Fedezd fel, hogyan varázsol egy innovatív technológia láthatatlan kincseket szemet gyönyörködtetővé! Ez az úttörő megoldás képes feltárni azokat a rejtett értékeket, amelyek eddig a szemünk elől elbújtak, és lehetőséget ad arra, hogy új perspektívából sze
Japán kutatók innovatív neurális hálózati modellt hoztak létre, amely képes életre kelteni egy domborművet. A különlegessége abban rejlik, hogy a történelmi műalkotás valójában nem létezik kézzelfogható formában, mindössze egy szürkeárnyalatos kép áll rendelkezésre róla. Ez a fejlesztés új lehetőségeket nyithat meg a kulturális örökség megőrzésében és a művészeti alkotások digitális rekonstrukciójában.
A múlt emlékeit őrző domborművek, amelyek a falakból és födémből kiemelkedő alakokkal játszanak, varázslatos mélységet sugallnak. Ezek a műalkotások nem csupán esztétikai értéket képviselnek, hanem a világ történelmi helyszínein található kulturális örökség szerves részét képezik. A domborművek, a klasszikus 3D-s szobrokkal és 2D-s festményekkel ellentétben, visszafogott mélységűek, így mindkét oldalról megcsodálhatók. Az idő azonban nem kíméli őket: sok ilyen faragvány mára különböző sérülésekkel és állapotromlással küzd. Bár a modern 3D-s szkennelési és fotogrammetriai módszerek lehetővé teszik a jelenlegi állapot digitális rögzítését, az eredeti, sértetlen formájukat visszaállítani nem tudják. Léteznek próbálkozások a domborművek helyreállítására, de a hagyományos eljárások gyakran időigényesek és alapos kézi munkát igényelnek, amelyhez speciális ismeretek szükségesek. Ezen műalkotások megóvása és helyreállítása nemcsak a múlt emlékét őrzi, hanem a jövő generációi számára is lehetőséget teremt arra, hogy megismerjék és értékeljék ezt a gazdag kulturális örökséget.
A japán Ritsumeikan Egyetem tudósai egy különleges megközelítést választottak kutatásukhoz, amelyben a mesterséges intelligencia játszotta a főszerepet. Munkájuk során az UNESCO Világörökségének részeként nyilvántartott indonéz Borobudur-templom domborműveit vették alapul. A templom földszintjén található faldomborműveket a holland gyarmati időszak alatt végzett megerősítési munkák következtében kőfalak rejtik el, így ezek a műalkotások most már nem láthatók. Azonban mielőtt eltakarták volna őket, minden egyes panelről szürkeárnyalatos fényképeket készítettek. A kutatók és a neurális hálózat együttes erőfeszítéseinek köszönhetően sikerült rekonstruálniuk az egyik, ma már elérhetetlen domborművet egy 134 évvel ezelőtti fekete-fehér fénykép alapján.
"A korábbiakban már bemutattunk egy innovatív 3D rekonstrukciós technikát, amely régi domborművek digitális újraalkotására irányult, és amely fotográfiai alapú monokuláris mélységbecslésen nyugodott. Bár elértük a rekonstrukciós pontosság 95%-át, a finomabb részletek, mint az emberi arcok és a díszítőelemek, még mindig nem voltak megfelelően megjelenítve a mélységadatok jelentős tömörítése miatt. Mostani új módszerünkkel ezt a problémát a mélységbecslés finomításával orvosoljuk, különös figyelmet szentelve a lágy élek kiemelésére, amit egy új élérzékelési megközelítéssel valósítunk meg" - részletezi Satoshi Tanaka professzor, a kutatás vezetője.
A modell egy innovatív megoldással rendelkezik a multimodális megértés terén, amely lehetővé teszi számára, hogy különböző adatforrásokat integráljon a célobjektum alaposabb megértése érdekében. Például a domborzat görbéinek vizsgálatára kifejlesztett lágy élű detektor nem csupán a fényerő finom változásait képes érzékelni, amelyek a mélység megítéléséhez szükségesek, hanem a faragványok bonyolult kontúrjait is képes rögzíteni. Ennek köszönhetően a két információs csatorna együttes alkalmazása lehetővé tette, hogy az új modell sokkal élesebb és részletesebb rekonstrukciókat készítsen a domborművekről, mint az előző próbálkozások során.
Tanaka professzor kutatásának összegzése szerint a technológia rendkívüli lehetőségeket kínál a kulturális örökség védelmében és terjesztésében. Ez nem csupán a régészek számára teremt új utakat, hanem a VR és a metaverzumbeli technológiák révén lehetővé teszi élethű virtuális élmények létrehozását is. Ezzel a globális örökséget a jövő nemzedékének is át tudjuk adni, megőrizve azt a következő generációk számára.
