Megdöbbentő, hogy a magyar tanárképzésben rendkívül alacsony a hallgatók száma, így a jövőbeli utánpótlásról szinte alig lehet szó.
Miközben az Orbán-kormány úgy véli, hogy a pedagógusok utánpótlása stabil, 2024-ben mindössze 1300 körüli friss diplomás tanárt számlálhatunk az ötéves tanárszakokon. A szakszervezetek figyelmeztetnek: a következő években elkerülhetetlenül "áthidaló megoldásokra" van szükség a tanárhiány problémájának kezelésére.
2024-ben összesen 1325 hallgató végzett az ötéves, osztatlan tanárképzésben - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból, amit a Népszava érdeklődésére közöltek. A felvi.hu adatai szerint 2019-ben az általános és a pótfelvételi eljárásban összesen 2042 főt vettek fel az osztatlan tanárképzésbe, a KSH adatai alapján így ennek a létszámnak a 65 százaléka szerzett diplomát öt évvel később, 2024-ben.
Az osztatlan tanárképzés iránti érdeklődés az utóbbi években nem mutatott szerencsés növekedést. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2023-ban mindössze 1657 fő, 2022-ben 1110 fő, 2021-ben 1423 fő, 2020-ban pedig (a nyelvvizsga-mentesítéssel oklevelet szerzők számát is figyelembe véve) 1245 fő fejezte be a képzést. A legmeglepőbb talán az, hogy 2019-ben mindössze 533 fő szerzett tanári diplomát az ötéves program végén. A kormány folyamatosan azt hangoztatta, hogy a pedagógusképzés iránti kereslet soha nem látott mértékben nőtt, és hogy a jövő pedagógusainak utánpótlása biztosított, ám az osztatlan tanárképzés esetében a helyzet nem változott érdemben. Az idei általános és pótfelvételi eljárások során összesen 2434 főt vettek fel, ami meglehetősen hasonló a 2017-es 2378 fős felvételi létszámhoz. 2022-re azonban a felvett hallgatók csupán 46,6 százaléka jutott el a diploma megszerzéséig, ami aggasztó jele a képzés sikerességének.
Súlyos tanárhiánnyal indult a 2025/2026-os tanév is, a PSZ szerint legalább 16 ezerrel több pedagógusra lenne szükségEgyre többen tanítanak pedagógus képesítés nélkül
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai alapján 2025 első negyedévében az oktatási szektorban 6799 üres álláshelyet regisztráltak, majd a második negyedévre ez a szám 7783-ra nőtt. A pedagógus szakszervezetek azonban arra figyelmeztetnek, hogy a tényleges pedagógushiány valójában ennél is súlyosabb lehet, akár a dupláját is elérheti. Ezt a megállapítást támasztja alá a Magyar Nemzeti Bank tavalyi tanulmányának eredménye is, amely legalább 16 ezer főre teszi a hiányzó pedagógusok számát.
A tanárképzés iránti érdeklődés drámaian csökkent, hiszen az ötéves programra jelentkezők és a végzettek száma rendkívül alacsony – nyilatkozta lapunknak a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője, Nagy Erzsébet. Szerinte ez világosan mutatja, hogy a fiatalok körében a tanári hivatás továbbra sem vonzó, és csupán a bérek emelése nem elegendő ahhoz, hogy vonzóbbá váljon. Hiába létezik életpályatörvény, a valóságban a pedagógusok nem rendelkeznek valódi karrierlehetőségekkel; a túlszabályozott és állandó kontroll alatt álló munkakörnyezet elriasztja a fiatalokat, akik ezt jól észlelnek.
"Ha a pedagógusokat legalább egy évig békén hagynák, az már önmagában is jelentős változásokat hozhatna, és minden elkezdhetne pozitív irányba haladni."
A Népszava beszámolója alapján az általános és középiskolák pedagógusainak több mint fele 50 év feletti, míg a 30 év alatti tanárok aránya csupán 6,7 százalékot tesz ki a 2024/2025-ös tanévben a KSH statisztikái szerint. Ezen adatokból az is kiderül, hogy az elkövetkező öt évben több mint 14 ezer pedagógus fogja elérni a 65 éves nyugdíjkorhatárt.
Nagy Erzsébet szerint a következő években is maradni fognak az olyan áthidaló megoldások, mint a nyugdíjas pedagógusok visszafoglalkoztatása, egyetemi hallgatók alkalmazása óraadóként vagy pedagógiai asszisztensként, illetve a pedagógus végzettséggel nem rendelkezők alkalmazása többek között a természettudományos tantárgyak esetében. Ezeknél a tantárgyaknál ugyanis már azokat is alkalmazni lehet tanárként, akiknek nincs pedagógiai képesítésük, de rendelkeznek a tantárgynak megfelelő természettudományos (például biológus, fizikus) végzettséggel. Igaz, ehhez azt is vállalni kell, hogy a későbbiekben pedagógus szakképzettséget szereznek. Ugyancsak a Népszava számolt be arról nemrég, hogy a 2024/2025-ös tanévben több mint ötezren dolgoztak a köznevelésben és a szakképzésben pedagógiai munkakörökben úgy, hogy nem volt pedagógus végzettségük.
A tanári pálya iránti érdeklődés sajnos csökkent, hiszen az osztatlan képzésekre mindössze 2265 diákot vettek fel, miközben az elkövetkező öt évben körülbelül 14 ezer pedagógus lép nyugdíjba. Ez a tendencia aggasztó, és komoly kihívások elé állítja az oktatási rendszert.
