Egyre több gyermek találkozik beszédfejlődési nehézségekkel.

A pedagógusok egyre inkább olyan gyerekekkel találkoznak, akik nehezen tudják kifejezni gondolataikat, és szókincsük is korlátozott. Az új kifejezések elsajátítása számukra kihívást jelent. A háttérben sokféle ok húzódik meg, de a szakemberek hangsúlyozzák, hogy a beszédfejlődés kulcsfontosságú tényezője az otthoni kommunikáció: a beszélgetések, meseolvasás és mondókázás mind hozzájárulnak a gyerekek fejlődéséhez. Ezért nem elhanyagolható, hogy vacsora közben letesszük a telefonunkat, és valódi kapcsolatokat építsünk.

"A pedagógusok tapasztalatai és a kutatások egyértelműen azt jelzik, hogy az óvodáskorú, majd iskoláskorú gyermekek jelentős hányadánál olyan kommunikációs zavarokat észlelhetünk, amelyek hatással vannak beszédkészségükre és a beszéd megértésére is" – hívja fel a figyelmet Dr. Gasparicsné dr. Kovács Erzsébet, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola oktatója, aki a pedagógusok és segítő szakemberek képzésében játszik kulcsszerepet. Kiemeli továbbá:

ezek a problémák komoly hatással lehetnek az iskolai előrehaladásra, hiszen az írás és az olvasás elsajátításának alapja a megfelelő beszédészlelés és beszédprodukció.

A globális kutatások azt mutatják, hogy a beszédfejlődési zavarok előfordulása folyamatosan növekszik világszerte, és ezek a problémák messze túlmutatnak a hagyományos logopédiai nehézségeken. "Az óvodapedagógusok észlelik, hogy a gyermekek egy része nehezen tudja kifejezni gondolatait és szándékait, mivel hiányoznak a szükséges nyelvi eszközök. Gyakran tapasztaljuk, hogy a gyerekek szókincse korlátozott, nem ismerik a szavak szinonimáit, és a megfelelő kifejezéseket sem használják az adott beszédhelyzetekben. Továbbá, sok esetben észrevesszük, hogy nem tudják a versek és mesék új szavait a szócsaládokhoz kapcsolni, ami arra utal, hogy a nyelvi asszociációs képességük még nem fejlődött ki eléggé" - részletezi a szakértő.

Hozzáteszi: az azonos életkorú gyermekek beszédfejlettsége között akár évek eltérése is tapasztalható, ami jelentős kihívás elé állítja az óvodapedagógusokat és a tanítókat.

A probléma mögött különféle okok állnak, ám a szakemberek egyetértenek abban: az anyanyelv-elsajátítás a családban kezdődik, és ha egy gyereknél nincs speciális probléma, a beszédfejlődés legfőbb motorja az otthoni beszélgetés, meseolvasás, mondókázás. Vagyis nem mindegy, mennyit beszélgetnek a szülők a gyerekekkel. "A genetikai tényezők mellett már a születéstől kezdve óriási jelentősége van annak, milyen kommunikáció zajlik a családban, valóban meghatározó az a minta, amit a szülők nyújtanak" - mondja Dr. Gasparicsné dr. Kovács Erzsébet.

A virtuális autizmus kérdése rendkívül komoly figyelmet érdemel, és nem hagyható figyelmen kívül - hangsúlyozta egy logopédus szakértő a Vasárnap című lapnak adott interjújában.

Számos kutatás világított rá arra, hogy a képernyők előtt eltöltött idő növekedése jelentősen csökkenti a családi beszélgetések gyakoriságát és időtartamát. Az utóbbi évek nemzetközi felmérései azt mutatják, hogy a szülők csupán napi fél-háromnegyed órát töltenek el a gyerekeikkel való beszélgetéssel. Ráadásul egy korábbi tanulmány szerint ez az idő gyakran csak 5-6 percnyi "valódi" párbeszédet jelent, amikor a családtagok megosztják egymással gondolataikat és érzéseiket. Egy 2025-ös kutatás újabb aggasztó tendenciát tárt fel: a brit családok negyede már nem folytat beszélgetést a vacsoraasztalnál, hiszen a telefonjaik társaságában étkeznek. Különösen figyelemre méltó, hogy a válaszadó gyerekek 82 százaléka szeretné, ha a vacsora alatt megoszthatná aznap átélt élményeit.

A mindennapi kommunikáción túl az irodalomnak rendkívül fontos szerepe van. A gondosan kiválasztott mesék mélyreható hatással bírnak a gyermekek fejlődésére. A mondókák és versek dallamai, a rímek, a ritmusok, valamint a szavak játékos összecsengése mind-mind megragadják a kicsik figyelmét. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola oktatója hangsúlyozza, hogy ezek a műfajok kulcsszerepet játszanak a bölcsődék, óvodák és iskolák világában.

Magyar kutatás: A túlzott kütyühasználat kisgyermekkorban autizmushoz hasonló tüneteket idézhet elő.

A főiskolai képzés során a jövőbeli csecsemő- és kisgyermeknevelők, óvodapedagógusok és tanítók megtanulják, hogyan mérjék fel a gyermekek beszédfejlődésének ütemét. Emellett hangsúlyt fektetnek arra is, hogy miként alkalmazhatnak differenciált és egyénre szabott tevékenységeket, amelyek hatékonyan hozzájárulnak a kicsik nyelvi fejlődéséhez.

Az óvodapedagógusnak készülő hallgatóinktól azt kértük, hogy állítsanak össze egy izgalmas gyűjteményt anyanyelvi játékokból. Ezen a gyűjteményen belül légzőgyakorlatok, az arcizmokat és a nyelvet fejlesztő, valamint a szókincs gazdagítására és a mondatalkotás gyakorlására fókuszáló játékokat találhatunk. Célunk, hogy a gyerekek könnyebben elsajátítsák a tiszta artikulációt és változatosabb nyelvhasználatot alakítsanak ki, így felkészülve az iskolai kihívásokra.

- A szakember kifejti, hogy ezzel a megközelítéssel hallgatóik egy széleskörű és sokszínű módszertani eszköztárral léphetnek be a szakmai világba.