Gitárhúrokért vágtak neki az útnak, de végül névválasztás lett a történet csúcspontja – immár öt évtizede színesítik a zenei életet az egri zenészek.
Mint utcazenészt ismerik a legtöbben Egerben - és az annál jóval szélesebb körben - Turpit. Polgári nevén Turcsányi Sándor és már az általános iskolában is vele zenélő társai, például Gazsi - alias Gáspár Tamás -, illetve a dobos Dorkó László hivatalosan 1975-ben alakították meg a Pótkerék zenekart. A jubileumi fellépésük május 3-án lesz, s ezen apropóból kérdeztük a zenészt.
A dátum, amely mérföldkőnek számít a magyar zenei életben, 1975. május 1. Ezen a napon jött létre a legendás Pótkerék együttes, amely a hazai rockzene egyik meghatározó alakulatává vált. Az alapító tagok kreatív együttműködése és közös szenvedélye hozta létre ezt a formációt. A zenekar szívében olyan tehetséges muzsikusok álltak, akik nemcsak a hangszereikkel, hanem a zene iránti elkötelezettségükkel is hozzájárultak a csapat sikeréhez. Az ő elképzeléseik és zenei ambícióik révén született meg egy új, egyedi hangzás, amely azóta is inspirálja a következő generációkat.
A Miskolcra vezető út mellett található Pótkerék csárda ihlette a név választását.
Lépjünk a lényegre! Egy baráti társaságból indultunk, hogy létrehozzunk saját zenekarunkat. Nem akartuk, hogy a foci és a stadionok határozzák meg az életünket, hiszen a stadion közelében laktunk, ott voltunk minden meccsen, labdaszedők, és mindenféle egyéb tevékenységek mellett. A sport és a kocsmák világában éltük mindennapjainkat, különböző szakaszokban. A zenekarunk neve: "Gitárhúrért" – ketten vágtunk neki az útnak, célunk vagy a főváros, vagy Miskolc volt, attól függően, hogy melyik irányba sikerült előbb autót stoppolni. Akkoriban a 4. számú Volán Vállalat égisze alatt zenéltünk, és már a névválasztásra is biztattak minket, valami olyasmit kerestek, ami tükrözi a közlekedési vállalat szellemét. Nem csak autóval haladtunk, néha gyalogosan is belevetettük magunkat az életbe.
Van olyan jó, mint az Ikarus, vagy "Fakarus". Az alapító tagok pedig rajtam kívül: néhai Gáspár Tomi - Gazsi - basszusgitáros, együtt szereztük a Furcsa álom című dalt. Ez az első olyan dal, amit még ma is játszunk. Gazsi a szövegét írta. Vele együtt jártam az ötös iskolába. A zenélést hetedikes korunkban kezdtük el. A Pótkerék nevet viszont 1975-től vettük fel az említett módon. Dorkó László volt a dobos. Utána még - már a GMSZ-ben - csatlakozott Kuzman Oszi hozzánk. Kuzman Oszkár most Németországban él.
