Kétezer év elteltével végre sikerült betekinteni egy herculaneumi tekercs titkaiba.
Újabb papirusztekercsbe sikerült bepillantani a röntgenvizsgálatok és a mesterséges intelligencia segítségével, a kutatók pedig bíznak benne, hogy az eddig megfejtett néhány görög szó után előbb-utóbb a tíz méter hosszú tekercs teljes tartalmát is sikerül majd megfejteni. Stephen Parsons, a tekercsek megfejtésére létrehozott Vesuvius Challenge projektvezetője szerint ez az első eset, hogy ennyire bizakodó kijelentést tesz, pedig a 2023 óta működő versenyben, ahol pénzjutalomért cserébe lehet próbálkozni a felvételek megfejtésével, már eddig is jelentős felfedezések születtek.
A jelenleg vizsgált tekercs, két társával együtt, az oxfordi Bodleian Library kincsei között található, és a hozzá használt különleges tinta miatt igazi kuriózumnak számít. Eddig összesen 800 tekercset fedeztek fel, melyek többsége a párizsi Institut de France-ban és a nápolyi Nemzeti Könyvtárban található. Sajnos sok közülük megsérült, amikor a kutatók megpróbálták felnyitni őket. E tekercsek a Vezúv Kr. u. 79-es kitörésekor szenesedtek el, és a herculaneumi villát, ahol őrizték őket, csak a 18. században kezdték el feltárni. A ház valószínűleg Julius Caesar apósáé volt, és a könyvtárában számos kézirat rejtőzhetett.
Az Oxfordi könyvtárban őrzött három tekercset I. Ferdinánd nápolyi és szicíliai király adományozta a 19. század folyamán. 2024-ben a tekercsek átfogó vizsgálaton estek át az angliai Diamond Light Source laboratóriumában. Ekkor derült fény arra, hogy a tintájukba valamilyen, a megszokottól eltérően sűrű anyag, például ólom került. Ennek következtében a róluk készült röntgenfelvételek sokkal élesebbek és olvashatóbbak lettek, mint a többi elemzett dokumentumé. Ha sikerül azonosítani a tintában lévő anyagot, az jelentősen hozzájárulhat a szöveg pontosabb megfejtéséhez.
Az egyik elsőként dekódolt kifejezés a görög διατροπή (undor) volt, amely a szövegben több oszlopon keresztül is megjelenik. Ebből a kutatók arra következtetnek, hogy a tavaly részlegesen megfejtett tekercshez hasonlóan, amelyet a görög író-filozófus, Philodémosz művének tartanak, valószínűleg egy filozófiai értekezésről van szó. Philodémosz az epikureus iskola híve volt, így a mű valószínűleg az élet örömeivel és szenvedéseivel foglalkozik. A kutatók reményei szerint a rétegekről készült felvételek lehetővé teszik a tekercs belsejének felfedezését, ahol a kolofón található, és ezáltal fény derülhet a mű címére és szerzőjére is.
A kutatók egyelőre megpróbálnak tisztább képekhez jutni a felvételekből, amiben mesterséges intelligencia is segíti őket, a szöveg felismerését, értelmezését és fordítását viszont már az Oxfordi Egyetem kutatói végzik majd el, az algoritmus ezzel nem is próbálkozik, csak a tinta nyomait keresi.
Parsons szerint az már most látható, hogy a tíz méter hosszú papirusz végig szöveget tartalmaz, és bár valóban ez az eddig készült felvételek közül a legtisztábban olvasható, még sok munka kell hozzá, hogy az egész tartalmát megismerjék. A kutató szerint az első lépések már megtörténtek, és hamarosan az eddig azonosítható néhány szó után már teljes bekezdéseket is megfejtenek majd belőle.
