Lenyűgöző, ami hazánkban történik: úgy tűnik, hogy hamarosan az erdők fogják uralni a tájat! - Agrárszektor
A decemberi Agrárszektor konferencián immár 11. alkalommal adjuk át 10 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.
Zambó Péter a budapesti erdők kutatásának kedvező eredményeivel indokolta, hogy a főváros mellett vidéken is elindulhat hasonló kezdeményezés. A kutatás mögött az agrártárca és az Energiaügyi Minisztérium áll, míg a városierdő-fejlesztési programot a Pilisi Parkerdő Zrt. indította el. A Budapesti Erdészet, amely a Pilisi Parkerdő részét képezi, a rábízott erdők háromnegyedét már örökerdőként kezeli, elkerülve a vágásos üzemmódot, és biztosítva a folyamatos erdőborítottságot – tette hozzá Zambó.
Az államtitkár véleménye szerint a természeti erőforrásokra épülő megoldások jelentős szerepet játszhatnak a hőhullámok mérséklésében. Ennek érdekében az Agrárminisztérium és az állami erdőgazdaságok kiemelt feladatként kezelik a városi erdők karbantartását. Budapesten a statisztikák szerint egy lakosra átlagosan 6 négyzetméter park és 33 négyzetméter erdőterület jut, amelyek összesen 340 ezer tonna szén-dioxid megkötéséért felelősek. Ez a mennyiség több mint tízszerese a közösségi közlekedés éves szénkibocsátásának, és az önkéntes karbonpiacon elérheti a 20 milliárd forint körüli értéket, emellett évente további 10 ezer tonna szén-dioxidot vonnak ki a légkörből. Zambó Péter bejelentette, hogy 2026-ban is folytatódik az erdőtelepítési támogatási program, ugyanakkor augusztus végéig még lehetőség van az önkormányzatok számára, hogy benevezzenek az idei utolsó pályázati körbe.
Az Energiaügyi Minisztérium (EM) klímapolitikáért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára, Gondola Csaba, hangsúlyozta, hogy Európa az egyik leggyorsabban melegedő térség a világon, és ezen belül a Kárpát-medence kiemelten érzékeny terület. A hőhullámok gyakorisága és a csapadék eloszlásának egyenetlensége egyértelműen ezt a sebezhetőséget tükrözi. Ennek következtében a víz azonnali elvezetése helyett a megtartása vált a legfontosabb prioritássá. Azt is kiemelte, hogy Magyarország jelentős előrelépéseket tett a fenntarthatóság terén, ami biztató jel a jövő szempontjából.
A kibocsátott üvegházhatású gázok mennyisége hazánkban 1990 óta drasztikusan csökkent, és ez az érték már majdnem a felére csökkent, jelentősen túllépve az európai átlagos csökkentési ütemet. A kormány folyamatosan támogatja azokat a beruházásokat, amelyek a szénmegkötést segítik elő. Az erdők szerepe ebben a folyamatban régóta elismert, ezért manapság a városi zöld területek nem csupán turisztikai vonzerőt képviselnek, hanem a klímavédelem szempontjából is kulcsfontosságú eszközökké váltak. A fák helyi szinten kifejtett jótékony hatása miatt fontos, hogy a természetet újra integráljuk a városi környezetbe – hangsúlyozta az államtitkár.
A Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének vezetője, Borovics Attila, hangsúlyozza, hogy a környezeti változások felgyorsulása új megközelítések kidolgozását teszi szükségessé az erdők fenntartásában. Véleménye szerint a városokban egyre gyakoribb hőszigetek következményei súlyosabbá válnak, ám ez az urbánus térség egyfajta kísérleti laboratóriumnak is tekinthető, amely előre jelezheti a jövőbeli trendeket. A kutatások eddigi eredményei világosan mutatják, hogy a városi zöld felületek – mint például a fasorok, temetők és más erdőszerű területek – jelentős mértékben hozzájárulnak a környezeti változások mérsékléséhez. Egyre nyilvánvalóbbá válik tehát, hogy az erdő nem csupán természeti kincs, hanem alapvető szerepet játszik az ott élők mindennapi életének szebbé tételében.
