"Vegyünk egy maximum 150 szobás szálloda helyszíni ellenőrzését, amely három szobatípussal rendelkezik, egyágyas, kétágyas és lakosztály/suite. Egy ilyen méretű és szobatípus számmal rendelkező szálloda összesen 3 darab szobatípus ellenőrzésével megúszhatja az egész eljárást. Ez azt jelenti, hogy az összes szobamennyiséghez képest 2 százaléknyi szobamennyiséget ellenőriznek egy jóval magasabb presztízs, marketing és kereskedelmi értéket képviselő szállástípus esetében. Ez a mennyiségi ellenőrzés egyáltalán nem szolgálja a foglaló vendégek érdekeit. Eközben a magánszálláshelyeknél a 100 százaléka kerül ellenőrzésre, az egyéb szálláshelyeknél 8 szobáig mindegyik, 8 szobánál nagyobb és 16 ágynál több ággyal rendelkező szálláshely esetében a szobák/lakóegységek 20 százaléka (de legalább 5 szoba), továbbá valamennyi kapcsolódó helyiség ellenőrzésre kerül azzal, hogy valamennyi szobatípust ellenőrizni kell. A 8 szoba feletti nagyságrendű egyéb szálláshely (maximum kisebb vidéki lakóházakban, esetleg nagyobb belvárosi polgári lakások szétbontásával) nem elterjedt, de még mindig jelentősen nagyobb arányban történik az ellenőrzésük, mint a hoteleknél" - vezették le.

Jelzést kaptam arról, hogy...

Ahogy azt is jelezték, hogy "a kis szálláshelyek (egyéb- és magánszálláshelyek) esetében a kötelező kategorizálás koncepciója hibás, a kialakított kategorizálási rendszer nem csak szükségtelen, hanem alkalmatlan is a kis szálláshelyek kategorizálására, nem szolgálja a szálláshelyek sokszínűségének és egyedi karakterének megőrzését és nem lehet igazságosan megvalósítani".

A szakértők rámutattak arra, hogy az ismeretlen összetételű "bizottság" soha nem látogatta meg a helyszíneket, és az auditorok által készített mobiltelefonos fényképek alapján alkotnak véleményt, kizárólag az "általános benyomás" figyelembevételével. Számos kisebb szálláshely-szolgáltató jelezte, hogy míg az adott kategóriára vonatkozó objektív követelmények teljesítése mellett bizonyos pontszámot elértek, ennek ellenére alacsonyabb besorolást kaptak, mindezt az "általános benyomásra" hivatkozva, indoklás nélkül. A tervezett jogszabályba való átemelése ennek a szubjektív kritériumnak lehetőséget adna a minősítő testület önkényes döntéshozatalára, ami elfogadhatatlan, mivel ellentétes a tisztességes hatósági eljárás alkotmányos követelményeivel és a Szolgáltatási irányelv azon rendelkezésével, amely az önkényes eljárásokat tiltja - emelték ki a szakértők.

A szálláshelyek kötelező minősítése eredetileg a fogyasztóvédelem érdekében került bevezetésre, a Hotelstars rendszer keretein belül. Ugyanakkor a magán- és egyéb szálláshelyek területén nem tapasztalható olyan mértékű fogyasztói elégedetlenség, amely indokolta volna a rendszer bevezetését – hívta fel a figyelmet Frankó Pál, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ) elnöke. Véleménye szerint a helyzetet bonyolítja, hogy a minősítési kritériumok szubjektívek és gyakran változnak, továbbá az azonos kategórián belül is jelentős minőségi eltérések figyelhetők meg.

Az Felelős Magánszálláshely Kiadók Egyesülete álláspontja alapján

Elfogadhatatlan, hogy egy magánvállalat törvényi felhatalmazás nélkül határozza meg a minősítési kritériumokat, ráadásul ezeket már legalább ötször módosították. A legaggasztóbb aspektus az "általános benyomás" szubjektív értékelési szempont, amely kulcsszerepet játszik a végső besorolásban. Még ha egy szálláshely minden konkrét követelményt teljesít is, a végső döntést egy ismeretlen összetételű bizottság hozza meg, ráadásul amatőr fotók alapján.

"Wakszmann Csaba, az FMKE alelnöke hangsúlyozta, hogy mivel a bíráló bizottság jövőbeli véleménye előre megjósolhatatlan, ezért a követelmények teljesítése is lehetetlen feladat. Ez az eljárás kiszámíthatatlanságához vezetett, ami lehetőséget ad a minősítő testület önkényes döntéseinek."

A Magyar Apartman Kiadó Egyesülete hangsúlyozza, hogy a szálláshelyminősítés keretrendszere jelenleg társadalmi konzultációs folyamaton megy keresztül. Ennek a folyamatnak a végén minden egyes részlet, az utolsó pontig, jogszabályi szintre emelkedik.

A MAKE elnöke jelezte, több mint tízezer szálláshely auditja minden probléma nélkül megvalósult. Néhány esetben születtek megkérdőjelezhető eredmények, mely során a szálláshelyszolgáltatónak joga és lehetősége van fellebbezni a döntés ellen. "Az auditok során nem egyszer találkozni olyan szállással, mely a minimális tisztasági követelményeket sem teljesíti. Amennyiben az ilyen szállás a továbbiakban is legálisan szeretne működni, úgy kénytelen a pótellenőrzésre a feltárt hibákat kijavítani. A tapasztalat azt mutatja, hogy a háromévenkénti kötelező audithoz kapcsolódó tisztasági, higiéniai, vendégbiztonsági előírások betartása növelik a vendégek komfortját, miközben a szállásminőség javulása magával hozhatja a szállásár növekedését, végső soron több hasznot hozva a szállásadónak" - mondta Schumicky Balázs.

A turizmus területét felügyelő Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) egy nemrégiben napvilágot látott, de végül visszavont rendelettervezetében a szálláshelyek minősítésének igazgatási szolgáltatásait díjkötelessé akarta tenni, a díjakat pedig háromévente kellett volna megfizetni. Az Index által megkérdezett kisebb szálláshelyek érdekképviseletei, akik akkor még nem tudták, hogy a rendelettervezet érvénytelenítésre kerül, kifejezték véleményüket, miszerint az egyéb és magánszálláshelyekre vonatkozó igazgatási díj mértéke túlzott, különösen a szállodák és közösségi szálláshelyek terheihez viszonyítva. Figyelembe véve ezek utóbbiak méretét és gazdasági erejét, a díj kifejezetten méltánytalan és érdemben megterhelő lenne számukra.

A szálláshelyekre az alábbi költségek vonatkoztak volna.

Az FMKE elemzése alapján a minősítőcég éves bevétele a díjakból hozzávetőlegesen 1 milliárd forint körüli összegre rúghatott volna.

Frankó Pál rámutatott, hogy a FATOSZ által végzett elemzések alapján - ahogyan a második táblázatból is egyértelműen kiderül - a magán- és egyéb szálláshelyek játsszák a főszerepet a rendszer fenntartásában. Ugyanakkor a turizmusból származó bevételek jelentős része a szállodákhoz kapcsolódik. A nemrégiben bejelentett új 3 és 4 csillagos szállodai fejlesztések is ezen szektor megerősítését célozzák.

Készítsd el a FATOSZ számítását a 2024-es évre vonatkozóan, amely a különböző szálláshelytípusok bevételeinek megoszlását elemzi (a KSH által szolgáltatott adatok alapján):

A magán- és egyéb szálláshelyek, amelyek összesen 266 870 férőhelyet kínálnak, háromévente 2,02 milliárd forinttal támogatják a rendszer működését, ez a teljes bevétel 78%-át jelenti. Ezzel szemben a többi szálláshelytípus, amelynek férőhelykapacitása 317 400, mindössze 601 millió forinttal (22%) járul hozzá a költségekhez. Érdekes megjegyezni, hogy a szállodaipar, amely a teljes férőhelykapacitás 32%-át képviseli, csupán 18,3%-os részesedéssel bír a rendszer finanszírozásában - foglalta össze Frankó Pál.

Az FMKE hangsúlyozza, hogy a kisebb szállásadók számára a magasabb minősítések megszerzése igencsak kihívásokkal teli. "Többek között gyakori panasz, hogy egy IKEA bútorokkal berendezett lakás maximum 2-3 csillagot érhet el, vagy hogy ha zuhanyfüggöny van, akkor 2 csillagnál többre nem érdemes számítani" - osztotta meg tapasztalatait Wakszmann Csaba. Az elmúlt három év tapasztalatai azt mutatták, hogy a jelenlegi rendszer nem csupán felesleges, hanem alkalmatlan a sokféle magánszálláshely megfelelő kategorizálására.

Mindazon szálláshelyek számára, akik a jogszabályokat betartva határidőig elvégezték az önminősítést, az első audit továbbra is díjmentes - hívta fel a figyelmet a Magyar Apartman Kiadók Egyesülete (MAKE) elnök, akinek szállásadói, illetve auditori oldalról is van rálátása a történésekre.

A tapasztalatok alapján az auditok gyakran nem teljesülnek, mivel a házigazdák vagy elfelejtenek részt venni, vagy olyan szálláshelyeket próbálnak auditálni, amelyek még a legalapvetőbb követelményeknek sem felelnek meg. Ezért a jogalkotó indokoltan arra törekszik, hogy az auditok költségeit ne a közös adófizetői pénzből fedezzék, hanem a vállalkozók járuljanak hozzá. A díjak bevezetése hozzájárulhat ahhoz, hogy az auditok már az első alkalommal eredményesek legyenek, mivel a szállásadók anyagi érdeke fűződik a sikerhez - mutatott rá Schumicky Balázs. Véleménye szerint egy jól működő szálláshely számára a díj kigazdálkodható lenne, különösen a budapesti turizmus dinamikus fejlődése mellett. Ugyanakkor figyelmeztetett a feketézés kockázatára, ami hátrányosan érintheti a tisztességes piaci szereplőket. Ezért a MAKE határozottan felhívja az érintett hatóságokat, hogy lépjenek fel a szabálytalanul működő szálláshelyek ellen.

Feltárta, hogy Budapesten 2025-re a magánszállások tételes átalányadója négyes szorzóra emelkedett, és emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a 4%-os turizmusfejlesztési hozzájárulásból a magánszálláshelyek nem részesültek közvetlen támogatásban.

Schumicky Balázs rámutatott arra az aránytalanságra, hogy míg a nagy szállodáknál csak néhány szobát ellenőriznek az auditok során, addig a magánszálláshelyeknél minden helyiséget, ami trükközésre ad lehetőséget a szállodáknak.

Furcsa és érthetetlen, hogy míg a magánszállásoknál minden egyes helyiségnek szigorú követelményeknek kell megfelelnie, addig a szállodák esetében ez a szabályozás nem érvényesül. Például, ha van egy gyönyörű, több hálószobás lakás, amelynek fürdőszobája még nem esett át felújításon, akkor hiába lenne a szállás 4-5 csillagos, a fürdőszoba állapota miatt csak 2-3 csillagot kaphat. Ugyanakkor megeshet, hogy valaki beköltözik egy 4-5 csillagos szállodába, és "pont" egy felújítatlan szobát kap, ami ellentmond a csillagos besorolásnak.

"Olyan könnyítéseket harcolt ki magának a szállodalobbi, melyek egész biztosan nem szolgálják az MTÜ azon célját, hogy az ország minőségibb, többet költő vendégeket vonzzon" - mondta a MAKE elnöke, aki megjegyzi: a valódi utóellenőrzés hiánya miatt a rendszer kijátszható. Konkrét példaként egy békéscsabai hotelt említett, amely a négycsillagos minősítés megszerzése után beszüntette a vacsoraszolgáltatást, így azonban csak háromcsillagos lehetne. Ahogy a hangszigetelés sem kötelező a négycsillagos szállodákban, ami jelentősen ronthatja a vendégélményt. "Előfordulhat, hogy egy prémium szállodánál, hallani a szomszéd tüsszentését." Arra is rámutatott, hogy a turizmus továbbra is az egyik legrosszabbul fizetett szektor, ami összefügghet a szürke gazdasággal.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara tájékoztatása szerint elsősorban a csillag nélküli szálláshelyek, különösen a diákok és csoportok üdültetésével foglalkozó szolgáltatók jelezték, hogy a minősítési követelmények teljesítése rendkívül nehézkes, vagy bizonyos esetekben szinte lehetetlen.

A BKIK kiemeli, hogy a szállodák számára nem áll módjukban részt venni a feltételek megalkotásában, ezért a vállalkozói visszajelzéseket sajnos nem tudják közvetlenül eljuttatni az MTMT-hez.

A korábban említett problémák mellett továbbra is aggasztó, hogy a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) által összegyűjtött adatok nem mindenki számára hozzáférhetők. Ezt a kisebb szervezetek már többször is hangsúlyozták az Indexnek adott nyilatkozataikban. Az NTAK által biztosított információk elsősorban a turizmus irányításával és marketingjével foglalkozó szakemberek számára nyújtanak hasznos támogatást. Az eredeti elképzelés szerint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatbázisán keresztül bárki hozzáférhetne az adatokhoz, míg az NTAK felületén a szálláshely-szolgáltatók számára lenne elérhető az információk köre.

A szakmai szervezet véleménye alapján azonban jelenlegi helyzetben...

A látogatók nem rendelkeznek elegendő információval ahhoz, hogy megállapítsák, vajon egy szálláshely törvényesen üzemel-e, míg a szállásadók sem jutnak hozzá olyan lényeges adatokhoz, amelyek segíthetnék őket az üzleti döntéseik meghozatalában.

Az NTAK nem hozzájárul az ágazat "fehérítéséhez", mivel a szállásközvetítő platformoktól nem követelik meg a tényleges NTAK-számok feltüntetését. Ennek következtében nehezen azonosíthatók az illegálisan üzemelő szálláshelyek.

A BKIK jelezte, hogy bár a vendégek a Magyar Turisztikai Minőségtanúsító Testület honlapján tudnak információt szerezni a szálláshelyek besorolásáról, ugyanakkor az NTAK által gyűjtött adatokhoz sajnos sem a vállalkozások, sem a vendégek nem férnek hozzá, annak ellenére, hogy ez nagyban segíthetné a turisztikai trendek követését.

Kértük az NTAK adataihoz való hozzáférést, de eddig sajnos nem kaptunk választ. Pedig az MTÜ kezdeti szándéka az volt, hogy támogassa a vendégeket a megfelelő szálláshelyek megtalálásában, valamint segítsen a vállalkozásoknak a döntéshozatali folyamatok elősegítésében.

- Tedd különlegessé a mondanivalódat - javasolta a kamara.

A Magyar Turisztikai Ügynökség más perspektívából közelíti meg a helyzetet. „A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ, amely az MTÜ égisze alatt működik, lehetőséget biztosít arra, hogy valós időben hozzáférjünk az ország szálláshelyeinek, vendéglátó egységeinek és turisztikai látványosságainak anonim forgalmi statisztikai adataihoz. Ezek az információk kulcsszerepet játszanak az adatalapú ágazatirányításban, továbbá segítik a célzott hazai és nemzetközi marketingkampányok kidolgozását és végrehajtását” – áll a közleményben.

"Az MTÜ kezdettől fontosnak tartotta az NTAK-ba beérkező adatok megosztását az adatszolgáltatókkal. Ezért indította el az NTAK Iránytű aloldalt, amely az adatszolgáltató szálláshelyek számára visszamutatja saját árbevételi, kapacitási, forgalmi és vendég-összetételi mutatóikat, valamint a tényadatok mellett az előfoglalásokat is összegzi. Ezen túlmenően lehetővé teszi, hogy a szolgáltatók összevethessék eredményeiket szálláshely típusonként a települési, térségi, valamint országos aggregált átlagokkal - természetesen csak abban az esetben, amennyiben az adott szálláshelytípusból háromnál több szolgáltató működik az adott településen, területen. Az NTAK iránytű így növeli a szolgáltatók versenyképességét és támpontot ad az adatvezérelt üzleti tervezéshez, az árképzéshez, valamint a marketing és értékesítési aktivitások összeállításához is" - tették hozzá.

Az ügynökség rávilágított: a turizmus az elmúlt években a magyar gazdaság egyik meghatározó ágazatává vált, amely "igazi motorként" járult hozzá a GDP-hez. 2024-ben minden várakozást felülmúlva 11 százalékkal több, 18 millió vendég, valamint 6 százalékkal több, 44 milliót meghaladó vendégéjszaka realizálódott a magyarországi szálláshelyeken. A vendégéjszakák növekedését tekintve Magyarország továbbra is az uniós élvonalhoz tartozik, és a 2024-es év rekordévnek számított a turizmus területén.