Egy férfiak nélküli világ: az amerikai nők szexsztrájkot hirdettek Trump politikája ellen.

Donald Trump győzelme olyan szélsőséges reakciókat generált az amerikai társadalomban, mint amilyen szélsőséges figura ő maga. Az emberek érzései és véleményei megosztottak lettek, tükrözve a politikai táj drámai polarizálódását, ahogy a közelgő második hivatalba lépése is felerősíti a vitákat és a szenvedélyeket.

Egyre több amerikai nő vállalkozik arra, hogy nyilvánosan kifejezze ellenérzését a férfiakkal szemben az online térben. Sztrájkot hirdetnek, és elhatározzák, hogy visszavonulnak a randizás, a szex, a házasság és a gyermekvállalás világából. E lépéseik hátterében a Trump megválasztása utáni internetes nőgyűlölő megnyilvánulások állnak. Sokan közülük úgy érzik, hogy a választások eredménye egyfajta felhatalmazást ad a férfiaknak arra, hogy szabadon zaklassák a nőket, vagy szexista megjegyzéseket tegyenek, például: "A te tested, az én döntésem", utalva ezzel a középkort idéző abortusztörvényekre. Ez a jelenség nem csupán szavakban, hanem a társadalmi normák megkérdőjelezésében is megnyilvánul, és arra ösztönzi a nőket, hogy kiálljanak saját jogaiért és méltóságukért.

Megdöbbentő, ahogy a nőgyűlölő fiatal férfiak száma gombamód szaporodik, és nem véletlen, hogy Trump jelentős szerepet játszott e jelenség felerősödésében. Amikor a Z-generációt célzó kampányát olyan hírhedt szexista podcasterek, mint Joe Rogan, támogatták, akkor nem meglepő, hogy a 18-29 éves korosztály szavazóinál egyre mélyebb nemek közötti szakadék alakult ki.

Míg a fiatal nők döntően Kamala Harris mellett álltak ki (58-40 arányban), a férfiak körében egyre többen nemcsak Trumpot támogatják (56-42 százalékos arányban), hanem a radikális szélsőjobboldali nézeteket valló fiatalok száma is növekszik.

Ezért sok nő úgy érzi, a környezetükben élő férfiak elárulták őket. Volt, aki a Trumpra szavazó férjének azonnal benyújtotta a válási papírokat, mások pedig a fent említett sztrájkot érzik az egyetlen megoldásnak. Ez az úgynevezett 4B mozgalom. Ez a Dél-Koreából indult, nők online, feminista közössége egy radikális életstílus mellett kötelezték el magukat: egy olyan mellett, amelybe a férfiak már nem férnek bele.

A 4B négy koreai szóra utal, melyek mind ugyanazzal a szócskával kezdődnek, ami a bi-, azt jelenti: nem.

Ideológia és életstílus egyben: számos nő Koreában még a férfi barátaival is megszakította a 4B mozgalom hatására a kapcsolatot.

Ez a szöveg a koreai hagyományokkal foglalkozik, amelyek szerint a nők szerepe gyakran a férfiak körüli tevékenykedésre korlátozódik. "A 4B mozgalom egy erőteljes üzenet, amely azt hirdeti, hogy a nők többé nem kötődnek férfiakhoz semmilyen formában" - fejtette ki Lee Min-gyeong, feminista író.

A 4B mozgalom a "Szabadulj a fűzőből!" nevű feminista trenddel egyidőben ütötte fel a fejét a 2010-es évek végén. Ennek lényege a szigorú és korlátozó szépségideáltól való teljes elfordulás. Korea ugyebár a szépségipar, a kozmetika és a plasztikai sebészet fellegvára - elég csak a 10 lépéses koreai bőrápolási rutinokra gondolni.

Így már önmagában mindezek elutasítása egy drasztikus lépés, hiszen ezek a nők szinte az országuk ellen fordulnak akkor, amikor lenyírják a hajukat és megszabadulnak minden sminkterméküktől a mozgalom nevében. És ez nem akkora költői túlzás, mint amilyennek tűnik.

2016-ban Szöul egyik nyilvános vécéjében egy fiatal férfi brutális módon életet oltott ki, amikor megölte egy fiatal nőt. A férfi később a hatóságoknak kifejtette, hogy cselekedete mögött az állt, hogy úgy érezte, a nők egész életében figyelmen kívül hagyták őt. A rendőrség azonban, bár a férfi vallomása világosan kifejezte gyűlöletét, nem volt hajlandó az esetet gyűlöletbűncselekményként kezelni, ami mély aggodalmakat vetett fel a társadalmi igazságszolgáltatás működésével kapcsolatban.

E következményeként a közösségi médiát elárasztotta a felháborodott nők tömege, akik egy újfajta feminista mozgalmat indítottak Koreában. Ez a hullám sokszínűsége révén különbözik a hagyományos koreai feminizmustól, amely jellemzően a társadalmi elit és az értelmiségiek köréből verbuválódott. A mostani mozgalomhoz mindenféle társadalmi háttérből érkeztek nők, akik közösen követelik jogaikat és változást a társadalomban.

A digitális szexuális bűncselekmények nemcsak a feminista mozgalmakat lobbantották lángra, hanem egy szélesebb társadalmi diskurzust is generáltak a nők védelméről és jogairól. A Korea Times jelentése szerint tavaly 138 nő esett áldozatul férfi partnerük erőszakának, míg 311 nőnek sikerült túlélni a támadást. 2021-ben a randierőszakkal kapcsolatos esetek száma drámai módon megugrott, összesen 57 ezer bejegyzett incidenssel, ami háromszoros növekedést jelentett az előző évhez képest. Ezek a statisztikák rávilágítanak a problémák súlyosságára és arra, hogy sürgős intézkedésekre van szükség a nők védelme érdekében.

A nők már nem tűrik tovább ezt a helyzetet: a mindennapi életüket egyre inkább átszövik a rejtett kamerás megfigyelések és az engedély nélküli felvételek készítése. Ráadásul a mesterséges intelligencia által generált deepfake pornográf tartalmak terjedése is olyan mértékű, hogy az szinte vírusként söpör végig a közösségi médián. A határok átlépése és a magánélet megsértése már elérte azt a pontot, ahol a nők hangja egyre erősebben hallatszik a változásért és a védelemért.

2016 decemberében a kormány közzétette a Nemzeti Születési Térképet, amely képet adott arról, hogy a szülőképes korú nők hány gyermeket várnak el a különböző területeken. Azonban ahelyett, hogy elfogadták volna ezt a statisztikai megközelítést, sokan dühösen reagáltak, és hangot adtak ellenérzéseiknek. Talán nem is olyan meglepő, hogy jelenleg Dél-Koreában a legalacsonyabb a születési arány: évente mindössze 0,92, ami azt jelenti, hogy a nők átlagosan kevesebb mint egy gyermeket hoznak a világra.

2022-ben Yoon Suk Yeol, Dél-Korea miniszterelnöke, hasonlóan Donald Trumphoz, egyértelműen antifeminista álláspontot képviselt, ezzel magához vonzva a frusztrált fiatal férfiakat. Tagadta a nemek közötti strukturális egyenlőtlenséget, és azt ígérte, hogy felszámolja az országban működő nemek közötti egyenlőség intézményét. Miközben a fiatal nők körében egyre többen érezték magukat elégedetlennek, Yoon figyelmen kívül hagyta őket, ami miatt sokan elhatározták, hogy a 4B mozgalom keretein belül reagálnak erre a helyzetre.

A digitális térben mozgó fiatal koreai feministák számára ez a radikális megközelítés tűnt az egyedüli lehetséges útnak, hogy megszabaduljanak a patriarchátus elnyomó korlátaitól – mindez a jelen eseményei tükrében sürgetően fontos feladatként jelentkezett.