Amikor a szénanátha és az asztma együttesen lép fel, komoly kihívásokkal nézhetünk szembe. Ezek a légzőszervi problémák nemcsak a mindennapi életünket befolyásolják, hanem az egészségünkre is negatívan hatással lehetnek. Fontos, hogy tudatosan kezeljük ők

A szénanátha és az asztma gyakori együttes előfordulása fokozott veszélyt jelent az érintettek számára. Sokszor azonban nem kerül idejében felismerésre, pedig a korai diagnózissal és megfelelő terápiaválasztással a két betegség egyensúlyban tartható.

Az allergiás nátha, más néven szénanátha, valójában az orr és az orrmelléküregek nyálkahártyájának gyulladása, amelyet allergiás reakció vált ki. Ez a folyamat a szervezet immunrendszerének válaszaként jelenik meg, amikor allergének, mint például pollen vagy por kerülnek a szervezetbe.

Az allergia lényegében a szervezet túlérzékeny válasza, amely során az immunrendszer kóros módon reagál bizonyos anyagokra, főként fehérjék formájában. Amikor ezekkel az allergén anyagokkal találkozunk, a testünk immunglobulin-E antitesteket kezd termelni, amelyek a potenciálisan károsnak tartott allergének ellen lépnek fel. Érdekes módon, ezek az antitestek egészséges emberek vérében csupán alacsony szinten fordulnak elő, míg allergiás egyéneknél a számuk jelentősen megnövekszik.

A gyulladás során a szervezet valamennyi szövetében előforduló természetes anyag, hisztamin szabadul fel, amely kitágítja az artériákat és hajszálereket, és összehúzódásra serkenti a hörgőizmokat, ezzel megnehezíti a légzést, sőt, a gyomor savtermelését is fokozza. A tünetek intenzitása (pl. bőrpír, fulladás) attól függ, hogy mennyi hisztamin szabadul fel a szervezetben.

A szénanátha a leggyakoribb allergiás betegség, tünetei - tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, szem- és orrviszketés - hasonlítanak a vírusok okozta náthához, ám azzal ellentétben nem múlnak el egy-két hét alatt. A tünetek nem ritkán fejfájással, alvászavarral, fáradékonysággal egészülnek ki, a beteg nehezebben összpontosít, mindez zavarhatja a munkavégzést, nem utolsósorban pedig rossz közérzetet eredményezhet.

Az allergiás nátha leggyakrabban pollenallergia következtében alakul ki, így ez a betegség jellemzően évszakokhoz kötött. Azonban, ha olyan anyagok, mint a háziporatka, folyamatosan jelen vannak környezetünkben, a tünetek akár egész évben kísérhetnek bennünket. Az allergiás reakciók bármely életkorban előfordulhatnak, de az allergiára hajlamos egyének esetében gyakran először ételallergia tapasztalható, ezt követi a bőrallergia, végül pedig a légzőszervi problémák, amelyeket az orvosok allergiás menetelésnek neveznek.

A szénanáthás betegek megfelelő kezelése elengedhetetlen, mivel ez a betegség jelentős kockázati tényezőként szerepel az asztma kialakulásában. A rhinitisben szenvedők körében a légúti allergiás gyulladás kockázata többszörösen megnő, mivel a szénanátha és az asztma hasonló mechanizmusok mentén fejlődik ki. Míg az allergiás rhinitis a felső légutak gyulladását idézi elő, addig az asztma esetében a hörgők érintettek. Különösen fontos, hogy az allergiás reakciókat kiváltó tényezők mindkét állapotban közösek, így a szénanáthás betegek gondos kezelése hozzájárulhat az asztma megelőzéséhez is.

Amennyiben a felsorolt tünetek mellett köhögés, különösen éjszakai köhögés, nehézlégzés, sípoló légzés, vagy mellkasi feszülés is előfordul, továbbá ha a betegség akadályozza a munkavégzést, a szabadidős tevékenységeket, sőt a sportolást is, akkor mindenképpen orvoshoz kell fordulni. Fontos, hogy alapos kivizsgálás történjen annak megállapítására, hogy a szénanátha mellett nem alakult-e ki asztmás megbetegedés. Ezen kívül, szénanáthában szenvedő páciensek kezelése során ajánlott rutinszerűen ellenőrizni az alsó légutak állapotát, és ha szükséges, megkezdeni a felső és alsó légutak egyidejű és kombinált kezelését is.

Az asztmás betegeknek különös figyelmet érdemes fordítaniuk arra, hogy az allergiaszezon idején romlanak-e a szokásos asztmás tüneteik, illetve tapasztalnak-e a szénanáthára jellemző panaszokat. Amennyiben igen, fontos, hogy ezt azonnal jelezzék tüdőgyógyász vagy allergológus szakorvosnak. A két betegség együttes jelenléte esetén ugyanis az asztma megfelelő kezelése érdekében elengedhetetlen a szénanátha szintén kezelése. Érdekes, hogy az asztmás páciensek körülbelül 80%-ának tapasztalhatók szénanáthás tünetei is.

Mindkét betegség eredményesen karbantartható megfelelő kezeléssel. Néhány országban léteznek olyan betegprogramok is, melyek a tartós terápia betartásában nyújtanak segítséget.

Tartós szénanátha esetén pontosan mondjuk el panaszainkat háziorvosunknak, ő adhat beutalót felnőtt- vagy gyermektüdőgyógyászhoz vagy allergológus szakorvoshoz asztma irányú kivizsgálásra! Az asztmagyógyszereket a szakorvosok javaslatára kaphatjuk meg.

Ne elégedjünk meg a mindennapi határainkkal, hiszen van mód arra, hogy panaszok nélkül, teljes és gazdag életet éljünk!

Tovább