Fedezd fel, hogyan forradalmasítja az üvegházi növénytermesztést a legújabb technológia! + VIDEÓ Képzeld el, hogy a jövő üvegházi környezete nem csupán egy egyszerű termesztőhely, hanem egy intelligens ökoszisztéma, ahol a növények és a technológia tökél

A beporzás és a biológiai védekezés terén a legújabb technológiák kulcsszerepet játszhatnak az üvegházak jövőjének biztosításában.

A Koppert Hungária Kft. szaktanácsadója, Forray Alfréd, lenyűgöző előadást tartott a PREGA X 2025 konferencián, amely új perspektívákat nyitott meg a modern kertészet és az üvegházi növénytermesztés terén. Az előadás középpontjában a precíziós technológiák kiemelt szerepe állt, különösen a beporzás és a biológiai növényvédelem kontextusában, figyelembe véve a téli üvegházi környezet kihívásait.

Télen a méhek nem aktívak, de van rá mód, hogy támogassuk őket!

A téli hónapokban az üvegházakban a beporzás folyamata komoly kihívásokkal néz szembe. A poszméhek aktív működéséhez legalább 65 W/m² fényerősségre van szükségük, ám a téli időszak borongós és ködös napjai ezt gyakran nem tudják biztosítani. Ezen kívül az energiatakarékos üvegházak zártabb felépítése és a csökkent légmozgás is nehezíti a rovarok természetes viselkedését, ami tovább bonyolítja a beporzást.

A poszméhek a vörös szín spektrumát nem képesek érzékelni, viszont az UV és a kék-zöld tartományok iránt rendkívül érzékenyek. Ez a jelenség azt eredményezi, hogy a klasszikus mesterséges világítás sok esetben "láthatatlan" számukra, ami komoly hatással van tájékozódási képességükre és beporzási hatékonyságukra.

LED-ek segítségével a precíz beporzásért

A modern LED-világítás forradalmi lehetőségeket kínál a poszméhek aktivitásának optimalizálására. A beporzás szempontjából kulcsfontosságú időszak mindössze 3-4 órára korlátozódik, amely alatt a méheknek el kell végezniük a virágok megtermékenyítését. A precíziós vezérlésű LED-rendszerek képesek dinamikusan módosítani a fény spektrumát, különös figyelmet szentelve a zöld és kék hullámhosszoknak, hogy a megvilágítás a méhek számára is jól érzékelhetővé váljon.

Lényeges a mesterséges világítás időzítése is: a fény beindítása után körülbelül egy órával nyílnak ki a virágok, amelyek nagyjából 10 óráig maradnak nyitva. Ennyi idő alatt kell megtörténnie a beporzásnak - a természetes fény hiányában ez csak tudatos időzítéssel és megfelelő méhlétszámmal valósítható meg.

A kaptárak elhelyezésének stratégiai megfontolása rendkívül lényeges.

A méhek aktivitása azonban nemcsak a fény intenzitásától, hanem a kaptárak elhelyezésétől is függ. A legjobb eredmény akkor érhető el, ha a kaptárakat az üvegház felső részébe helyezzük, ahol az első napfény könnyebben eléri őket. Ezen kívül elengedhetetlen, hogy a méheket még naplemente előtt "begyűjtsük" - erre szolgálnak az egyirányú bejáratokkal ellátott kaptárak, amelyek biztosítják, hogy a rovarok ne tévedjenek el és ne pusztuljanak el kint éjszaka.

A mesterséges intelligencia szerepe a növényvédelemben forradalmi változásokat hoz a mezőgazdaság területén. A hagyományos módszerekkel szemben a modern technológiák képesek gyorsan és pontosan azonosítani a kártevőket és a növénybetegségeket, lehetővé téve a gazdák számára, hogy időben és célzottan lépjenek fel a problémák ellen. Az MI alapú rendszerek képesek hatalmas mennyiségű adatot elemezni, beleértve a meteorológiai információkat, a talaj állapotát és a növények fejlődését. Ezáltal nemcsak a kártevők elleni védekezés válik hatékonyabbá, hanem a tápanyagok és víz felhasználása is optimalizálható, csökkentve ezzel a környezeti terhelést. Az automatizált drónok és szenzorok segítségével a gazdák valós időben nyomon követhetik a növények állapotát, és azonnali értesítést kaphatnak, ha valamilyen rendellenességet észlelnek. Ezzel a proaktív megközelítéssel nemcsak a termés mennyisége növelhető, hanem a minősége is javítható. Összességében a mesterséges intelligencia nem csupán a növényvédelem hatékonyságát növeli, hanem hozzájárul egy fenntarthatóbb és környezetbarátabb mezőgazdasági gyakorlat kialakításához is. Az új technológiák alkalmazása révén a jövő mezőgazdasága még inkább alkalmazkodni tud a folyamatosan változó környezeti kihívásokhoz.

Az integrált növényvédelem (IPM) legújabb innovációja az AI-alapú rovarfigyelés, amely forradalmasítja a mezőgazdasági gyakorlatokat. A sárgalapokkal ellátott kamerák automatikusan rögzítik a csapdák képeit, és az összegyűjtött adatokat egy felhőalapú rendszerbe továbbítják. Itt a mesterséges intelligencia elemzi a rovarok számát, figyelembe véve a korábbi hetek méréseit is. Ennek köszönhetően a rendszer képes részletes és látványos grafikonokat készíteni, amelyek szemléltetik a fertőzések dinamikáját.

Ez nemcsak a szaktanácsadók feladatainak megkönnyítését szolgálja, hanem a termelőket is motiválja arra, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjék a helyzetet. Ezzel a megközelítéssel a fertőzési gócpontok azonosítása lényegesen gyorsabbá és precízebbé válik, lehetővé téve a biológiai védekezési eszközök célzott alkalmazását.

Drónok és robotok: a precíziós kijuttatás forradalmi újítása A modern technológia világában a drónok és robotok szerepe egyre hangsúlyosabbá válik, különösen a precíziós kijuttatás területén. Ezek az innovatív eszközök nem csupán a hatékonyságot növelik, hanem új dimenziókat nyitnak meg a mezőgazdaságban, az iparban és a környezetvédelemben is. A drónok légi felvételezéssel és térképezéssel támogatják a gazdákat a termés optimalizálásában, míg a robotok képesek automatizálni a nehéz és monotón feladatokat, így csökkentve az emberi munkaerő terheit. A precíziós kijuttatás során a drónok pontosan és egyenletesen osztják el a tápanyagokat, növényvédő szereket vagy akár vízforrást, minimalizálva ezzel a pazarlást és maximalizálva a hozamot. Ezen technológiák fejlődése nemcsak a gazdasági előnyöket hozza magával, hanem hozzájárul a fenntartható fejlődéshez is, hiszen csökkenti a környezeti terhelést és elősegíti a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokat. Ahogy a drónok és robotok egyre elterjedtebbé válnak, úgy a precíziós kijuttatás új lehetőségei is folyamatosan bővülnek, formálva ezzel a jövő mezőgazdaságát és iparát.

A biológiai növényvédelem területén a drónok szerepe folyamatosan növekszik. A bemutatott videóban látható példák alapján ezek az innovatív eszközök rendkívül precízen képesek eljuttatni a ragadozó atkákat, mint például a Phytoseiulus persimilis, közvetlenül a fertőzés gócpontjaiba. Ez a megközelítés különösen előnyös a takácsatkákkal szembeni védekezés során, hiszen lehetőséget ad arra, hogy csak a problémás területeket célozzuk meg, így hatékonyabbá és környezetbarátabbá teszi a növényvédelmet.

Ezen kívül bemutatásra került a Natutec Drive, egy innovatív földi jármű, amely képes mind síneken, mind kerekeken közlekedni, miközben folyamatosan adagolja a hasznos rovarokat. Ez az eszköz jelentősen javítja az elosztás egyenletességét a hagyományos kézi szóráshoz képest. További figyelemre méltó tulajdonsága, hogy egyszerre 30 liter vivőanyagot és rovart tud kezelni, így hatékonyabbá téve a folyamatot.

Az előadásból kiderült: az integrált biológiai növényvédelem és beporzás jövője a precíziós eszközökben rejlik. A LED-technológia, az automatizált rovarmegfigyelés, a drónos kijuttatás és a földi robotok mind hozzájárulnak egy fenntarthatóbb, hatékonyabb és természetbarát mezőgazdaság megvalósításához.