Az oltatlan ukrán menekültek potenciális kockázatokat hordozhatnak, azonban eddig sikerült elkerülnünk a járványkitörések bekövetkezését.

Ukrajnából menekülők érkeznek a budapesti Kőbánya-Kispest vasútállomásra 2022. március 21-én - Fotó: Bődey János / Telex

Az orosz-ukrán háború kezdetén rögtön felmerült a kérdés: azon túl, hogy a menekülteknek nyilvánvalóan egészségügyi ellátást kell nyújtani, mekkora problémát okoz majd az ittlétük járványügyi szempontból? A menekültek között sok a gyerek, Ukrajna pedig a gyerekkori oltások terén békeidőben sem állt jól. Hamar szóba került tehát, hogy mielőbb be kellene őket oltani, különben Európa-szerte járványgócok alakulhatnak ki.

2022 februárjától kezdődően hétmillió ember hagyta el Ukrajnát, és közülük 62 ezer menekült Magyarországra érkezett, ahol 50 ezerük hivatalosan is menedékért folyamodott. Ez a helyzet lehetővé tette, hogy sokan hozzáférjenek a háziorvosi és gyerekorvosi ellátásokhoz, gyermekeik pedig óvodákba, iskolákba és egyetemekre iratkozhattak be. A háború kirobbanása óta a menekültek befogadása nem okozott növekedést a védőoltással megelőzhető betegségek számában, így jelenleg úgy tűnik, hogy a magyar és az ukrán egészségügyi rendszerek hatékonyan kezelik a kialakult helyzetet.

"Ukrajnában a bejelentőrendszer hasonló működési elvekkel bír, mint Magyarországon" – nyilatkozta dr. Misák Olena, a Debreceni Egyetem infektológus szakorvosa a 31. Országos Védőoltási Továbbképző Tanfolyamon Szegeden. A rendszer jelenleg is aktívan működik, még a háború kellős közepén is. "Összességében 24 megyéből gyűjtik az információkat, de sajnos három megyéből, amelyek Oroszország által annektált területek, nem érkeznek jelentések."

Az országban tíz kötelező védőoltás van, ezekről törvény rendelkezik. Létrehoztak egy online nemzeti immunizációs portált, ezen részletes információk érhetők el az oltásokról és az országonkénti oltási rendszerekről. Ahhoz, hogy egy gyereket beoltsanak, formanyomtatványos szülői beleegyezés szükséges, ami lehetőséget ad a szülőnek a vakcina visszautasítására is. Ilyenkor nem jár közvetlenül büntetés, mint Magyarországon, de az oltatlan gyerek nem mehet közösségbe.

Misák Olena kifejtette, hogy fontos figyelmeztetni a szülőket arra, hogy ha egy oltatlan gyermek a közösségbe kerül, és ezzel másokat megfertőz, akkor ez jogi következményekkel járhat, hiszen mások életét veszélyezteti. Emellett a doktornő rávilágított, hogy felfedezett olyan weboldalakat is, ahol online hamis oltásigazolásokat lehet rendelni. Ez azonban már okirat-hamisításnak minősül, ami büntetőjogi kategóriába tartozik.

A háborús migráció témájával összefüggésben egy külön fejezet hívja fel a figyelmet az útmutatóban: Misák Olena hangsúlyozta, hogy a menekülteknek fontos, hogy magukkal hozzák a gyermekeik oltási igazolását. Az útmutató részletezi, hogy az egyes országok milyen oltási rendszerekkel rendelkeznek. Olena hozzátette, hogy a felhívásban az is szerepel, hogy a célországok a saját oltási eljárásaikhoz igazítják majd a gyerekek által korábban kapott vakcinákat.

Fontos hangsúlyozni, hogy ha a gyermek nem rendelkezik oltási igazolással, akkor oltatlan státuszúnak fogják minősíteni, így a befogadó ország oltási programjának megfelelően el kell végezni rajta a szükséges vakcinálást. "Érdekes megjegyezni, hogy amennyiben egy gyermek már megkapta az oltásokat, de nincs róla hivatalos dokumentációja, és orvosilag biztonságosnak ítélik a további oltását, akkor a szülőknek érdemes elfogadni ezt a lehetőséget, és értékelni, hogy ennek révén védettséget nyerhetnek gyermekeik" - tette hozzá a szakértő.

A rendszer működése alapvetően kielégítő, azonban nem mentes a hiányosságoktól: Misák Olena rámutatott, hogy sok esetben hiányos vagy hamis oltási igazolásokkal találkozunk, ami komoly közegészségügyi kockázatot hordoz magában. Ukrajnában is tapasztalható oltásellenesség, továbbá az egészségügyi rendszer iránti bizalom is csökkent az utóbbi időszakban. Az utóbbi években az oltottsági arány folyamatosan csökkent, amit a háború és a bizalomvesztés egyaránt elősegített. Nem meglepő tehát, hogy bizonyos fertőző betegségek ismételten megjelentek. Például 2019-ben Ukrajnában 57 ezer kanyarós esetet regisztráltak, míg 2021-ben a járványos gyermekbénulás is újra felbukkant.

A 2017-2019-es kanyarójárvány azért tudott kialakulni Ukrajnában, mert - leginkább az antivakcinációs kampányok miatt - csökkent az átoltottság, a 2008-2016-os időszakbeli 95 százalékról 46 százalékra. A betegek és a halottak legnagyobb része az oltatlanok körül került ki. A járvány után aztán az átoltottság újra 90 százalék fölé emelkedett.

Arról, hogy a háború hogyan befolyásolja az ukrajnai átoltottságot, a The Lancet is közölt már cikket. Azt írták: Ukrajnában az endémiás kanyarót erős és közvetlen fenyegetésnek tekintik. A 2017-2019-es kanyarójárványban több mint 115 ezer ember fertőződött meg és 41-en meghaltak.

Az átoltottsággal kapcsolatos kihívások nem csupán néhány kiválasztott betegségre vonatkoznak. "Minden megelőzhető betegség esetében problémákat tapasztalunk, különösen azokon a területeken, ahol a konfliktusok feszültséget gerjesztenek" - nyilatkozta Alla Volokha a Shupyk Nemzeti Egészségügyi Egyetem képviseletében a The Lancet számára. Az ukrán hatóságok számára szinte lehetetlen elérni a megszállt területek lakosságát, és a megszálló hatóságok által szigorúan kontrollált információk miatt rendkívül nehéz pontosan felmérni, milyen mértékben férnek hozzá az emberek a rendszeres immunizálási szolgáltatásokhoz.

A The Lancet Microbe folyóirat szerzőinek megszállt területeken élő ukránok névtelenül nyilatkoztak, akik azt mondták: sok helyen az egészségügyi ellátás rendkívül korlátozott, vagy egyáltalán nem létezik. A WHO által 2022 szeptemberében végzett egészségügyiszükséglet-felmérés kimutatta, hogy sok gyerek és felnőtt az aktív harci területeken vagy az ukrán ellenőrzésen kívül eső körzetekben nem fér hozzá az oltásokhoz. Az egészségügyi minisztérium adatai azt is mutatják, hogy a megelőzhető betegségek elleni védőoltások aránya azokban a régiókban a legalacsonyabb, amelyek megszállás alatt állnak, vagy aktív harcok zajlanak a területen.

Összességében elmondható, hogy a helyzet nem éppen rózsás, hiszen az embereket számos negatív hatás éri - fejtette ki Misák Olena. - A körülményekkel szemben tehetetlennek érzik magukat, és a védőoltás jelenti számukra azt a lehetőséget, amellyel úgy érezhetik, van némi kontrolljuk az életük fölött, hiszen legalább egy megelőző lépést megtehetnek. Hozzátette, hogy az oltásellenesség általános jelensége egyre inkább háttérbe szorul. Mostanában inkább azt tapasztalni, hogy még azok is, akik kezdetben szkeptikusak voltak az oltásokkal szemben, hajlandók néhányat, például a tetanusz vagy a hepatitis A elleni vakcinát beadatni.

Az előadása végén azt mondta: lehet, hogy az ukrán menekült gyerekek járványügyi veszélyt jelenthetnek, hiszen az ukrán kötelező oltási rendszer megengedi az oltások elkerülését, és az is lehet, hogy az ide érkező gyerekek oltási jelentéseinek valódiságát meg kell kérdőjelezniük a magyar orvosoknak. Azt javasolta nekik, mérjék fel, hogy a szülő mennyire hajlandó például az influenza elleni védőoltásra, és ha nagyon ellenzi, akkor felmerül a gyanú, hogy a többi oltást sem biztos, hogy beadatta a gyerekének.

"Törekedni kell, hogy az ide érkező gyerekeket a magyar oltási rendhez igazítsuk. Akkor vagyunk védettek, ha betartjuk a nemzeti immunizációs programot, már az is meg tud védeni minket azoktól a betegségektől, amik ide érkeznek" - tette hozzá.