Karácsonyi mesék a magyar kulturális ikonoktól: Hogyan töltötték a nagyjaink az ünnepeket? - Mandiner
A karácsony nem csupán egy ünnep, hanem egy sokszínű tradíció, amely költőink, uralkodóink és a modern politikai vezetők számára is kiemelt jelentőséggel bír. E jeles nap ünneplése azonban az idők folyamán jelentős változásokon ment keresztül: hajdanán fenyőünnepként ismerték, amikor a természet ajándékait és a téli napfordulót ünnepelték. Az eltérő megközelítések és szokások tükrözik a kultúra és a társadalom változásait, valamint a karácsony mélyebb jelentését, amely összeköti a múltat és a jelent.
A karácsony nem csupán napjainkban van jelen a családok életében, hanem évszázadok óta kiemelkedő jelentőséggel bír. E jeles időszak alatt végre megállhatunk egy pillanatra a rohanásban, hogy valóban élvezhessük a minőségi együtt töltött időt szeretteink társaságában. A magyar történelemben is számtalan emlék fűződik a karácsonyhoz: a Habsburg-kor időszakában számos dokumentum tanúskodik az ünnep jelentőségéről. Erzsébet királyné, közismertebb nevén Sissi, különösen vonzódott ehhez az időszakhoz, ami még inkább megerősíti, hogy a karácsony valóban a szeretet és a családi kötelékek ünnepe.
Eleve a Habsburg-uralom alatt a királyi udvarban csak úgy pezsgett a barokk pompa az ünnepek alatt, a vallási jelentőségén túl ilyenkor a szórakozásé volt náluk a főszerep, rendszeresek voltak a bálok.
A rákosista kommunista rémuralom idején a központi hatalom minden eszközzel próbálta elfojtani az ünnep vallási aspektusait. Az 1950-es években a karácsony helyett fenyőünnepet ünnepeltek, és az ajándékokat nem a Mikulás, hanem a Télapó hozta. Bár Arany János már száz évvel korábban, a Téli vers című költeményében említette a Télapót, az elnevezés csak a Rákosi-éra alatt kezdett el elterjedni a kommunista propaganda hatására.
A rendszerváltás után a karácsony jelentősége új szintre emelkedett: Antall József, az első szabadon választott miniszterelnök, aki mély vallásos meggyőződéssel bírt, a feljegyzések alapján az ünnepet a keresztény értékek és a hagyományok újjáéledésének szimbólumaként értelmezte. Az ünnep nem csupán a családi összejövetelek ideje lett, hanem a lelki megújulás és a közösségi összetartozás kifejeződése is.
