Bemutatjuk nektek a 2025/26-os futballszezon legvitatottabb mezeit, amelyek annyira szembetűnőek és megosztóak, hogy már mi is elnézést kérünk értük!

Örömmel jelentjük be, hogy kedvenc listánk ismét életre kelt! Ezúttal is megpróbáltuk összeállítani a legelképesztőbb, legfurcsább focimezeket az új szezonból. Igazán széles választék állt rendelkezésünkre!

Akárcsak az előző futballszezon kezdetén, úgy idén is egy kétrészes sorozatra osztottuk a csodásabbnál csodásabb futballmezek értékelését. A korábbi részben a szerintünk legszebb mezeket hoztuk el, most viszont végre rátérhetünk a legrondább szerelésekre is.

A tavalyi anyagokhoz képest idén azonban változtattunk, és mindkét listára 11-11 mez került fel, hiszen egy csapatból 11 játékos tartózkodhat egyszerre a pályán. Illetve egy másik fontos változás volt, hogy nagyobbra vettük a merítési hálót, és nem csak a top öt bajnokság csapatainak első, második illetve harmadik számú felsőit vizsgáltuk. Ezért az angol Premier League, a spanyol La Liga, az olasz Serie A, a német Bundesliga és a francia Ligue 1 mellett a portugál, a holland, a svájci, a belga, az osztrák, a cseh és a török első osztály is bekerült a látóterünkbe.

A mezek kiválasztásakor és értékelésekor külön figyelmet szenteltünk a tavalyi darabokkal való összehasonlításra, így megállapíthattuk, hogy az új modellek mennyiben emelkednek vagy süllyednek az előző évekhez képest. Fontos megjegyezni, hogy a merítés során csakis első osztályú csapatok mezei kerültek a látókörünkbe, tehát a másodosztályú csapatok, még a Championship mezőnyéből sem, nem játszottak szerepet a választásban.

Ahogyan eddig mindig, azt most is le kell szögeznünk, hogy ez a lista szubjektív ízlés alapján lett összeállítva, vitatkozni mindig lehet, és érdemes is vele. Már csak azért is, mert egyszerűen annyi csúnya, ízléstelen, ötlettelen mez gyűlt össze ebben a szezonban, hogy nehéz volt kiválogatni a legcsúnyábbakat. A végső 11-be végült 25 mez közül kellett válogatni, és igen, biztosan kihagytunk még vállalhatatlan darabokat.

A listánkat egy igazi különlegességgel indítjuk, amely a Dortmund idegenbeli mezében ölt testet. Nehéz pontosan kitalálni, mi inspirálta a tervezőket, akik ezt a dizájnt életre hívták, és még inkább rejtély, hogy mit láttak ebben a merész elképzelésben azok, akik jóváhagyták ezt az ötletet.

Egészen különös és szokatlan látványt nyújtanak a sokszögek, ahogy szanaszét cikáznak a pályán. Ez önmagában talán még nem is lenne problémás, de az, hogy a fehér, szürke és fekete árnyalatok mellé miért kellett ezt a harsány neonsárga színt társítani, már igencsak zavarbaejtő. Ráadásul ez a szín még a klubcímert is elnyomja, ami igazán furcsa és érthetetlen választás.

Ebben a színekben gazdag kavalkádban hirtelen felbukkan az impozáns, élénkpiros Vodafone logó. Néha tényleg nehezen érthető, hogy miért kapnak zöld utat olyan meztervek, amelyek nyilvánvalóan nem vonzóak. A Dortmund mez például éppen ilyen, és ez csupán a kezdet a sorban.

A kis csapatok egyik sajátossága, hogy a bevételeik érdekében gyakran meglehetősen ízléstelen módon helyezik el a szponzorlogókat a mezeiken. Számukra sokszor a kinézet másodlagos, a lényeg, hogy a pénz befolyjon. Bár a francia Le Havre csapatának mezei nem a legrosszabb példák, az elhelyezésükön már semmilyen kifogás nem segít.

A hazai mez alapszíne, amely kettévágott dizájnnal bír, már önmagában is megosztja a véleményeket. A felesleges, vékony csíkozás még inkább felerősíti a kritikákat, míg a bal vállon található véletlenszerűen elhelyezett fehér részlet, és a középen hivalkodó vörös logó együttesen rontják el a mez összhatását. Az esztétikai élmény így sajnos messze elmarad a várakozásoktól.

A második számú mez barackszerű alapszíne önmagában talán még elviselhető lenne, de a váratlan UK-zászló elhelyezése igazán zűrzavart teremt a "dizájnban". Ráadásul a szponzorfelirat is ügyesen beolvad a zászló aljába, mintha csak rá szeretne tenni egy lapáttal a káoszra. Teljesen érthetetlen, hogy mi lehetett a mögöttes szándék itt.

A holland Twente hazai és idegenbeli meze is egészen kiváló reprezentációja annak, hogy milyen az, amikor a főszponzor erőszakos és hatalmas logója teljesen képes tönkretenni a dizájnt. Idén például sok csapat azért nem került be a legszebb mezeket felvonultató listánkba, mert hiába volt szép maga a mez koncepciója, a szponzorok tökéletesen elrontották azt.

A szponzorfelirat úgy néz ki, mintha valaki véletlenszerűen ütögette volna a billentyűzetet, ráadásul elég nagy ahhoz, hogy mindenki észrevegye. De nem csak ez okoz problémát; a piros rombuszmintázat, ami az abroszokra emlékeztet, és a kék alapon lévő ponthadsereg sem éppen a legjobb választás a mezeken. De hát mit is várhatnánk a Castore-tól?

A Crystal Palace hazai mezének tavalyi dizájnja valóban nem nyerte el a tetszésünket, sőt, sokan kifejezetten kritizálták. Ennek ellenére a csapat teljesítménye a pályán elképesztően meglepő volt, hiszen a várakozásokhoz képest fantasztikus szezont zártak.

Ez a legújabb dizájn nemcsak hogy nem ragyogóan szép, hanem kifejezetten zavaróan csúnya is, mintha a postai borítékok ihlették volna. A sűrű kék és piros csíkozás a fehér szegélyekkel annyira ízléstelen, hogy egyszerűen lehetetlen mellette szó nélkül elmenni. Ráadásul ott van még a gumírozott csíkos nyak is, ami csak fokozza a látványt... A Macron képes csodás felsőket alkotni, de a Palace esetében felmerül a kérdés: miért nem varázsolnak végre egy igazán értékes darabot? Főleg, hogy az idegenbeli és a harmadik számú mez is kifejezetten bénán fest.

A sport világában eddig számos erős versenyzőt láthattunk, de a dizájn terén a Manchester City harmadik számú mezének megjelenése valóban megér egy misét. Ez a szerelés, ami (nem, ez nem tréfa!) a manchesteri eső előtt kíván tisztelegni, egyszerűen felháborító! Értem én, hogy a város híres csapadékos időjárásáról, de miért kellene ezt ünnepelni? Talán sokkal logikusabb lenne, ha a szárazság ellen próbálnának valami kreatívat kitalálni, hogy ezzel vonzzák a csapadékot. Az még érthető lenne, de így? Hát ez a megoldás nem igazán állja meg a helyét!

A mez világosszürke alapszíne, amely az esőcseppeket idézi, már önmagában is unalmas, de úgy tűnik, a tervezők nem elégedtek meg ennyivel. Ráadásul a harsány UV-zöld szín hozzáadásával teljesen elnyomják a maradék esztétikát és méltóságot is. A magyar nyelv gazdag kifejezőeszközeivel próbálnám leírni, mennyire elkeserítő ez a dizájn, de egyszerűen nincs rá megfelelő szó. Reméljük, hogy a csapatnak szerencséje lesz, és ez a mez soha nem kerül a pályára a szezon folyamán.

A Wolves idei szezonja valószínűleg már megmenthetetlen, és ehhez a SUDU által tervezett harmadik mezük is hűen illeszkedik. Az élénk kék alapszínhez kusza, zavaros mintázatok társul, míg a rikító sárga feliratok csak tovább fokozzák a káoszt. Ezen a szerelésen szinte lehetetlen bármiféle pozitívumot találni, hiszen a látvány valóban megosztó.

Tavaly már érintettük a narancsszín rejtelmeit, és megállapítottuk, hogy ez az alapszín nem éppen a legkönnyebben kezelhető árnyalat. Ennek ellenére idén is bőven érkezett legalább egy tucat narancsszínű mez, amelyek között akadnak kifejezetten átlagos darabok, sőt, néhány kifejezetten gyengén sikerült is. Az idei "versenyt" azonban a Roma idegenbeli szerelése nyeri, amelynek elülső része egy meglehetősen silány mintázattal büszkélkedhet, és ezáltal kiemelkedik a többi közül.

Bár hivatalosan a fentről lefelé cikázó villámokkal teli dizájn az ókori római mitológiából, pontosabban Jupiter villámjaiból inspirálódott, mégis borzasztóan csúnyára sikerült, főleg a felhőket imitáló szürkésebb "foltokkal". A Nike pár éve hasonló villámos mintában gondolkodott, az elég jól is sikerült, esetleg abból érdemes ihletet meríteni az Adidasnak legközelebb, mert ezzel most nagyon mellé lőttek.

Kihívást jelent felfogni, mi zajlik Cagliari harmadik számú mezén. Vagy talán sokkal inkább az a kérdés, hogy mi az, ami nem zajlik?

Az olasz első osztályú klub e lenyűgöző kreációját az Eye Sportnak köszönheti. Valóban, nem meglepő, hogy eddig alig hallottál a gyártóról. A dizájnokkal azonban nem könnyítik meg a saját helyzetüket. Elég nehéz javítani a hírnevet, ha négy mezt készítesz egy csapat számára, és mindegyik, finoman szólva, nem túl vonzó. Most itt is hasonló a helyzet, de nem mind a négyet emeltük ki a listán, mert a harmadik számú mez tűnik a legjobban kiemelkedőnek a gyengébben sikerült darabok közül.

A mez zöld levélmintái önmagukban talán még elmennek, hiszen Sardinia erdőinek szépségét idézik, de miért kellett mindezt egy olyan világoskékkel elrontani, ami semmihez sem illik? S ez még nem volt elég a vizuális katasztrófához: a sötétkék és vörös csíkokkal tovább nehezítették a helyzetet. És hogy mindez még inkább túlzásba legyen víve, ott vannak a két szponzor hatalmas, mezidegen logói, mint a megkoronázott cseresznye a tortán.

A Cremonese hazai mezének megjelenése kiváló példa arra, hogy az egyszerű dizájnot is át lehet alakítani annyira, hogy az már inkább visszatetsző legyen. A gyártó munkáját nem könnyítette meg a sötétnarancs és galambszürke kombináció, amely valószínűleg egy párhuzamos univerzumban sem nézne ki jól egy felsőn. Ráadásul a narancsszínű alapanyagon található minta és a középre elhelyezett, nem túl esztétikus címer sem igazán javít az összképen.

Az olasz csapatok mezdizájnjai nem éppen a szerencse gyümölcsei; a legfrissebb 11-es listán négy csapat is szerepel, és könnyen lehet, hogy ez a szám akár magasabb is lehetett volna. A sárga és kék csíkozás sem a legegyszerűbb párosítás, és a mezeken sem igazán mutat jól. Az egész megjelenést pedig tovább rontja a kék csíkokban fellelhető, hanghullámokat idéző minta, amely a dizájn esztétikai értékét jelentősen csökkenti.

Az alapötlet igazán szívhez szóló, hiszen elvileg a szurkolók lelkesedését tükrözi. Viszont ha igazán odafigyeltek volna, akkor ezt az elképzelést esztétikailag is megvalósíthatták volna. Például megőrizhették volna a hangmintát, de a vastag, világossárga csíkok helyett választhattak volna elegánsabb megoldásokat is.

Sajnos el kell fogadnunk, a Castore-nak nem erőssége a mezdizájn, és a ritka kellemes kivételektől eltekintve nem is szokott sikerülni megugrani a jó ízlés amúgy nem túl magas küszöbét. Ez alatt a nem túl magas küszöb alatt van a Twente szerelései mellett a cseh élvonalbeli Slavia Praha idegenbeli felsője is, ami megint csak a brit sportszergyártó keze nyomát hordozza magán.

Nehéz megmondani, mi a rosszabb: ezek a rózsaszín festékpacákat utánzó foltok a lila alapszínen, vagy az a ténylegesen elborzasztó megoldás, hogy a mez közepét kettévágva, a másik felére egy egyszínű fekete részt varrtak, amely a mez ujjain is szépen megjelenik. Ilyen olcsó, piacos megjelenésű mezt idén biztosan nem készítettek egyik topcsapat számára sem, ami különösen elszomorító, ha figyelembe vesszük, hogy a tavalyi Puma mezek a prágai csapatnak igazán lenyűgözőek voltak.