Felrobbantott lakások, lángoló olajfinomítók és cipőgyárak - rejtélyes tűzesetek szaporodtak el Iránban.
A lángoló Abadan olajfinomító Délnyugat-Iránban 2025. július 19-én - Fotó: Farid Hamoudi / Fars News / West Asia News Agency
Bár alig egy hónapja zárult le az izraeli-iráni konfliktus, a következményei még mindig érezhetőek a legkülönfélébb formákban. Az utóbbi időben Irán különböző pontjain rejtélyes tűzesetek sora zajlott le, amelyeket sokan a háború utóhatásainak tulajdonítanak. Jelenleg azonban csak találgatások övezik a történteket, és a háttérben álló okok továbbra is kérdésesek. A helyszínek széles spektrumot ölelnek fel: lángra kapott már olajfinomító, lakóépület, robbanás történt egy repülőtér közelében, valamint egy cipőgyárban is.
A New York Times információi szerint az iráni teokratikus kormányzat a történéseket úgy próbálja kezelni, mintha csupán véletlen egybeesések sorozata lenne, miközben az elöregedő infrastruktúrára hárítja a felelősséget. Ugyanakkor a Timesnak nyilatkozó három, meg nem nevezett tisztviselő - közöttük a Forradalmi Gárda egyik befolyásos tagja - azt állította, hogy sok esetben szabotázsról van szó. A fő gyanúsítottként Izrael neve merül fel, amely a nyílt háború előtt is rendszeresen végrehajtott célzott likvidálásokat és titkos akciókat Irán területén.
Egy európai tisztviselő is arról beszélt a Timesnak, hogy Izraelre gyanakszik. Szerinte ez egyfelől pszichológiai hadviselés Irán ellen, másfelől így értékes célpontokat is kiiktatnak. Például július közepén a déli Abadanban egy olajfinomítóban ütött ki tűz, ebben egy ember meghalt, többen megsebesültek. A megszólaltatott iráni források nem szolgáltak bizonyítékkal az izraeli részvételre.
A feltételezések szerint az iráni hatóságok valószínűleg nem ismernék el nyíltan, hogy Izrael állna az akciók mögött, hiszen ez azzal járna, hogy bosszút kellene állniuk. Ez pedig újabb háborús spirálhoz vezethetne, miközben Irán katonai és nukleáris infrastruktúrája már így is jelentős károkat szenvedett el a 12 napos konfliktus során.
Izraeli hivatalos források nem nyilatkoztak a Timesnak arról, hogy lenne-e kapcsolatuk a legutóbbi tüzekkel és robbanásokkal. A lap értesülései szerint, miután véget ért az iráni atom- és rakétaprogram elleni konfliktus, az izraeli hírszerzés vezetője, David Barnea azt nyilatkozta, hogy újabb akciók várhatóak. "Ott leszünk, ahogyan eddig is jelen voltunk" - tette hozzá.
A New York Times részletesen beszámolt a gyanús incidensekről. Kom városában egy robbanás annyira erőteljes volt, hogy egy lakás teljesen a földdel vált egyenlővé, körülötte pedig törmelék borította el az utcákat. Hét ember sérült meg a detonáció következtében. Az újságnak névtelen forrásként nyilatkozó iráni hivatalnokok arra utaltak, hogy az ingatlant ügynökök bérelhették, akik szándékosan robbantották fel a gázsütő megnyitásával, hogy eltüntessék a bizonyítékokat.
Teheránban egy olyan lakásban történt robbanás, amely a katonai igazságszolgáltatás dolgozóinak kínál lakhatást kedvező áron. A Times értesülései alapján a detonáció, amely az ajtókat és ablakokat is kiszakította, akár Izrael üzeneteként is értelmezhető, megfélemlítve ezzel az ügyészeket és bírókat. A Long War Journal jelentése szerint azonban az érintett épületben nem volt bevezetve gáz, ami megkérdőjelezi a hivatalos álláspontot, miszerint gázrobbanás következett be.
Különös robbanások rázkódtatták meg Teherán Dzsenatabad negyedét, Kermánsahot és Meshedet a Journal jelentése szerint. Július 11-én Teheránban, egy gyorsforgalmi út mellett álló lakóépületben történt egy detonáció. Július 15-én pedig Tebrizben gyulladt ki tűz egy toronyházban; ezt megelőzően a város légvédelmi rendszereit is aktiválták, és a lakók robbanásokat is hallottak.
Még gyanúsabb volt másfél hete Golamhoszein Gejbparvar dandártábornok, a Forradalmi Gárda parancsnokhelyettesének halála. A hivatalos közlemény szerint az 1980-88-as iraki-iráni háborúban bevetett vegyi fegyverek következményeként léptek fel nála szövődmények, ezekbe halt bele. Ugyanakkor a Long War Journal szerint Gejbparvar egy januári beszédén még nem lehetett látni, hogy komoly betegséggel küzdene. Ráadásul az állami ISNA hírügynökség korábban arról tájékoztatott, hogy a dandártábornokot kórházba kellett szállítani, ahol kómába esett, mindez pedig a 12 napos háború fizikai és pszichológiai megterhelése miatt történt.
Irán különféle érdekes magyarázatokkal áll elő a szokatlan események kapcsán. Például egy tűzesetet, amely a meshedi nemzetközi repülőtér közelében ütött ki, azzal magyaráztak, hogy egy ellenőrzött gyomégetés zajlott. Ezzel szemben egy teheráni tűz esetén azt állították, hogy csupán a szemét lángolt.
Teherán tűzvédelmi és polgári védelmi vezetője, Godratollah Mohammadi, a közelmúltban az állami médiának nyilatkozva kifejtette, hogy a városban aggasztóan magas a szabálytalan gázbekötések száma, valamint a biztonsági normák figyelmen kívül hagyása, ami hozzájárul a gázrobbanások gyakoriságához. A nemzeti gázszolgáltató viszont azt állítja, hogy az ilyen balesetek száma nem haladja meg a korábbi évekéket. A Fársz állami hírügynökség nemrégiben elismerte, hogy sokan kételkednek a robbanások számának növekedésében, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy egy 90 milliós országban, ahol 30 millió ember használ gázszolgáltatást, az balesetek előfordulása elkerülhetetlen.
A néphumor ebben a feszültségekkel teli időszakban egyfajta stresszlevezető szelepként működik, hiszen a közösségi médiában megjelenő képek és mémek szórakoztató módon reflektálnak a helyzetre. Például egy szórakoztató montázsban Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt MI segítségével egy gázszolgáltató cég alkalmazottjaként ábrázolták, ami mosolyt csalhat a nézők arcára, még ha a háttérben komoly problémák is húzódnak. A közép-iráni Kasan városában egy kávézó és galéria tulajdonosa a Timesnak nyilatkozva megosztotta, hogy sokan attól tartanak, a háború újra kiújulhat. Mahdi Mohammadi, a konzervatív politikai paletta egyik képviselője és az iráni parlament házelnökének tanácsadója a Telegramon azt hangsúlyozta, hogy jelenleg nem igazán tűzszünet van, hanem inkább a háború egy törékeny felfüggesztéséről beszélhetünk – egy olyan állapotról, amely bármikor újra feszültté válhat.
A Washingtoni DAWN elemzőintézet Iránra specializálódott szakértője, Omid Memarian a New York Timesnak nyilatkozva kiemelte, hogy az iráni kormányzat híres a titkolózásáról és az átláthatóság teljes hiányáról. Ez a helyzet tovább növeli a közvélemény félelmét és gyanakvását. "Az emberek jól tudják, hogy a rezsim gyakran lekicsinyli vagy teljesen eltagadja Izrael támadásait" - tette hozzá Memarian.
Hay Eytan Cohen Yanarocak, a Jeruzsálemi Stratégiai és Biztonsági Intézet kutatója szerint is valószínű, hogy a Moszad áll az egész mögött. Szerinte az izraeli titkosszolgálat "műveleti névjegye" látható a rendkívül precíznek tűnő akciókon. Az Ynetnek arról beszélt, hogy a 12 napos háború során nem minden hírszerzési forrás lepleződött le, és a Moszad fenn tudja tartani a működését Iránon belül.
Nima Baheli, egy iráni elemző az Ynet szerint szintén arra utalt, hogy "ezek nem elszigetelt technikai üzemzavarok". Szerinte mintába rendeződnek ezek az esetek, amik túl gyakran fordulnak elő, és túl nagy a csend a rezsim részéről. Baheli egy érdekes mellékszálat is említett: az Iránban dolgozó afgán munkásokét. Az afganisztáni háború során, illetve a tálib hatalomátvétel után afgánok tízezrei érkeztek Iránba. Az izraeli-iráni háború kezdete után a rezsim ezrével toloncolta ki a papírok nélküli afgán munkásokat, akik építkezéseken, az infrastruktúra fenntartásában és olykor érzékeny logisztikai munkakörökben dolgoztak.
"Ezeknek a munkásoknak volt hozzáférésük. Ismerték a helyszíneket, a rendszereket, a vakfoltokat."
Baheli szerint ezért van egy olyan narratíva is, hogy voltaképp egy belső ellenség bosszúból elkövetett szabotázsairól van szó. A korábbi konfliktusokban az iráni vezetés gyakran vádolta azzal az ott élő afgánokat, hogy Izrael egyfajta ötödik hadoszlopaként működnek. Ha most ők állnak az esetek mögött, akkor Baheli szerint akár külföldi titkosszolgálatokkal is együttműködhetnek, ugyanakkor alapvetően bosszút akarnak, amiért megfosztották őket a jogaiktól, munkájuktól, illetve megalázták őket. "Akcióik - ha ők állnak az incidensek mögött - az iszlám köztársaság iránti dühöt tükrözik, nincsenek koordinálva Izraellel" - magyarázta Baheli a különös elméletét.
A New York Times rámutatott, hogy a nyílt konfliktus előtt Irán és Izrael között folyamatosan zajlottak titkos összecsapások, amelyek kiterjedtek a szárazföldre, a vízre, a levegőbe és a kibertérbe is. Izrael több célzott akciót hajtott végre Irán területén, és elég, ha csak Iszmail Hanije, a Hamász egykori politikai vezetőjének teheráni likvidálását említjük. Különösen emlékezetes volt a Stuxnet vírus 2005 és 2010 között történt bevetése, amely az iráni atomprogramra jelentett egzisztenciális kihívásként jelent meg, és hónapokra megakasztotta annak fejlődését.
Izrael emellett különféle robbantásokat és dróncsapásokat is alkalmazott a kritikus infrastruktúra célpontjaiként. A nyílt háborút követően ezek az akciók ismét prioritást élvezhettek - feltéve, hogy a tűzesetek mögött valóban összehangolt szabotázsok állnak.
Tizenkét nappal azután, hogy Izrael átfogó támadássorozatot indított az iráni atom- és rakétaprogram ellen, amelyet egzisztenciális fenyegetésnek ítéltek, Irán rakéta- és dróncsapásokkal reagált. Június 24-én a két ország megállapodott a Donald Trump által közvetített tűzszünetről. Szakértők már előre figyelmeztettek, hogy egyik fél sem képes a konfliktust végtelenségig fenntartani, mivel a helyzetet jelentősen korlátozta az a tényező, hogy mindkét fél rakétakészlete véges. Az eddigi összecsapások során Izrael és Irán gyakorlatilag egy kisebb ország éves GDP-jét költötte el rakéták és elfogórakéták formájában egymásra.
Az Ynet cikke alapján Irán az utóbbi időszakban aktívan dolgozik a katonai készletei helyreállításán. Az információk szerint az elmúlt hetekben kínai gyártmányú föld-levegő rakétarendszerek érkeztek az országba, miközben Észak-Koreával is folynak a fegyverszállítási tárgyalások. Érdekes módon Oroszországból, amely szintén szövetséges Irán számára, nem érkeztek újabb fegyverek, mivel Moszkvának a háborús helyzet miatt saját szükségletei vannak Ukrajnában. Emellett Irán bemutatta legújabb közép-hatótávolságú rakétáját, a Kaszem Baszirt. Az Ynet szerint Irán tisztában van azzal, hogy míg az első háború megalázó eredménnyel zárult, egy újabb nyílt konfliktus Izraellel végzetes következményekkel járna a rezsim számára, ezért most a védelemre és az elrettentésre helyezik a hangsúlyt.
Az elemzők véleménye szerint Irán körüli helyzet rendkívül bizonytalan. Egyesek úgy vélik, hogy Izrael a közeljövőben ismét támadásra készülhet, míg mások azt tartják valószínűbbnek, hogy a következő lépés akkor történik, amikor Irán újra belekezd az urándúsítási tevékenységeibe.
A rezsim egyértelműen fokozott készültségben van: a Long War Journal jelentése szerint az iráni égen alig látni polgári repülőgépeket, míg Teherán belvárosában különböző ellenőrzőpontokon szűrik a lakossági mozgásokat. Ezen kívül megjelent egy, magát a Moszad fárszi nyelvű közösségi oldalának kiadójaként azonosító platform is - amely a Times forrásai szerint valóban az izraeli titkosszolgálathoz köthető. Ez az oldal azt tanácsolta az irániaknak, hogy használják az eszfánd nevű tömjént, mivel az segíthet távol tartani a rossz szellemeket. Továbbá, egy másik posztjuk a Times of Israel értesülései szerint arra figyelmeztetett, hogy a sok robbanás miatt valakinek érdemes lenne alaposabban megvizsgálnia a helyzetet, hiszen "túl sok véletlen incidens történik".
