Egyre több mezőgazdasági termelő fordul illegális növényvédő szerekhez: de vajon mi áll ennek a hátterében? - Agrárszektor

A Portfolio Csoport idén ünnepli a 13. Agrárszektor Konferenciáját Siófokon, amely az agrárium legnagyobb és legfontosabb szakmai eseményei közé tartozik. A decemberi rendezvény során már 11. alkalommal kerülnek átadásra a rangos agrárdíjak, tíz különböző kategóriában. Ezekre az ágazatban kiemelkedő teljesítményt nyújtó szakmai szereplők nevezhetnek, így lehetőség nyílik a legjobbak elismerésére és a szakmai kiválóságok bemutatására.

Görögország mezőgazdasági központjában a gazdák a költséges növényvédő szerek helyett inkább olcsóbb alternatívákat keresnek: címke nélküli, műanyag palackokban csempészett folyadékokat használnak. A Reuters által megkapott laboratóriumi elemzések alapján ezek a termékek olyan növényvédő anyagokat tartalmaznak, amelyeket az Európai Unió már évek óta betiltott az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt potenciális kockázatok miatt.

Az Európai Unió statisztikái alapján a mai napon az uniós mezőgazdasági területeken alkalmazott növényvédő szerek legalább 14%-a illegálisnak minősül, ami emelkedést jelent a 2015-ös körüli 10%-hoz képest. Különösen aggasztó a helyzet Görögország néhány régiójában, ahol ez az arány akár 25%-ra is rúghat, ahogyan azt a görög Növényvédelmi Szövetség (ESYF) is megerősítette. Az Europol legfrissebb jelentése szerint 2022-ben Európában soha nem látott mennyiségű, összesen 2040 tonna illegális növényvédő szert foglaltak le, ami négyszerese a 2019-es adatoknak.

A görög gazdák a 2010 és 2018 között zajló pénzügyi válság és az éghajlatváltozás következményeként különösen sebezhető helyzetbe kerültek az illegális növényvédőszer-kereskedelem miatt. A növényvédő szerek költségei akár az éves kiadások felét is kitehetik, ami komoly terhet ró a gazdákra. Például egy liter népszerű görög rovarirtó ára akár 380 euróra is rúghat, míg a feketepiacon hamisítványokat már 200-230 euróért is beszerezhetnek. Giorgos Zeikos, az almatermesztéssel foglalkozó gazda, aki egy szövetkezet élén áll Agia faluban, feltette a megoldás keresésének kérdését:

A túlélés érdekében egy gazdának valóban bűnözővé kell válnia? Különbség van aközött, hogy valaki a profitért lépi át a törvény határait, és aközött, hogy az életben maradásért cselekszik. Az utóbbi esetben a kényszer sokkal súlyosabb terhet ró a vállára.

A termékeket szárazföldön Bulgáriából csempészik pótkerekekben, vagy tutajokon szállítják Törökországból, amelyeket a migránsok Európába juttatására is használnak. A gazdák készpénzzel fizetnek, éjszaka permeteznek, és elégetik az üres tartályokat, hogy eltüntessék a bizonyítékokat.

A kereskedelem egyre szervezettebb, hasonlít a szervezett gazdasági bűnözéshez - mondta egy magas rangú görög rendőrtiszt. A szerepek megoszlanak az import, a tárolás és a forgalmazás között, miközben a rendőrség nagyrészt bejelentések alapján jár el. A lefoglalt termékeket az athéni Benaki Növénykórtani Intézetbe küldik elemzésre. Sok termék bolgár, török vagy kézzel írt címkével érkezik. Egyes hamisítványok úgy néznek ki, mint az EU által jóváhagyott termékek, de káros helyettesítőket tartalmazhatnak. A görög törvények szerint csak a görög címkével ellátott növényvédő szerek legálisak.

Az Európai Unió területén betiltott növényvédő szerek közül több mint tizet - köztük olyanokat is, amelyek már 2009 óta nem engedélyezettek - az idei évben Görögországban is észleltek. A legutóbbi év során 10 ilyen tiltott anyagot találtak görög mezőgazdasági termékekben, beleértve az olajbogyót, cseresznyét, paradicsomot, szőlőt és narancsot.

Bár az Egészségügyi Világszervezet szerint az alacsony növényvédőszer-szintek fogyasztói kockázata minimális, az illegális vegyszereket használó gazdák nagyobb veszélynek lehetnek kitéve. A 2000-es évek elején a thesszáliai Larissa Egyetemi Kórház légzőszervi orvosai megfigyelték, hogy sok olyan beteg, aki dohányzott és növényvédő szereknek volt kitéve, a tüdőhegesedés ritka formáját fejlesztette ki.