Egyetemi órák során született ötletként indult, mára azonban a magyar női vállalkozók támogatásának fontos eszközévé vált a MeNő.
A MeNŐ projekt egy izgalmas órai feladathoz kapcsolódik, amelyet a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció- és Médiatudomány Szakának hallgatói valósítanak meg. A hatfős csapat – Erdős Lilla, Farkas Kata, Mészáros Krisztina, Páczkán Zsófia, Szalai Réka és Völgyi Dóra – kezdetben csupán a tantárgy követelményeinek teljesítésére összpontosított. Ahogy azonban egyre kreatívabb ötletekkel álltak elő a közös munkájuk során, úgy a projekt hamarosan túlnőtt az egyetem keretein, új perspektívákat és lehetőségeket kínálva számukra.
Ezzel a MeNŐ egy dinamikus közösséggé alakult, amely sokféle kommunikációs lehetőséget biztosít a női vállalkozók számára.
"A vállalkozókra vonatkozó globális statisztikák világosan jelzik, hogy a nők alulreprezentáltak ezen a területen. Magyarországon sem jobb a helyzet: a legújabb adatok alapján a női vállalkozók aránya mindössze 35%, és a női vezetők száma még ennél is alacsonyabb" - kezdi el a beszélgetést Völgyi Dóra, a csapat megbecsült tagja. Ezt követően Szalai Réka is hozzászól, kiemelve, hogy ők maguk is végeztek egy kutatást a témával kapcsolatban, amelyből kiderült, hogy a női vállalkozók sokkal több kihívással néznek szembe, mint férfi kollégáik.
A női üzletasszonyok, akik saját vállalkozásaikat irányítják, sajnos sokkal ritkábban kerülnek a médiába, mint férfi kollégáik. Ez a jelenség több szempontból is aggasztó, de talán a legnagyobb hátrány, hogy így kevesebb inspiráló női példaképet látunk magunk előtt. A kutatócsapat hosszú hónapok munkájával arra a következtetésre jutott, hogy a problémának nem csupán a láthatóság a fő oka, hanem az is, hogy a társadalom hogyan viszonyul ezekhez a nőkhöz. Éppen ezért kiemelten fontosnak tartották, hogy hangot adjanak ezeknek a tényeknek, és felhívják a figyelmet a női vállalkozók valódi értékére.
Amikor egy nő a karrierjével kapcsolatos tartalmat oszt meg, gyakran találkozik olyan negatív visszajelzésekkel, amelyek azt firtatják, hogy miért nem a gyermekeivel foglalkozik, vagy éppen a megjelenését kritizálják – például a ruháját, haját vagy sminkjét illetően. Ezzel szemben a férfiak ritkábban szembesülnek ilyen típusú, személyeskedő megjegyzésekkel, és ha kapnak is kritikát, az általában nem a külsejükre vagy a családi szerepükre vonatkozik.
A MeNŐ csapata nem állt meg a probléma felismerésénél, megoldást akart találni arra, hogyan inspirálhatná a nőket. Ennek érdekében novemberben egy nyilvános eseményt is szerveztek, ahova női vállalkozókat hívtak, többek között Viszkok Fruzsi online tartalomkészítőt, Cserháti-Herold Jankát, a Hormonmentes.hu alapítóját, Benes Anitát, a Daalarna esküvői ruhaszalon vezető tervezőjét és Krizsó Szilvia televíziós műsorvezetőt. Maga a csapat is meglepődött, amikor sorra melléjük álltak az ismert üzletasszonyok.
„Amikor megkerestük azokat a női vállalkozókat, akiket valóban inspiráló példaként tartunk számon, nem sejtettük, hogy ekkora lelkesedés fog övezni a projektünket” – osztja meg Dóri. Szerinte ez is jól tükrözi, mennyire szükség van a nők közötti kölcsönös támogatásra. „Célunk nem csupán a problémák feltárása volt, sokkal inkább az, hogy a megoldásokra összpontosítsunk, hiszen ez a valódi előrelépés kulcsa.”
Ezért szerkesztettük meg a Kiskönyvünket is, amely ma online mindenki számára elérhető, és amely olyan sikertörténeteket tartalmaz, amelyek erőt adhatnak azoknak a nőknek, akik elbizonytalanodtak a karrierépítéssel kapcsolatban."
A MeNŐ csapata tehát különböző formákban nyújt segítséget a női vállalkozók számára. Elsősorban teret ad annak, hogy megosszák egymással a tapasztalataikat, és most nem a gyereknevelésre kell gondolni. "Amikor egy női üzletasszonyt kérdeznek, valamiért mindig a munka-magánélet téma körül megy a beszélgetés, pedig a női vállalkozókat nem csak ez foglalkoztatja. Miért ne lehetne konkrét vállalati dolgokról beszélni, amelyek új lendületet adhatnak másoknak? Ebben szeretnénk segíteni azáltal, hogy beszélünk a lehetőségekről."
A MeNŐ csapata arra bátorítja a női vállalkozókat, hogy merjenek bátran kifejezni magukat, különösen az online hirdetéseik terén. Kiváló példaként említhetjük Viszkok Fruzsina és Cserháti-Herold Janka történetét, akik mesterien kihasználják a közösségi média adta lehetőségeket. Fruzsina rendszeresen olyan tartalmakat oszt meg, amelyek nemcsak termékeinek népszerűsítésére szolgálnak, hanem a nőket foglalkoztató lényeges témákkal is foglalkoznak. Janka pedig az edukatív bejegyzéseivel és hiteles, őszinte kommunikációjával vált elismert szakértővé, még ha kezdetben ő is tartott a közösségi média használatától.
Ma már mindketten elismert szakemberek vagyunk, és egyetértek abban, hogy a közösségi média hatékony eszközként szolgál a női vállalkozók számára. Ez a platform lehetőséget biztosít arra, hogy bemutassák tehetségüket, kitartásukat és üzleti érzéküket a nagyvilág számára.
Egyrészt azért, mert maguk is nyitottak lennének egy saját vállalkozás elindítására, másrészt pedig azért, mert rengeteg tervük van arra, hogyan támogathatják a női vállalkozók kommunikációs lehetőségeit. "Szeretnénk bebizonyítani, hogy nőként vállalkozni MeNő" - mondják a lányok, zárva ezzel a beszélgetést. Az egyetemi félév végéhez közeledve azonban nem tudom megállni, hogy megkérdezzem tőlük, milyen eredménnyel zárták a tantárgyat, amelyből ez a projekt szárba szökkenhetett.
A válasz nem okozott meglepetést: a lányok projektje bizonyult a legjobbnak - hiszen a vállalkozó szellemű nőknek mindig is jár a méltánylás.
