Éhségsztrájkoló antifa-vádlott: "Mint egy sírban élve, eltemetve a négy fal között"
Csütörtökön, a Fővárosi Törvényszéken orvosi felügyelet mellett zajlott le a nagy figyelmet keltő antifa-ügy tárgyalása. A negyedrendű vádlott, aki a magyar börtönkörülmények miatt éhségsztrájkba kezdett, különös figyelem középpontjába került. A védője a vádlott gyengélkedő állapotára hivatkozva kérte, hogy halasszák el a tárgyalást, sőt, az eljárás felfüggesztését is indítványozta. Azonban mindkét kérelmet elutasították, így a procedúra folytatódott.
A tavaly január óta zajló bírósági eljárásnak külföldi vádlottai vannak, és a vádlottak nem először kifogásolják a magyarországi fogvatartási körülményeket. Korábban az első rendű vádlott - azóta EP-képviselővé választott - olasz Ilaria Salis panaszkodott erre. Az előző héten pedig az eljárás negyedrendű vádlottja, Maja T. fogalmazta meg kifogásait nyílt levélben, egyben bejelentve: éhségsztrájkba lépett.
Maja T. többek között arról számolt be, hogy a zárkáját éjszaka is rendszeresen átvizsgálják. Minden alkalommal meztelenre kell vetkőznie az ellenőrzés során. Panaszkodott arra is, hogy cellájába alig jut fény, hiszen magánzárkában tartják, ami megnehezíti a társas kapcsolatok kialakítását. Kifogásolta, hogy nem tudja szabályozni a zuhany vízének hőmérsékletét, ami rendkívül kényelmetlen számára. A cellájában ágyi poloskák és csótányok tanyáznak, emellett az étkezései sem elég változatosak és frissek. Kifejezte: nem bírja tovább elviselni a magyar börtönkörülményeket, és úgy érzi, hogy "élve el van temetve egy börtöncellában". Állítása szerint jogai rendszeresen sérülnek. Rámutatott arra is, hogy bár kezdeményezte a házi őrizetbe helyezését, a bíróság ezt elutasította. Mindezek az okok vezettek éhségsztrájkjához.
A bíróságnak csütörtökön kellett döntenie arról, hogy Maja T., aki éhségsztrájkba kezdett, részt vehet-e a tárgyaláson, ami a kifogások miatt vált szükségessé. A döntés során fény derült a büntetés-végrehajtás álláspontjára is az ügyével kapcsolatban. A vádlott elmondta, hogy az éhségsztrájk kezdete óta testsúlya tíz százalékát elvesztette, és gyengeségről, valamint szemhéjfájdalomról panaszkodott. Mindazonáltal a büntetés-végrehajtás orvosi vizsgálata alapján az egészségi állapotát kielégítőnek találták, így végül megjelent a tárgyaláson.
Bajáky Tamás, a vádlott ügyvédje, szintén a tárgyalás halasztása mellett állt ki. Felhívta a figyelmet arra, hogy a vádlott az ügy előkészítő ülésén nem kapta meg az iratokat anyanyelvén, német nyelven, ami súlyos eljárási hibának számít.
- Nem hiszem, hogy az a szándék, hogy újabb eljárási hibák gyűljenek össze - fogalmazott a bíróság és az ügyészség felé. Kiemelte, hogy az eljárás felfüggesztését is indítványozta, mivel véleménye szerint az éhségsztrájk utáni regeneráció is időigényes folyamat.
A büntetés-végrehajtási intézet véleménye szerint elképzelhetetlen, hogy a vádlott éhségsztrájkjának már nyolc napja tartó szakasza legyen. Bár ténylegesen elutasítja a neki járó ételt, a január 10-ig megvásárolt kiegészítő élelmiszerei még elegendőnek bizonyultak, ám most, június 10-én, ezek elfogytak. Azóta csak folyadékot és vitaminokat fogyaszt. A bíróság a büntetés-végrehajtási intézettől kapott levelet olvasott fel, amelyben Maja T. kifogásainak ügyében kért tájékoztatást. A jelentés szerint a fogvatartott elhelyezési körülményei megfelelnek a szabályozásnak. Továbbá megemlítik, hogy a meztelenre vetkőztetés eljárása a gyakorlat része, különösen, ha látogató érkezik. Kiderült, hogy a szabad levegőn eltöltött idő után az állomány felét így vizsgálják át, azonban a kiemelt státusza miatt őt szinte minden nap alávetik ennek a procedúrának.
A bíróság azonban nem látta indokoltnak a tárgyalás elhalasztását, pláne annak felfüggesztését. Előbbit azzal indokolta, hogy a bíróságon a német vádlott, amikor kellett, képes volt felállni; figyelemmel hallgatta ügyvédjét és kimosolygott a hallgatóság soraiban helyet foglaló támogatóira is. Az eljárás felfüggesztéséről szóló döntése azonban nem jogerős, megfellebbezte a vádlott és védője egyaránt. A tárgyaláson aztán videófelvételeket tekintettek meg, illetve orvosszakértőt hallgatott meg a bíróság a három lengyel áldozatnak okozott sérülésekről.
Korábban említettük, hogy a harmadrendű vádlott ügyvédje segítségével jelen van a tárgyaláson. Ezzel szemben a másodrendű vádlott férfi esetében már tavaly megszületett a jogerős ítélet, amely alapján elismerte a terhére rótt vádakat. Másodfokon, tehát jogerősen, egy év és tíz hónap börtönbüntetést kapott.
A politikai töltetű budapesti antifa-támadások híre azért vált különösen nagy port kavaróvá, mert a szélsőjobboldali körök által is ünnepelt Kitörés-napi megemlékezés keretein belül történt az incidenst. Ekkor egy szélsőbalos nemzetközi csoport tagjai támadtak rá olyan emberekre, akikről külső megjelenésük - például terepszínű vagy fekete kabát, bakancs és bomberdzseki - alapján feltételezték, hogy szélsőjobbosok vagy újfasiszták. Fontos megjegyezni, hogy az áldozatok között nem csupán ilyen személyek voltak jelen.
Mint arról beszámoltunk, a támadók a vád szerint különböző eszközökkel felszerelkezve támadtak a sértettekre, előfordult, hogy gázspray-vel fújták le a kiszemelteket, vagy ököllel, viperával ütötték őket. A vádlottak és a többi gyanúsított terhére öt budapesti támadást rónak: egyet a Nyugati pályaudvaron, egy vonaton követtek el, egy másikat a Fővám téren, két akciójuk a Gazdagréti téren, egy a Bank utcában, az ötödik támadás az I. kerületi Mikó utcában történt. A támadók az ügyészség szerint "szándékoltan súlyos, akár életveszélyes sérüléseket okozó, illetve a váratlan" támadásokkal akartak elrettentő üzenetet küldeni a szélsőjobboldaliaknak. Az ügyészség nagyon részletesen írt a körülményekről: a támadók mindent alaposan előkészítettek, a helyszíneket feltérképezték, menekülési útvonalakat vázoltak, begyakorolták a forgatókönyvet. A támadást az irányító vezényszavakkal indította meg és állította le, majd ezután a társai menekülésében segédkezett. Külön embert állítottak a környezet figyelésére, az ő feladata volt a kívülálló személyek beavatkozásának megakadályozása is. A kör tagjai arra is ügyeltek, hogy a kommunikációjukat se nyomozhassák le, illetve megnehezítsék az azonosításukat - áll a vádiratban. Több vádlott időközben feladta magát Németországban.
