Ne számíts rá, hogy a húsvéti családi kirándulás olcsón megúszható: a kínált programok mára igazi luxusélménnyé változtak - Pénzcentrum.

Holnap kezdetét veszi a négynapos hosszú hétvége, így minden bizonnyal sokan lesznek, akik a következő napokban megejtenek valamilyen programot, úgy mint mozizás, állatkertezés vagy múzeumlátogatás. Csakhogy az utóbbi években a felsorolt látógatóhelyek jegyárai is jelentős mértékben megemelkedtek, így egy nagyobb családnak már önmagában ezek kifizetése is jelentős költséget jelenthet. De mégis hogyan alakultak az utóbbi időkben a jegyárak? Nos, a helyzet igen megdöbbentő, ugyanis van olyan jegytípus, amelynek ára jelenleg háromszor olyan magas, mint 10 éve volt.

Holnap kezdődik a négynapos hosszú hétvége, amely a bel- és kültéri látógatóhelyek felkeresésére is bőven ad lehetőséget. Csakhogy az utóbbi években sok minden más mellett a különböző jegyárak is emelkedést mutattak. Ráadásul családi program esetén értelemszerűen több embernek kell megvenni a belépőjegyet, így a költségek számszerűleg nézve igen jelentős emelkedést mutathatnak a múlt homályába vesző békeévekhez képest.

Nem szükséges senkinek sem hangsúlyozni, hogy Magyarország az utóbbi években komoly inflációs kihívásokkal nézett szembe. Azonban kevesen tudják, hogy a szolgáltatások ára tavaly még mindig jelentős, 8,9%-os növekedést mutatott, míg a teljes fogyasztói árindex 2024-re már csak 3,7%-ra csökkent. Ráadásul az idei év első három hónapja sem hozott kedvezőbb képet: a fogyasztói árindex januárban 5,5%, februárban 5,6%, márciusban pedig 4,7% volt, míg a szolgáltatások áremelkedése 8,5%, 9,2% és 7,5%-ot mutatott az előző év hasonló időszakához képest.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai alapján a hazai szolgáltatások éves árindexe 2014-től 2019-ig folyamatosan 2% alatt maradt. Ezt követően, 2019 és 2021 között az árak 3% körüli szinten ingadoztak. 2022-ben azonban drámai változás következett be, hiszen az árak 7,1%-kal emelkedtek, míg 2023-ban már 13,2%-os növekedést tapasztalhattunk. A prognózisok szerint 2024-ben is folytatódik az emelkedés, várhatóan 8,9%-kal nőnek az átlagárak. Összességében tehát, a 2014 óta eltelt időszakban a szolgáltatások átlagára összesen 56,3%-kal emelkedett.

Természetesen, ez csupán egy átlagos érték, de nézzük meg részletesebben a jegyárak alakulását! A KSH hivatalos weboldalán három különböző belépőjegy árával kapcsolatos információkat találhatunk. Ezek az adatok...

Talán némileg meglepő, de a konkrét termékek árai terén még jelentősebb drágulás tapasztalható, mint a korábban említett 56,3%-os átlag. Például egy mozijegy átlagos ára 2014-ben mindössze 1 410 forint volt, míg tavalyra ez az összeg már 2 670 forintra emelkedett, és idén márciusra elérte a 2 870 forintot. Ez összesen 103,5%-os áremelkedést jelent, ami jóval meghaladja az általános áremelkedések mértékét.

A múzeumi belépőjegyek ára sem mutat kedvezőbb tendenciát - míg 2014-ben csupán 786 forintba kerültek, addig 2024 végére már 1 750 forintra nőtt az áruk, és idén márciusban már 1 920 forintot kellett fizetni értük. Ez az emelkedés még a korábbihoz képest is drámai, összesen 144,3%-os növekedést jelent.

Nézzük meg az állatkerti belépőjegyek árának alakulását! 2014-ben a belépő ára 1 080 forint volt, míg 2024-re ez az összeg már 3 120 forintra emelkedett. Idén márciusban pedig a jegyek átlagos ára elérte a 3 370 forintot. Ez a változás összesen 212%-os áremelkedést jelent, ami figyelemre méltó növekedés a közel egy évtized alatt.

Ez a tendencia egyértelműen drámai kiadásnövekedést mutat, hiszen egy négytagú család 2014-ben csupán 5 640 forintból élvezhette a mozi élményét, míg idén márciusban már 11 480 forintot kellett erre költeniük. A múzeumok látogatása is hasonló sorsra jutott: az akkori 3 144 forint helyett most már 7 680 forintot kell áldozniuk a családoknak. Az állatkertek esetében a helyzet még drámaibb: a 2014-es 4 320 forintról mára 13 480 forintra emelkedett a belépőjegyek ára. Érdemes megjegyezni, hogy a KSH által közölt adatok csak a gyerekjegyekre vonatkoznak, így a felnőttek esetében valószínűleg még magasabb költségekkel kell számolni.

Az elmúlt évtized során nem csupán az árak tapasztalható emelkedése volt figyelemre méltó, hanem a bérek növekedése is jelentős volt. Ennek következtében összességében talán nem annyira kedvezőtlen a helyzet, mint ahogy azt a korábbi adatok sugallhatnák.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 2014-ben a havi nettó átlagkereset 155 689 forint volt. Ebből a mozi, múzeum és állatkert látogatásának költségei a következőképpen alakultak: a mozi 3,6%-ot, a múzeum 2%-ot, míg az állatkert 2,8%-ot képviselt a havi kiadások között. Ezzel szemben a legújabb statisztikák szerint 2023 januárjára a nettó átlagkereset már 459 ezer forintra nőtt, figyelembe véve a kedvezményeket. Ekkor a fenti szórakozási formákra fordított összegek arányai a következőképpen változtak: a mozi 2,5%-ot, a múzeum 1,7%-ot, míg az állatkert 2,9%-ot tett ki.

A helyzet valamivel kedvezőtlenebb, ha az árakat a kedvezmények figyelmen kívül hagyásával vetjük össze a 444 300 forintos átlagkeresettel. Ekkor az egyhavi bér 2,6%-át, 1,7%-át, illetve 3%-át kellene elkölteni négy mozijegy, múzeumi belépő vagy állatkerti belépő megvásárlására.

A nettó keresetek mediánértéke januárban csupán 373 600 forintra rúgott, amelynek már 3,1%-a, 2,1%-a és 3,6%-a a korábban említett programok költségeit fedezi. Ez azt jelenti, hogy a bérből és fizetésből élők felének a jövedelme jelentős részét elvinnék ezek a költségek, ami aggasztó helyzetet teremt a háztartások számára.

Bárhogyan is nézzük, a fent említettek tükrében kijelenthetjük, hogy a legutóbbi évtizedben tapasztalt jelentős áremelkedés ellenére az átlagos magyar ember számára a moziba, múzeumba vagy állatkertbe látogatás nem vált túlságosan megterhelővé, mint amennyire az tíz évvel ezelőtt volt. Ugyanakkor elkerülhetetlenül észrevehetjük, hogy az említett látogatóhelyek belépőjegy árai az utóbbi években drámai mértékben megemelkedtek.

Ehhez azt is érdemes megemlítenünk, hogy eddig csupán a jegyárakat vettük górcső alá, miközben egy-egy ilyen esemény általában számos egyéb költséggel is jár - mint például az étkezés, frissítő italok és hasonlók. Így a végső költségkalkuláció valószínűleg jóval meghaladja a korábban említett összegeket.