Óbudán heves tiltakozásba kezdtek a szülők és politikai képviselők, akik nem nézik tétlenül az óvodák bezárásának tervét.
A III. kerületben hét óvoda bezárását fontolgatják, amit az önkormányzat a gyereklétszám csökkenésével indokol. A szülők viszont úgy vélik, hogy ennél jóval bonyolultabb okok állnak a döntés mögött.
Egyre több település küzd a csökkenő gyereklétszámmal, ami számos óvodát arra kényszerít, hogy összevonásokra vagy akár bezárásokra kerüljön sor. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az óvodáskorú gyermekek száma az utóbbi évtizedben több mint 15 ezerrel csökkent. Míg a 2012/2013-as tanévben még 340 205 óvodás volt az országban, addig a 2024/2025-ös tanévre ez a szám 324 872-re csökkent.
A kormány átfogó reformot tervez az óvodai rendszerben; íme az eddig nyilvánosságra hozott elképzelések és intézkedések.
A folyamat most Óbudán váltott ki heves tiltakozást, ahol az óvodák bezárását az Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata a csökkenő gyereklétszámmal indokolja, hiszen az intézmények kihasználtsága mindössze 65 százalékos, 37 csoportszoba pedig üresen áll. Az önkormányzat szerint az átszervezéssel az ellátás minősége is javulna - számolt be róla a Telex.
A laphoz eljutó szülők aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy a bezárások mögött nem csupán gazdasági megfontolások állnak, hanem más, rejtett érdekek is. Úgy vélik, hogy az önkormányzat célja az ingatlanok értékesítése lehet.
Petíciót indítottak az Ürömi úti Pitypang Művészeti Óvoda védelmében, mivel a legújabb döntések következtében a megmaradó óvodák mind a HÉV Duna felőli oldalán helyezkednének el. Az átszervezés után a kerület hegy felőli részén csupán egyetlen óvoda maradna. A szülők aggódnak, hogy ez jelentősen megnehezíti a gyermekeik óvodába való bejutását, különösen a reggeli csúcsforgalomban, amikor a HÉV használata is bonyolultabbá válik.
Az ügy politikai hullámokat kavart: Kozma János, a Fidesz képviselője a közösségi médiában kifejtette, hogy "könnyű bezárni, de a felelősségvállalás sokkal nehezebb feladat". Véleménye szerint a teljes megszüntetés helyett inkább a csökkentett üzemmódra lenne szükség.
A lap kapcsolatba lépett a Belügyminisztériummal is. Tájékoztatásuk szerint az óvodai feladatellátás megszervezésénél a helyi önkormányzatnak figyelembe kell vennie a gyerekek lakóhely szerinti eloszlását is. Mivel a döntés még nem végleges, az önkormányzatnak lehetősége van a tervezett intézkedések újragondolására.
A jelenség azonban nem csak helyi probléma: a Pedagógusok Szakszervezete a szeptemberben tartott sajtótájékoztatóján arra figyelmeztetett, hogy a drasztikusan visszaeső születésszám miatt hamarosan országos szinten is elkerülhetetlenné válhat az óvodák és iskolák átszervezése. Totyik Tamás elnök szerint minél előbb társadalmi párbeszédre lenne szükség ahhoz, hogy elkerülhetők legyenek a súlyos problémák.
Az év kezdetén a Csepeli helyzet is jelentős felháborodást keltett, amikor a helyi képviselő-testület döntése nyomán több kerületi óvoda átcsoportosítása került napirendre.
A tervet széleskörű ellenállás övezte, különösen az érintett szülők részéről, akik petíciót indítottak a változtatások ellen. Emellett számos pedagógus is szolidaritásukat fejezték ki velük, így az ügy komoly figyelmet kapott.
Borbély Lénárd, Csepel polgármestere nemrégiben hangsúlyozta, hogy az átszervezés elengedhetetlenné vált, mivel a folyamatosan csökkenő gyermeklétszám miatt számos csoport jelenleg inaktív, ráadásul a pedagógusokból is komoly hiány mutatkozik.
