Felforrósodtak a kedélyek a kereskedők körében: Lázár János minisztériuma újabb boltbezárási hullámot indít el.
Lázár János tárcája közzétette azt a jogszabály-módosítási tervezetet, amely jelentős korlátozásokat vezetne be a kereskedelmi engedéllyel rendelkező ingatlanok vásárlására, eladására és bérbevételére Magyarországon. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) aggodalmát fejezte ki a tervezet lehetséges következményeivel kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy ennek életbe lépése újabb boltbezárási hullámot generálhat, valamint gátat szabhat a meglévő kereskedelmi egységek megújulásának és átalakulásának, amely a vásárlók érdekeit szolgálná.
A szövetség legfrissebb közleménye alapján aggasztó trendek rajzolódnak ki Magyarország kereskedelmi szektorában. A kereskedelmi beruházások több mint 10%-os csökkenést mutatnak, míg a kiskereskedelmi üzletek száma az elmúlt év folyamán 4700-zal csökkent. Ráadásul 400 településen már egyáltalán nem található élelmiszerbolt, ami súlyosan érinti a helyi közösségeket.
Mint írják, a kiskereskedelmi infrastruktúra lepusztulása nem magyarázható sem a demográfiai folyamatokkal, sem az alacsony vásárlóerővel, ez a szektort ellehetetlenítő kormányzati intézkedéseknek is tulajdonítható. Ezt a piacellenes lendületet viszi most tovább Lázár János minisztériuma egy újabb rendelet tervezettel, amely a leromlott állapotú kereskedelmi ingatlanok felújításának és modernizációjának maradék esélyét is elvenné, jelentős károkat okozva ezzel a magyar vásárlóknak.
A legújabb tervezet, amelyet a szakmai konzultációk megkerülésével dolgoztak ki, arra kötelezné a kereskedelmi egységek új tulajdonosait és bérlőit, hogy a 400 négyzetméternél nagyobb, már meglévő használatbavételi és működési engedéllyel rendelkező egységek esetében is új kereskedelmi engedélyt kérjenek a hatóságoktól.
Ezen kívül a rendelet engedélyhez kötné azt is, ha egy működő kereskedelmi egységen belül az üzemeltető bármilyen belső térelválasztó megoldással - legyen az akár egy bútordarab, vagy egy kávé automata - különálló értékesítési teret akarna leválasztani. Ilyen módon a rendelet nemcsak új üzletek nyitását vagy a régiek megújulását lehetetleníti el, de megakadályozza az osztódásukat is, pedig erre is lenne igény, főleg az olyan nagy kereskedelmi egységekben (plázák és hipermarketek), amelyek valamilyen ok miatt kihasználatlanná váltak kereskedelmi engedéllyel már rendelkező területek, amelyek új funkcióval gazdagodva jobban szolgálnák a magyar családok érdekeit.
A jogszabály tervezet indoklása szerint csupán pontosításokat kíván bevezetni, ám a gyakorlatban komoly korlátozásokat jelent a kereskedelmi ingatlanok felhasználásában.
"A rendelet célja a rendeltetésmódosítási eljárás során alkalmazandó részletes szabályokról szóló 143/2018. (VIII. 13.) Korm. rendelet szabályainak pontosítása a jogalkalmazásból eredő tapasztalatok alapján, amelyek azt mutatták, hogy tovább kell egyértelműsíteni azokat az esetköröket, amikor rendeltetésmódosítási engedélyt kell kérni."
Az OKSZ véleménye alapján a rendelethez csatolt "hatástanulmány" nem képes hűen visszaadni a várható következményeket. A szövetség álláspontja szerint a jogszabály hatályba lépése:
Az OKSZ álláspontja szerint a tervezet teljesen ellentmond Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter által képviselt elveknek. A miniszter hangsúlyozta, hogy "rövid távon a fogyasztás, hosszú távon pedig a beruházások által vezérelt növekedésre kell építenünk." Ennek fényében az OKSZ azonnali lépéseket sürget a minisztériumtól a rendelet tervezet visszavonására, mivel meglátásuk szerint az nem szolgálja sem a fogyasztók, sem az állam érdekeit, továbbá ismeretlen célok mentén korlátozza a magyar vállalkozások tulajdonjogait.
Az OKSZ együttműködésben az NGM-mel és az ÉKM-mel konzultációt indít a kiskereskedelem jövőbeli fejlődési irányainak megvitatására, lehetőséget teremtve a szakma és az állami szereplők közötti párbeszédre.
