Gázmaffia: Azok, akik mélyszegénységben élnek, 50 ezer forintért cserébe adták át személyes adataikat, miközben a bűnszervezet körülbelül 67 milliárd forint áfát sikkaszthatott el.

Az áfa csalásának hátterében valóban egy fiktív kereskedelmi tevékenység zajlott, és nem is akármilyen mértékben: raklapszámra "forgalmaztak" okosórákat és különféle elektronikai eszközöket, mindezt azért, hogy eltüntessék az adókötelezettségeiket.

A Válasz Online legfrissebb cikke fontos új megállapításokat oszt meg a gázmaffia-ügyről. A cikk alapján a magyar földgáz-kereskedelem egyes szereplői 2023-ban és 2024-ben nem csupán a várt 10 milliárd forint áfát mulasztották el befizetni, hanem a becslések szerint ez az összeg körülbelül 67 milliárd forintra rúg. Érdekes, hogy a gázkereskedelem nem volt fiktív, hanem valós tranzakciók történtek, ám az áfát más áruk fiktív forgalmával próbálták eltüntetni.

A friss hírek szerint 2023. január 1. és 2024. szeptember 15. között számos eddig ismeretlen, többségében újonnan alapított vállalat bukkant fel a magyar gázpiacon, amelyek jelentős áreséssel próbálták meg a figyelmet felhívni magukra. Ezek a cégek legalább négy, a piacon már régebb óta jelen lévő, elismert energiakereskedő vállalatra ajánlották fel az olcsóbb gázszolgáltatást. A Válasz Online összesen nyolc ilyen gázeladó cégről számolt be, amelyek közül hét éppen azelőtt alakult meg, hogy olcsó gázajánlattal léptek volna kapcsolatba a nagyobb kereskedőkkel. Fontos megjegyezni, hogy ezek a cégek nem közvetlenül a végfelhasználókhoz, hanem kizárólag más kereskedők közé ékelődhettek be közvetítőként, és tulajdonosaik eddig ismeretlenek maradtak a magyar gáziparban.

Nem meglepő, hogy a lap információi szerint ezeknél a közvetítő cégeknél gyakran olyan emberek szerepeltek tulajdonosként, akik valójában mélyszegénységben éltek. Ők csupán néhány alkalommal, mindössze 50 ezer forint készpénzért adták át nevüket és személyes adataikat a cégek alapításához. Ezt követően pedig, az adónyomozók későbbi megjelenéséig, szinte teljesen eltűntek a cégek életéből.

Maga a kereskedés a következőképp folyt: a közvetítők részben külföldről hoztak be gázt, részben külföldi eladóktól a gáztőzsdén vásároltak, a lap szerint működésük 21 hónapja alatt csaknem 250 milliárd forint értékben adtak el földgázt komoly kereskedőknek. Ám a gázt drágábban vették meg külföldiektől, mint amennyiért a hazai kereskedőknek aztán továbbadták.

Egyedi megfogalmazással a következőképpen lehetne átírni a szöveget: Ebben az ügyben áfacsalásra került sor. A gáz vásárlása során az osztrák, bolgár és cseh kereskedők által beszerzett mennyiség után nem kellett áfát fizetniük. Amikor viszont Magyarországon értékesítették a gázt, a vevők már áfát fizettek a gáz árán, amelyet a közvetítőknek kötelességük lett volna befizetni az állami költségvetésbe, ám ezt elmulasztották. Ekkor lépnek színre a valójában fiktív, elektronikus számlákkal végrehajtott tranzakciók.

A közvetítőcégek hihetetlen mennyiségben szereztek be naperőművekhez elengedhetetlen invertereket, okosórákat, merevlemezeket, mobiltelefonokat és egyéb elektronikai eszközöket, főként külföldön bejegyzett vállalatoktól. Ezt követően a beszerzett termékek több mint tucatnyi, zömében hazai alapítású cég között cseréltek gazdát, végül pedig papíron külföldi vevőkhöz kerültek.

Ezek az áruk valójában sosem léteztek; csupán elektronikus nyilvántartások formájában léteztek. Ennek ellenére a fiktív kereskedés olyan mértékben zajlott, hogy a vállalatok papíron annyi visszaigénylést nyújtottak be, hogy a tényleges gázeladásokból származó áfa-fizetési kötelezettség gyakorlatilag nullára csökkent. A módszer kulcsa abban rejlett, hogy a közvetítőcégek folyamatosan változtatták partnereiket, és miután néhány milliárdos fiktív tranzakciót lebonyolítottak, hirtelen eltűntek. A technológiával ügyesen zsonglőröző vállalkozások a felszámolás vagy végelszámolás nélkül egyszerűen eltüntek a színtérről.

A Válasz Online cikke alapján számos jel utal arra, hogy a NAV számára gyanúsak lettek azok a fiktív tranzakciók, amelyek elektronikai eszközökkel kapcsolatosak. Ezen ügyek sok különböző szálon érkeztek a gázkereskedő cégekhez a hatóság vizsgálatai során. Azonban továbbra is kérdéses, hogy a gázmaffia mögött kik álltak és kik irányították a folyamatokat.