Húsz ország, beleértve Magyarországot is, felszólította az Európai Uniót, hogy gyorsítsa fel az afgán állampolgárok kitoloncolási folyamatát.
A kormányok arra hivatkoznak, hogy a kiutasított személyek csupán két százaléka dönt úgy, hogy visszatér hazájába. Dócza Edith Krisztina, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban kifejtette, hogy bár az EU tehetne lépéseket az ügy érdekében, a valószínűsége ennek igen csekély.
A közelmúltban húsz ország, köztük Magyarország, egy közös levelet intézett Magnus Brunnerhez, az Európai Unió belügyekért és migrációért felelős biztosához. A levélben arra kérik Brüsszelt, hogy indítsa újra az Afganisztánba történő kitoloncolásokat uniós szinten – nyilatkozta Dócza Edith Krisztina, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban.
A kormányok állítása szerint a kiutasított afgánok csupán két százaléka dönt úgy, hogy hazatér. 2024 folyamán majdnem 23 ezer afgán állampolgár kapott kiutasítási határozatot, de mindössze 435-en tettek eleget ennek a felszólításnak.
A levelet aláíró uniós országok, illetve a schengeni övezethez tartozó Norvégia azt kérik, kezeljék EU-s szinten a kitoloncolásokat, szülessen a problémára uniós megoldás.
Dócza Edith Krisztina megjegyezte, a levél nem említ konkrétumokat ezen kívül, csak annyit, hogy a Frontex (Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség) kapjon nagyobb szerepet a hazatérések megszervezésében, valamint a reintegrációs támogatások koordinálásában, ami így valamelyest kimeríti az Európai Unió lehetőségeit.
A vezető elemző kiemelte, hogy van egy lényeges aspektus, amelyben az EU jelentős támogatást nyújthat a tagállamok számára: a tálibokkal folytatott párbeszéd megkezdése. Néhány ország, mint például Németország és Ausztria, már önállóan lépéseket tettek a 2021-es tálib hatalomátvétel óta, és ezekből a tagállamokból már végrehajtottak kitoloncolásokat is azóta.
"Nagymértékben hozzájárulna a helyzet rendezéséhez, ha Brüsszel uniós szinten átvállalná a tárgyalások irányítását és a kiutasítások végrehajtását."
- fogalmazta meg.
Dócza Edith Krisztina meggyőződése szerint nincs szükség az Európai Tanács szintjén hozott döntésre, mivel a szükséges szabályozás már adott ahhoz, hogy az Európai Bizottság saját hatáskörében lépéseket tegyen. Hangsúlyozta, hogy különösen fontos fejlemény, hogy a migrációs paktum keretében az EB javaslatot tett arra, hogy a tagállamok alakítsanak ki visszatérési pontokat. Ezek a pontok akár saját szervezésben, a harmadik országokkal együttműködve, akár uniós szinten valósulhatnak meg.
A vezető elemző véleménye szerint van lehetőség az afgánok kitoloncolására az EU szintjén, de megjegyezte, hogy nem túl bizakodó ezzel kapcsolatban. Kifejtette, hogy az Európai Unió következetesen elzárkózik a tálibokkal való párbeszédtől, annak ellenére, hogy néhány tagállam már folytat tárgyalásokat velük. Hozzátette, hogy a migráció jelenleg nem áll az uniós agenda középpontjában, és ha mégis szóba kerül, akkor a 2026 júliusában életbe lépő migrációs paktum körüli kérdések dominálnak. Ezen a téren is számos megoldatlan probléma áll fenn, amelyek prioritást élveznek a kitoloncolásokkal szemben - zárta szavait Dócza Edith Krisztina.
