Nem tudja letenni a telefonját? Ennek komoly következményei lehetnek!
Leginkább az elszigetelődéstől félünk, attól, hogy lemaradunk valamiről, és persze sokakat a digitális póráz is a képernyő előtt tart.
A STADA Health Report 2025 legfrissebb adatai szerint a magyar lakosság az európai átlaghoz képest kevésbé hajlandó tudatosan csökkenteni online aktivitását. A 22 országot felölelő reprezentatív kutatás megállapította, hogy a magyar válaszadók 58%-a kifejezetten elutasítja az okoseszközök időszakos mellőzését. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a nyári hónapok tökéletes lehetőséget kínálnak arra, hogy apró lépésekkel próbáljuk csökkenteni a képernyő előtt töltött időt.
A STADA gyógyszeripari vállalat megbízásából készült STADA Health Report 2025* reprezentatív kutatás 22 - többségében európai - országban vizsgálta a lakosság egészségtudatosságát, beleértve az online jelenlétet. Az eredmények alapján az európai lakosság átlagosan 36%-a már kipróbálta a digitális detoxot vagy érdeklődik iránta.
Magyarországon ez az arány csupán 30 százalék, amivel a mezőny alsó ötödében foglalunk helyet. A helyen Portugáliával osztozunk (30%), míg mögöttünk már csak Franciaország (29%), Belgium (29%) és Hollandia (21%) szerepel.
A magyar válaszadók 58%-a kifejezetten elutasítja az okoseszközök időszakos mellőzését. A leggyakoribb indokok között szerepel a félelem az elszigetelődéstől és attól, hogy lemaradnak az aktuális információkról. Kiemelt indok az is, hogy szakmailag szükséges a folyamatos elérhetőség. Minden tizedik magyar pedig bevallotta, hogy szabadidejének nagy részét digitális médiatartalmakkal tölti.
Egyre többen tapasztalják, hogy a digitális detox jótékony hatásai valóban kézzelfoghatóak. Azok, akik belevágtak ebbe a kihívásba, arról számoltak be, hogy több értékes időt tudtak együtt tölteni a családjukkal, az alvásuk minősége jelentősen javult, a stressz szintjük pedig látványosan csökkent. Ezen kívül a mindennapi teendőik során összeszedettebbé és koncentráltabbá váltak.
A kutatás egyértelműen rávilágít arra, hogy Magyarországon alábecsüljük a digitális túlterheltség következményeit. Ez azért különösen aggasztó, mert a túlzott digitális jelenlét nemcsak a mentális jóllétet rombolja, hanem hosszú távon a társas kapcsolatok, az alvásminőség és az általános életminőség rovására is megy. Ennek a kezelése ma már nem opció, hanem egyre sürgetőbb egészségügyi feladat.
Dr. Váradi György, a STADA magyarországi ügyvezetője, fontos üzenetet fogalmazott meg a túlzott online jelenlét problémájával kapcsolatban. Arra hívja fel a figyelmet, hogy a digitális térben eltöltött idő egyensúlyának megőrzése kiemelkedően fontos a mentális egészségünk szempontjából.
A STADA Health Report 2025 eredményei alapján a nők és azok, akik leginkább figyelnek az egészségükre, nagyobb valószínűséggel érdeklődnek a digitális detox iránt. Az érdeklődés az életkor előrehaladtával csökkenő tendenciát mutat, ami arra utalhat, hogy az idősebbeknek kevésbé van szükségük erre. Mindez összefügghet azzal, ami a riportból is kiderül, hogy a fiatalabbak sokkal nagyobb valószínűséggel használják túlzott mértékben a közösségi médiát.
A nyári hónapok különösen alkalmasak a képernyőidő tudatos csökkentésére. A szabadság, a kevesebb munkaterhelés és a szabadtéri programok ideális feltételeket kínálnak arra, hogy akár néhány órára, akár napokra is félretegyük az okoseszközöket. A digitális jelenlét csökkentése nem feltétlenül jelent radikális lemondást, hanem lehet egy egyensúlykeresés, ami hosszú távon a testi-lelki egészséget szolgálja.
8 nyári ötlet a digitális jelenlét csökkentésére
Persze! Íme egy egyedi változat a "A kutatásról" kifejezésre: *Az átfogó vizsgálat hátteréről:*
A STADA Health Report 2025 egy reprezentatív online tanulmány, amelyet a STADA megbízásából a Human8 készített. A kutatás 2025 februárjában és márciusában anonim módon valósult meg, biztosítva a résztvevők adatainak védelmét.
A kutatás során összesen 27 000 válaszadó részvételével készült felmérés zajlott, amelyben országonként 1000-2000 főt kérdeztek meg. Az adatgyűjtés Európa különböző pontjain, valamint azon túl, a következő 22 országban valósult meg: Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Írország, Kazahsztán, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Svájc, Szerbia, Szlovákia és Üzbegisztán. A felmérés eredményei kor, nem és földrajzi régió szerint is reprezentatív képet nyújtanak.
