A jövő héten megbeszélésre ül össze a kormány és a fővárosi vezetés, ahol a 214 milliárd forint sorsa kerül terítékre, amelyet Karácsony Gergelyék kérnek számon.

Budapest jelenlegi pénzügyi helyzete, amely a csőd szélére sodródott, továbbra is vitatott téma a kormány és a főváros között. Bár a felek álláspontja nem közelít egymáshoz, a kormány most új szerepet vállalva azt hangoztatja, hogy készen áll a segítségnyújtásra a több mint 50 milliárd forintos költségvetési hiány leküzdésében. Gulyás Gergely és Latorcai Csaba azonban elsődlegesen a 2019-ben Tarlós István által hátrahagyott 214 milliárd forintos tartalék sorsának felderítésére összpontosítanak, és a következő hét elején ezzel kapcsolatosan terveznek lépéseket tenni.

A fővárosi vezetés álláspontja szerint nem várható lényeges újdonság, hiszen a kormányzati elvonások következtében az elmúlt öt esztendőben minden félretett forrást a napi működés fedezésére kellett felhasználniuk. Kiss Ambrus főigazgató részletesen kifejtette, hová tűnt a kormány által keresett tartalék, amely a főváros szerint valójában nem is 214 milliárd forint volt.

A főváros nehéz pénzügyi helyzete azután lett ismét téma, hogy Karácsony Gergely főpolgármester a múlt hét végén bejelentette, hiába a folyamatban lévő pereik miatt kért azonnali jogvédelem, az Államkincstár, szerinte törvénytelenül, leemelte a fővárosra idén kirótt 89 milliárdos szolidaritási adó újabb, 10,2 milliárd forintos részletét a főváros számlájáról. Most "drámai forgatókönyvekre" készülnek a fővárosi közszolgáltatási cégeinél, velük a főpolgármester a napokban egyeztet. Karácsony Gergely szerdán egy újabb sajtótájékoztatón már arról beszélt, hogy egy törvénymódosítással további forrásokat venne el a kormány a fővárostól.

Karácsonyék szerint az évről évre egyre növekvő kormányzati sarcok miatt kerültek olyan helyzetbe, hogy mostanra a működőképesség határán mozog Budapest. Szerintük a szolgáltatásaik (színházak, szemétszállítás, közvilágítás stb.) jelentős részének leállítása se lenne elég arra, hogy minden állami követelést be tudjanak fizetni. A levonások miatt három budapesti cégnek már ki se tudtak kifizetni összesen 9 milliárd forintot. A helyzetre a budapestiek figyelmét pénteken - a Fidesz szerint törvénytelenül - a BKV 10 perces leállásával igyekeztek felhívni. Ez nem sztrájk volt, de a szakszervezetek már jelezték: ha a BKK-n spórol Budapest, akkor az se kizárt.

Bár a kormány véleménye szerint az elvonások nem számítanak túlzónak, és a nehéz gazdasági helyzetben Budapestnek is részt kell vállalnia a közös terhek viselésében, a héten mégis reagáltak a kialakult helyzetre. A kormányinfón bejelentették, hogy tárgyalásokat kezdenek a fővárossal. A kormány képviseletében Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium miniszterhelyettese fognak egyeztetni Karácsony Gergellyel és csapatával a jövő hét elején.

"Mindenekelőtt azt kell tisztázni, hogy a Tarlós István főpolgármester úr által a főváros kasszájában hagyott 214 milliárd forint hova tűnt el, és miért van csődközeli állapotban a főváros"

- válaszolta a Telex megkeresésére a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM), miután érdeklődtünk arról, milyen feltételekkel érkeznek Karácsonyékhoz, és hogy terveznek-e átfogóbb átvilágítást Budapest vonatkozásában.

Gulyás és Latorcai előzetesen jelezték, hogy nem egy konkrét ajánlattal érkeznek, hanem inkább a helyzet alapos felmérésére fókuszálnak, például arra, hogy szükség van-e kirendelt költségvetési biztosra. "A főváros működését alaposan át kell világítani, és világossá kell tenni, hogy miért nem gazdálkodott a főváros a jó gazda gondosságával, valamint hogyan jutott el ebbe a helyzetbe, miközben az iparűzési adó bevételei jelentős mértékben emelkedtek, messze meghaladva a szolidaritási adó bevételeit" - nyilatkozta Gulyás Gergely. A kormány álláspontja szerint a "Karácsony-Vitézy koalíció" felelős a kialakult helyzetért.

Latorcai részletesen ismertette a fővárosi pénzügyi helyzetet: Budapesten 2019-ben az iparűzési adó bevétele 164 milliárd forintot tett ki, míg az idei évre 322 milliárd forint bevételt prognosztizálnak. Az állam működési támogatásként 2019-ben 26 milliárd forintot biztosított, ami 2025-re 44 milliárdra nőtt. "A szolidaritási hozzájárulás nem emelkedett olyan ütemben, amely csődhelyzetet indokolna" - nyilatkozta. Latorcai ugyanakkor nem tért ki arra, hogy a főváros legnagyobb vitája a szolidaritási hozzájárulás körül forog, amely Tarlós István utolsó évében, 2019-ben 10 milliárd forint volt, de az idei évre már 89 milliárdra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy az iparűzési adó bevétele megduplázódott, a kormányzati támogatás másfélszeresére nőtt, míg a szolidaritási hozzájárulás Karácsony Gergely öt éve alatt kilencszeresére emelkedett.

A KTM nyilatkozatából egyértelművé válik, hogy jelenleg elsősorban arra kíváncsiak, hová lett a 2019-ben Tarlós által hátrahagyott 214 milliárd forintos tartalék a fővárosban. Továbbá, jelezték, hogy a tárgyalások megkezdéséhez egyéb követelményük nincs.

"Ha ezt a pénzt elpazaroltuk volna, különösen szabálytalan módon, akkor néhány hónappal a tavalyi választások előtt valószínűleg politikai támadások eszközeként használták volna fel ellenünk."

Kiss Ambrus, a Fővárosi Önkormányzat főigazgatója a Telexnek kifejtette, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tavaly februári jelentése alapján a főváros 2021 óta nettó befizetője a központi költségvetésnek. "Ezért a kormány valójában nem velünk, hanem a Számvevőszékkel áll vitában" - tette hozzá a főigazgató.

Kiss Ambrus véleménye szerint, ha a kormányoldal valóban átláthatóan kíván eljárni, akkor nem 214 milliárdos tartalékról beszélne, hanem inkább a 186 milliárd forintos összegre hívná fel a figyelmet. Ez az összeg ugyanis 2020 január elején, Karácsony Gergely első teljes évében állt rendelkezésre. Ambrus azt is hangsúlyozta, hogy a 2019 októberében történt főpolgármester-váltáskor még a 2019-es év iparűzési adó bevételei is benne voltak a számításokban, így a 214 milliárdos összeg csak ideiglenes volt, hiszen ebből az összegből még fedezni kellett az adott év kiadásait is.

"A Számvevőszék jelentése egyetlen olyan megállapítást sem tartalmazott, amely szerint a pénzt felelőtlenül elherdáltuk volna" - jelentette ki. Hozzátette: az ÁSZ-jelentés világosan kifejti, hogy az energiaválság, a Covid-járvány, a gazdasági nehézségek és a kormányzati megszorítások (mint például a szolidaritási hozzájárulás emelkedése és az iparűzési adó 2020-21-es elvonása) együttes hatása vezetett a 186 milliárdos forintos megtakarítás eltűnéséhez. Kiss Ambrus arról is beszélt, hogy ez a megtakarítás eredetileg a korábbi vezetés által tervezett fejlesztésekre volt félretéve. Az új vezetésnek azonban azzal a nehéz döntéssel kellett szembenéznie, hogy ezeket a fejlesztéseket el kellett halasztaniuk vagy felfüggeszteniük, mivel a tartalékokat a működési költségek fedezésére kellett fordítaniuk.

Kiss szerint az így az inflációt se tudták betervezni a költségvetésbe, inkább arra kényszerítették a cégeiket, hogy javítsák a hatékonyságukat, illetve többet össze is vontak. Jelentős, nem várt kiadásokra példának hozta, mikor a Covid miatt leállt a város, de a tömegközlekedésnek járnia kellett. 2019-ben az utasok még 67 milliárd forintot fizettek a tömegközlekedési jegyekért, de a következő két évben 25-25 milliárddal kevesebbet. "Csak ebben az esetben összesen 50 milliárdot kellett nekik kompenzálnia Budapestnek" - mondta.

A főigazgató kiemelte, hogy nemcsak az ő intézményük szembesül hasonló kihívásokkal. A fideszes irányítás alatt álló Debrecen is nehéz helyzetben van, hiszen az idei bevételeit 80 milliárd forintra tervezi, míg a kiadások 93 milliárdra rúgnak. A 13 milliárd forintos hiányt az elmúlt évek megtakarításaiból kívánják áthidalni. Ráadásul a kormány 10 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást von el Debrecentől. "Debrecen is ugyanazon a nehéz úton jár, mint mi, csupán nekünk már fel kellett élnünk a tartalékainkat" - nyilatkozta. Emellett hangsúlyozta, hogy nem meglepő, hogy az önkormányzatok egyre inkább megnyilvánulnak, mivel az elvonások mellett gyakorlatilag semmilyen eszközük nincs arra, hogy kezelni tudják az inflációt és a bérnövekedést.

A főigazgató hangsúlyozta, hogy a kormányzattal ellentétben nekik nincs lehetőségük új adók bevezetésére. Az iparűzési adónál a százalékos mértéket csupán a maximális szintre emelték. A Covid-járvány idején felmerült egy javaslatuk, hogy a járvány nyerteseitől magasabb adót szedjenek be, de ezt a kormány visszautasította, később viszont extraadóval sújtotta ezeket a szektorokat. "Nem tudunk új bevételi forrást generálni" - fogalmazott Kiss. Elmondása szerint ahol lehetőségük van, ott igyekeznek racionalizálni a költségeiket, de úgy véli, ezzel a módszerrel sem tudnak 50 milliárdnál nagyobb összeget előteremteni.

Az átvilágítás iránti igény a kormány és a Fidesz részéről már korábban is megfogalmazódott. A fővárosi Fidesz-frakció a februári Fővárosi Közgyűlés során már tett egy lépést ebbe az irányba, amikor a Rákosrendező felvásárlása kapcsán felvetették, hogy "jé, Budapestnek mégis van pénze". Akkor a javaslatot a többség nem támogatta, de májusban már más volt a helyzet, és a kezdeményezést elfogadták. "Az átvilágításra jelentős összegeket lehet fordítani a működési hiánnyal küzdő rendszer keretein belül, és ennek most nagyon sok értelme van" - fogalmazott Kiss.

"Tőlem megnézhetnek minden számlát, ellenőrizhetik, ahányszor csak akarják - csak fejezzék be Budapest kivéreztetését"

- üzente a kormánynak Karácsony Gergely. Csütörtökön arról beszélt, hogy nem számít könnyű tárgyalásokra Gulyás Gergellyel, mert szerinte nagyon messziről indulnak, de "legalább olyan politikus, aki ismeri a budapesti ügyeket". A főpolgármester azt mondta, hogy a főváros bedőlését két dolog befolyásolja: az egyik az azonnali jogvédelemről szóló bírósági döntés, ami a jövő héten várható. A másik pedig a kormányzat álláspontja. Utóbbinál látszik, hogy messze van a fővárosétól. Kérdés, hogy a jövő heti tárgyalások, illetve a pénzügyi helyzet felmérése után a kormány mit tud kezdeni a problémával, milyen ajánlatot fogalmaznak meg a fővárosnak.