Fekete öves kém és a bebalzsamozott Lenin "kipaterolóját" küldték Zelenszkijékhez, hogy tárgyaljanak a helyzet sürgető kérdéseiről.

Kép forrása: Getty Images / Anadolu / Muhammed Selim Korkutata - Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke, 2025. május 15-én érkezik Ankarába, ahol fontos megbeszélésre készül Recep Tayyip Erdogan török elnökkel.

A Kreml szóvivője végre választ adott arra a kérdésre, ami szinte mindenkit foglalkoztatott: a közeljövőben nem terveznek találkozót Vlagyimir Putyin és Donald Trump között, ilyen téma nem is merült fel. Ahogy a helyzet áll,

Zelenszkij és Putyin találkozójára nem érdemes hamarosan számítani - különösen nem Isztambulban.

Mindenesetre a Moszkvában kijelölt küldöttség „készen áll a komoly munkára”, még akkor is, ha az orosz elnök valójában csupán helyetteseket delegált a béketárgyalásnak szánt találkozóra. Ráadásul úgy tűnik, hogy a kezdetet a török fél kérésére csütörtök délutánra kellett elt postponed.

Nyilvánvaló, hogy ebben a helyzetben kulcsszerepet játszott az a jelentős elnöki találkozó, amely Recep Tayyip Erdogan és Volodimir Zelenszkij között zajlott. Zelenszkij nem titkolta el csalódottságát, hiszen miközben ők magas szintű diplomáciai egyeztetésekre készültek, Oroszország szimbolikus „színházi kellékeket” küldött a helyszínre, jelezve ezzel a feszültséget.

- Itt van a legmagasabb szintű küldöttségünk, a Külügyminisztérium, a hivatalom, a hadsereg, a hírszerzésünk képviselői, hogy meghozzuk azokat a döntéseket, amelyek igazságos békéhez vezethetnek - írta Zelenszkij a közösségi médiában, hozzátéve, hogy Moszkva részéről

A véleménye az volt, hogy a legfontosabb információ, amit tudni érdemes, az az, hogy az orosz oldalon ki áll a döntések mögött. Ennek tükrében fogjuk alakítani a lépéseinket - tette hozzá az ukrán Pravda beszámolója alapján.

A Kreml legutóbbi közleménye alapján már nyilvánvaló, hogy a delegáció élén Vlagyimir Medinszkij áll. Ő nem csupán Vlagyimir Putyin szoros tanácsadója, hanem pályafutása során számos különböző szerepben kipróbálta már magát. Határozott ideológiai meggyőződésű támogatója a jelenlegi rendszernek, és nemrégiben egyedüli jelöltként választották meg az Orosz Írószövetség elnökévé.

de ő volt az is aki ki akarta paterolni Lenint a Vörös téri mauzóleumból - komoly felzúdulást keltve.

Viszont ebben az esetben még inkább kiemelkedő, hogy ő irányította az eddigi egyetlen közvetlen béketárgyalást Ukrajna és Oroszország között, amelyre 2022-ben Isztambulban került sor.

Érdemes megjegyezni, hogy Oroszország ezúttal nem delegálta két prominens diplomatáját, Jurij Usakovot és Szergej Lavrovot, annak ellenére, hogy mindketten részt vettek az amerikai hivatalnokokkal zajló magas szintű egyeztetéseken Szaúd-Arábiában.

Moszkva döntése, hogy ismét Medinszkijt küldi a frontvonalba, világosan jelzi, hogy a Kreml a 2022-es forgatókönyv mentén próbálja újjáéleszteni a helyzetet. Ez a megközelítés, amely korábban is eredménytelennek bizonyult, most is Oroszország abszurd követelései köré épül. Ezek között szerepel az úgynevezett "nácitalanítás", az ukrán hadsereg leszerelése, valamint az ország szuverenitásának teljes feladására irányuló ultimátumok.

Az orosz delegáció egyik legfigyelemreméltóbb személyisége Igor Kosztyukov, a GRU, vagyis az orosz katonai hírszerzés vezetője. Kosztyukov irányítása alatt a GRU Moszkva legnevezetesebb titkos akcióit koordinálta az utóbbi években. A The Guardian rámutat, hogy Kosztyukovot az Egyesült Államok szankcionálta a 2016-os elnökválasztásba való állítólagos beavatkozása miatt, míg az Egyesült Királyság a GRU-t tette felelőssé a 2018-ban történt novicsok-merényletért, amelyben a volt orosz ügynök, Szergej Szkripal és lánya vált célponttá.

Az orosz katonai hírszerzés, a GRU, gyakran kerül a gyanú árnyékába. Csak a legutóbbi időszakban is számos szabotázsakcióval hozható összefüggésbe Európa különböző pontjain, amelyek között gyújtogatások, kiber támadások, adatlopások és tenger alatti kábelek elleni merényletek is szerepelnek. A GRU azonban mindig határozottan tagadja ezeket a vádakat.

Szergej Lavrov külügyminiszter ismételten kifejtette álláspontját, amely az ukrán fél számára gyakorlatilag teljesíthetetlen tárgyalási feltételeket tartalmaz. Szavai között megjelentek az "unalomig ismert" elvárások, melyeket egy kis nácizmusra utaló megjegyzéssel fűszerezett: - A nácimentesítés kérdése rendkívül fontos, hiszen a Zelenszkij-rezsim orosz vonatkozású lépései csupán a nácizmus megnyilvánulásai - fogalmazott a miniszter. Hozzátette a demilitarizációt is, hangsúlyozva, hogy a NATO Ukrajna jövőbeni fejlesztésére irányuló tervei az alapvető okok között szerepelnek. "Itt" a külföldi katonai jelenlétről szó sem lehet - zárta szavait Lavrov.

A TASZSZ hírei alapján Lavrov ismételten azt hangoztatta, hogy a nyugat-európai államok nem mutatnak kellő elkötelezettséget a béke megteremtése iránt Ukrajnában.

Donald Trump ezúttal is az Air Force One fedélzetéről osztotta meg gondolatait az eseményekről: - Semmi sem fog bekövetkezni, amíg Putyin és én nem találkozunk - nyilatkozta az újságíróknak, mielőtt az Egyesült Arab Emírségekben landolt, ezzel folytatva közel-keleti körútjának harmadik állomását.