Emlékszel Hide the Pain Harold ikonikus újraélesztős videójára? - Pécsi kutatók úgy vélik, hogy van néhány aggály ezzel kapcsolatban - Házipatika.

A pécsi kutatók különleges vizsgálat alá vonták az Országos Mentőszolgálat Alapítvány szokatlan kampányát. Céljuk az volt, hogy feltárják, vajon a humor eszköze miként járulhat hozzá egy olyan súlyos kérdés, mint az életmentés üzenetének hatékonyabb közvetítéséhez.

Készítettünk egy egyedi írásmódot a 2024 októberében elindult "Találd meg a saját stílusod!" kampányról, amely az Országos Mentőszolgálat Alapítvány kezdeményezésére készült az Újraélesztés Nemzetközi Napja tiszteletére. Az alapítvány célja, hogy különféle edukációs programok és kampányok révén fokozza a lakosság elsősegélynyújtási ismereteit. A kampány középpontjában a világhírű mémarc, Hide the Pain Harold állt, aki a közösségi médiában villámgyorsan nagy figyelmet keltett. Felmerül a kérdés, hogy vajon a humor és az érzelmi kapcsolódás valóban elősegíti-e az edukációs üzenetek hatékonyabb eljuttatását a közönséghez.

A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán működő Janus Pannonius Közgazdasági Szakkollégium hallgatói a the CoRe lab Fogyasztói Magatartáskutató Központ támogatásával végeztek kutatást annak érdekében, hogy választ kapjanak arra, vajon a humor képes-e hatékonyabbá tenni az edukációs tartalmak befogadását - derül ki a kar csütörtökön kiadott közleményéből.

A kvalitatív kutatás keretében húsz résztvevő, tíz Y és tíz Z generációs egyén, négy társadalmi célú reklámot vizsgált. Ezek a reklámok mind a humor, mind az érzelmek hatására építettek. A kutatás során mélyinterjúk készültek, és a tudatos, valamint tudattalan reakciók feltérképezésére szemkamerát és arcolvasó rendszert alkalmaztak. A szemkamera rögzítette a figyelem irányát, míg az arcolvasó az érzelmi válaszokat elemezte.

A vizsgálat eredményei világosan mutatják, hogy a kampány vizuális és auditív elemei – különösen Harold karaktere, a zenék és a jelmezek – rendkívül figyelemfelkeltőek voltak, és maradandó nyomot hagytak a közönségben. Ugyanakkor az edukációs tartalom, mint például az újraélesztés technikájának elsajátítása vagy a segélyhívó szám megjegyzése, nem volt annyira hatékony, különösen a vizuálisan túltelített jeleneteknél, mint amilyenek a Baby Shark részletei.

A kutatás arra is rámutatott, hogy a humor önmagában nem garantálja az üzenet megértését vagy tartós hatását. Bár képes a figyelem felkeltésére, ha túlsúlyba kerül, vagy kulturálisan nem illeszkedik, könnyen elnyomhatja a valódi mondanivalót. Az Y generáció nyitottabb volt a humoros megközelítésre, míg a Z generáció kritikusabban viszonyult hozzá, különösen, ha a forma dominált a tartalom felett.

Összességében elmondható, hogy az OMSZA kampánya figyelemfelkeltés szempontjából sikeresen zárult, ugyanakkor az edukációs célkitűzések megvalósulása még kérdéses, különösen a fiatalabb korosztály esetében. A kutatások alapján megállapítható, hogy egy társadalmi célú edukatív kampány valóban akkor válik eredményessé, ha megbízható forrásból származik, érthető és releváns információkat közvetít, valamint harmonizál a célcsoport elvárásaival. A humor, a vizuális elemek és a zenei aláfestés erőteljes eszközökké válhatnak - de csak abban az esetben, ha nem eltérítik, hanem megerősítik az átadni kívánt üzenetet.