Korszakváltás Németország migrációs politikájában: egy új irányvonal Németország migrációs politikája az utóbbi évtizedekben jelentős átalakuláson ment keresztül, amely nemcsak a társadalmi, hanem a gazdasági kontextust is mélyen érinti. Az ország hagyom
A német szövetségi kormány 2024-es migrációs intézkedései jelentős változásokat hoztak közel 3,5 millió védelemben részesülő külföldi életében. A menekültek és oltalmazottak helyzete körüli diskurzus a politikai és társadalmi szférában egyre fokozódó figyelmet kap, és a téma egyre inkább középpontba kerül. A Migrációkutató Intézet legújabb Fókuszpont tanulmánya részletesen elemzi ezt a jelenséget.
"Még soha nem tapasztaltunk ilyen mértékű menekültáradatot Németországban."
Tavaly nyáron a német kormány figyelmeztetett arra, hogy a statisztikai hivatal legfrissebb jelentése szerint az országban körülbelül 3,48 millió ember él különféle védelmet nyújtó tartózkodási engedéllyel. A legnagyobb csoportot az ukrán állampolgárok alkotják, számuk körülbelül 1,18 millióra tehető. Őket követik a szírek, akiknek létszáma 973 000 fő, közülük körülbelül 300 000-en ideiglenes védelemben részesülnek.
A német szövetségi kormány alapjaiban reformálta meg bevándorlási politikáját, célul tűzve ki, hogy a szakképzett bevándorlók számára vonzóbbá tegye az országban maradást. Ezzel szemben szigorúbb intézkedéseket vezetnek be a bűnözők és azok ellen, akik a szociális ellátórendszer előnyeit próbálják kihasználni, lehetővé téve számukra a kitoloncolást Németország területéről.
A legfontosabb változások a szakképzett munkaerő bevándorlását érintették. 2024. június 1-jéig minden vonatkozó törvényi rendelkezés életbe lépett. Az új intézkedések értelmében harmadik országbeli állampolgárok egy évre szóló "esélykártyát" (Chancenkarte) kapnak, ami lehetővé teszi számukra, hogy legális keretek között munkát keressenek. A Munkaügyi Ügynökség előrejelzései szerint 2025-re akár 50 ezer ember is kihasználhatja ezt a lehetőséget.
Berlin döntése a szakképzett munkaerőhiány kezelésére irányulva a külföldi képesítések elismerésének bővítéséről szól. Ez a rendelet elsősorban az egészségügyi szakemberekre, mérnökökre és pedagógusokra vonatkozik, akik olyan országokban szerezték diplomájukat, mint például Törökország, Bosznia-Hercegovina, Tunézia, Szíria vagy Ukrajna.
2024. június 26-án lépett életbe az új bevándorlási törvény, amelynek célja, hogy egyszerűsítse a német állampolgárság megszerzését azok számára, akik már régóta az országban élnek. A külföldiek a korábbi nyolc helyett öt év után nyújthatnak be állampolgársági kérelmet, és jogosultak a német állampolgárságra azok is, akik legalább öt éve az országban élnek és legalább egyik szülőjük Németországban született.
2024-ben a menekültek támogatási rendszere jelentős változásokon ment keresztül: a kormány egyrészt csökkentette a menedékkérők számára biztosított juttatásokat, másrészt pedig új megoldásként bevezették az előre feltöltött kártyákat a pénzügyi segélyek kiosztására.
A szövetségi kormány továbbra is prioritásként kezeli a migrációval kapcsolatos biztonsági kihívásokat. 2024 februárjától életbe lépett egy új törvény, amely a hazatelepítések fokozását célozza meg, így felgyorsítva a bűnelkövetők és az illegálisan tartózkodó személyek kiutasítását Németországból. Különösen jelentős eseményként könyvelhetjük el, hogy 2021 augusztusában a tálibok hatalomra jutása óta először történt afgánok kitoloncolása az országból: tavaly augusztusban 28 afgánt szállítottak haza egy Kabulba tartó repülőjárattal.
Németországot jelentősen befolyásolja Bassár el-Aszad szíriai elnök hatalmának 2024. december 8-án esedékes megdöntése.
Németországban körülbelül 975 ezer szíriai menekült él, és a szövetségi kormány a rezsim megbukása után úgy döntött, hogy felfüggeszti a további menedékkérelmek elbírálását. Nancy Faeser, a német belügyminiszter 2025. január 5-én már arról tájékoztatott, hogy napirenden van a szíriai menekültek hazatelepítése, valamint a menekültstátuszuk felülvizsgálata is.
