Csendes hatalomátvétel körvonalazódik Scholz kancellár ellen a német szociáldemokrata párton belül.
Pár hónappal az előrehozott választások előtt az SPD-n belül egyre többen kezdenek úgy érezni, hogy Boris Pistorius lehetne a megfelelő választás a kancellárjelölti posztra. A védelmi miniszter úgy tűnik, nem vonakodik a kihívástól, és nyitott a lehetőségre.
Nem tűnik egyértelműnek, hogy a német szociáldemokraták eddigi vezetője, Olaf Scholz, lesz a kancellárjelölt. Bár a párt tagjai elismerik Scholz vezetői képességeit, sokan attól tartanak, hogy a februári előrehozott választásokon a bukott "jelzőlámpa" koalícióval való szoros kapcsolata árnyékot vethet a politikai pályafutására.
Az észak-rajna-vesztfáliai Bundestag két képviselőjének levele komoly hullámokat vetett a párton belüli nyilvánosságban, hiszen nyíltan megkérdőjelezték a jelenleg Brazíliában tartózkodó Scholz jelöltségét. A Bild, a legnagyobb német napilap, a helyzetet "puccsnak" titulálja, ami jól mutatja, hogy milyen feszültségek és ellentétek feszülnek a párton belül.
A diskurzus középpontjában az a dilemmája áll, hogy mely politikai irányvonal a legideálisabb a közelgő választásokra. Számos forrásból érkeznek hírek, hogy Boris Pistoriust sokan támogatják – írják Dirk Wiese és Wiebke Esdar, akik a választókerületekben zajló lényeges vitákra reflektálnak. Érdekes megjegyezni, hogy Wiese a párt "konzervatívabb" szárnyát képviseli, míg Esdar a baloldali nézetek megjelenítője.
Olaf Scholz szövetségi kancellár hírnevének alakulása szoros kapcsolatban áll a jelzőlámpa-koalícióval. Idővel valószínű, hogy az emberek pozitívabb fényben fogják értékelni az ország érdekében végzett tevékenységeit és döntéseit. Az állásfoglalás hangsúlyozza, hogy a kancellárjelöltség ügyében végső soron a pártszervezeteké a döntési jogkör, hiszen ez a legmegfelelőbb fórum erre.
Norbert Walter-Borjans, a párt korábbi vezetője, éles kritikát fogalmazott meg a kancellárral kapcsolatban. Véleménye szerint Olaf Scholz "egy rendkívül nehéz időszakban számos veszélytől óvta meg hazánkat", azonban a népszerű védelmi miniszterre, Boris Pistoriusra utalva megjegyezte: "Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy Merzet (a CDU kancellárjelöltjét - a szerk.) csak olyan kancellárral lehetne megállítani, aki képes az utolsó métereken önkritikusan és világosan érzékeltetni a különbségeket. Ez Olaf Scholz eddigi gyenge pontja."
A jelenlegi kancellár mellett foglalt állást Lars Klingbeil, az SPD elnöke, valamint Anke Rehlinger pártelnök-helyettes és Nancy Faeser belügyminiszter is. Faeser úgy véli, hogy "teljesen nyilvánvaló, hogy a szövetségi kancellár a mi jelöltünk", mivel véleménye szerint Scholz "tudatosan és határozottan irányította az országot a nehéz válságos időszakokon keresztül".
A kancellár számára nem csupán a Pistorius melletti alapszervezeti támogatás jelenti a kihívást, hanem sokkal inkább az INSA legújabb felmérésének megdöbbentő eredménye: a német lakosság mindössze 14 százaléka tartja még hitelesnek őt. A saját pártján belül is aggasztó a helyzet, hiszen a szavazók több mint fele (51 százalék) már kételkedik abban, hogy Scholz képes lenne megnyerni a következő választásokat. Az SPD híveinek csupán egyharmada látja őt komoly jelöltként, ami tovább fokozza a politikai feszültséget.
A német koalíció azután bukott meg, hogy Scholz és a Német Szabad Demokrata Pártot, az FDP-t vezető Christian Lindner pénzügyminiszter között vita alakult ki a gazdaság- és költségvetési politika jövőbeni irányvonaláról, ami után Scholz menesztette Lindnert a kabinetből. Lindner előtte egy 18 oldalas iratban több kérdésben piacpárti gazdasági fordulatot sürgetett Németország számára, a versenyképesség helyreállítása céljából.
