Európa is szemmel láthatóan Alaszkára összpontosít, és izgalmas események várnak ránk a mai napon!
Három nagy jelentőségű virtuális találkozó zajlik szerdán, a tervek szerint az európai vezetők és az ukrán elnök Donald Trump amerikai elnökkel és JD Vance alelnökkel is egyeztetnek.
Európában is intenzív diplomáciai aktivitás bontakozik ki, ahogy a pénteki alaszkai Trump-Putyin csúcstalálkozóra készülünk. A szerdai nap különösen mozgalmasnak ígérkezik, három jelentős virtuális találkozóval a napirendjén. Az első egyeztetésen a német, finn, francia, brit, olasz és lengyel vezetők, valamint Volodimir Zelenszkij, az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöke, továbbá Mark Rutte, a NATO főtitkára vesz részt. Ezt követően Friedrich Merz német kancellár koordinálásával folytatnak megbeszélést az európai vezetők és az ukrán elnök, Donald Trump amerikai elnök, valamint JD Vance alelnök részvételével. A nap végén a "Tettrekészek Koalíciója" ülésezik, amelyet Németország, Nagy-Britannia és Franciaország szervez, és az idén tavasszal alakult koalíció célja Ukrajna támogatásának összehangolása; a 31 tagország között Magyarország nem szerepel.
Az európai államok diplomáciai munkája arra irányul, hogy az amerikai és az orosz elnök közötti csúcstalálkozón ne születhessen olyan megállapodás, amely figyelmen kívül hagyja Ukrajna és Európa alapvető biztonsági érdekeit.
A hétfőn elfogadott uniós külügyminiszteri állásfoglalás, amelyet szerdán tettek közzé, képezi az alapját az európai vezetők és Donald Trump közötti tárgyalásoknak. Érdekesség, hogy Magyarország az egyetlen, amely nem csatlakozott az aláírókhoz. A 26 tagállam közös véleménye szerint elengedhetetlen egy olyan béke kialakítása, amely tiszteletben tartja a nemzetközi jogot és Ukrajna területi integritását. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy Ukrajna nélkül nem lehet érdemi döntéseket hozni az ukrajnai békéről, és a tárgyalások csak tűzszünet vagy az ellenségeskedés csökkentésének keretében lehetségesek. Az EU és transzatlanti szövetségesei továbbra is elkötelezettek amellett, hogy támogassák Ukrajnát a régió biztonságos, stabil és demokratikus jövőjének megteremtésében, és folytatják az Oroszországgal szembeni szankciók fenntartását, ezzel védve az európai projekt alapértékeit.
Magyarország egyedüliként nem írta alá az uniós nyilatkozatot arról, hogy az ukránoknak szabadon kell dönteniük a jövőjükről
Orbán Viktor tegnap egy Facebook-bejegyzésben három pontban magyarázta el, "mielőtt a liberális-mainstream kórus rázendít a kedvenc Putyin bábja nótára", hogy hazánk miért utasította el az uniós nyilatkozatot. Érvelése szerint azért, mert: az állásfoglalás egy olyan találkozónak szeretne feltételeket szabni, amelyre az EU-t meg sem hívták, mert csak rontani lehet azzal, ha a kispadról próbálunk utasításokat adni, illetve azért, mert szerinte az uniós vezetőknek egy EU-Oroszország csúcstalálkozót kellene kezdeményezniük az USA-Oroszország csúcs példájára.
Szijjártó Péter külügyminiszter hétfőn telefonos konzultációt folytatott Denis Manturov orosz miniszterelnök-helyettessel. A magyar diplomácia vezetője hangsúlyozta, hogy erre az egyeztetésre azért volt szükség, mert „az Európai Unió háborúpárti politikai szereplői a péntekig hátralévő időszak minden egyes napját arra szeretnék felhasználni, hogy aláássák a békefolyamatot és megnehezítsék a Trump és Putyin közötti találkozó sikerét.” Magyarország ezzel szemben érdekelt a csúcstalálkozó sikerében, és kész minden szükséges támogatást megadni, továbbá mindent elkövet, hogy megakadályozza a „brüsszeli törekvések által a csúcstalálkozó ellehetetlenítésére tett kísérleteket.”
Szijjártó Péter az orosz miniszterelnök-helyettessel folytatott megbeszélés keretében tárgyalta a Donald Trump és Vlagyimir Putyin közötti találkozót megelőző helyzetet. Az alaszkai csúcstalálkozó kapcsán az orosz és az amerikai külügyminiszter közötti konzultációk zajlottak. Trump bejelentette, hogy célja Ukrajna területeinek visszaszerzése.
