A tanárok teljesítményértékelő rendszere igazságtalannak tűnik, és számos kérdés továbbra is felmerül a megvalósításával kapcsolatban.

A vonatkozó kormányrendelet nem foglalkozik minden apró részlettel, ezért a pontozással összefüggésben is felmerülhetnek kérdések.

Bár a pedagógusok éves teljesítményének új rendszerű értékelése már javában folyamatban van, és lassan a végéhez közeledik, még mindig számos kérdés merül fel a megvalósítás körül - nyilatkozta a Népszavának a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, Totyik Tamás. Elmondása szerint az elmúlt hetekben több iskolaigazgató és óvodavezető kereste meg őket, hiszen nekik kell lebonyolítaniuk a pedagógusok munkájának pontozását. A személyre szóló értékelések határideje június 30., ami újabb kihívások elé állítja az érintetteket.

Az érdekvédelmi szervezet képviselője szerint számos intézmény elmulasztotta saját értékelési szabályzatának vagy kézikönyvének elkészítését, ami a vonatkozó kormányrendeletben csupán ajánlásként szerepel, nem pedig kötelező előírásként. Mivel a rendelet nem részletezi az összes aspektust, a pontozási folyamat kapcsán is felmerülhetnek kérdések és bizonytalanságok.

Nem teljesen világos, hogy a pluszjuttatásra kizárólag a legjobban teljesítő pedagógusok (azok, akik elérik a 80 százalékos eredményt) jogosultak majd, vagy esetleg az "átlagos" teljesítményt nyújtó tanárok is részesülnek ebben a támogatásban.

Az erre biztosított összeget hogyan, milyen egyéb szempontok alapján osztják szét, ahogy az sem világos, pontosan milyen következményekkel kell számolniuk azoknak, akik átlag alatt teljesítenek.

Nem világos, hogy a pedagógusoknak kötelező-e előre elkészíteniük a saját önértékelésüket, vagy csak akkor van erre szükség, ha nem értenek egyet az igazgató értékelésével.

Mindemellett a teljesítményértékelés rendszere a mostani formájában több szempontból is igazságtalan a PSZ elnöke szerint.

A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint a pedagógusok teljesítményének elismerésére iskolánként havi 20 ezer forintos bérkeretet biztosítanak. Azonban az, hogy ki mennyit kap, nagymértékben függ az igazgatók szubjektív értékelésétől. Az összeget nem bérkiegészítésként, hanem az alapbér részeként fogják kifizetni, így az már nem vonható vissza, még akkor sem, ha a következő értékelésen az érintett pedagógus nem teljesít elégedetően. Az ősztől magasabb fizetést kapó tanárok a jövő évi béremeléskor is arányosan nagyobb emelésre számíthatnak.

Ez az érintettek számára kedvező lehet, viszont a többiek szempontjából igazságtalannak tűnhet.

- fogalmazott Totyik Tamás.

A PSZ csütörtökön tanévzáró sajtótájékoztatót is tartott, ahol bejelentették: levélben kérnek állásfoglalást az Európai Bizottságtól a teljesítményértékelés megvalósításával kapcsolatban. Közölték azt is: június 29-én, vasárnap délelőtt egy akciót szerveznek Budapesten a Kossuth térre, hogy felhívják a figyelmet az oktatásban dolgozó, a nevelést-oktatást segítő munkatársak - dajkák, könyvtárosok, pedagógiai asszisztensek - évek óta változatlan bérhelyzetére. Ezt követően a Belügyminisztérium Szalay utcai épületéhez mennek, ahol egy több mint 14 ezer aláírást tartalmazó petíciót adnak át az oktatásirányítás képviselőinek, azt kérve, hogy a nevelést-oktatást segítők bére emelkedjen legalább a garantált bérminimum (jelenleg nettó 231,9 ezer forint adókedvezmények nélkül) 150 százalékára.

Maruzsa Zoltán véleménye szerint a tanárok a szülők és diákok részéről kedvező értékeléseket kaptak. Azonban megjelentek a negatív visszajelzések is, ahol az érintettek anonim módon fejezik ki elégedetlenségüket a pedagógusokkal kapcsolatban. "Az oktatás Magyarországon nem tekinthető nemzetstratégiai területnek, és úgy tűnik, hogy a fő cél csupán az, hogy gazdaságos megoldásokat találjanak" – fogalmazott.