A hazai fesztiválok súlyos kihívásokkal néznek szembe, mivel az előadók egyre magasabb igényei jelentős áremelkedéseket idéznek elő.

A nyári fesztiválszezon már javában zajlik, és hamarosan Debrecenben is felcsendülnek a zenei ritmusok a július 16-án kezdődő Campus Fesztivál keretein belül. Miklósvölgyi Péter, a fesztivál főszervezője, az Indexnek nyújtott részletes betekintést a szervezők aktuális kihívásaiba, valamint megosztotta vízióját a fesztiválok jövőjéről.

Különösen nehéz helyzetbe kerültek a hazai fesztiválok az elmúlt években, amit mi sem jelezhetne jobban, minthogy előbb a fesztiválszezont nyitó VOLT Fesztivál került parkolópályára, majd idén először a Balaton Soundot sem rendezték meg, ami az elektronikus zenét kedvelők egyik fellegvárává nőtte ki magát a fennállása alatt, a Bánkitó Fesztivál pedig ebben az évben zárta be kapuit. Akadnak még ugyanakkor jócskán rendezvények, amik képesek voltak talpon maradni, köztük a Sziget Fesztivál, az EFOTT, a STRAND Fesztivál vagy a július 16-án kezdődő Campus Fesztivál, amely Debrecen szívében várja a látogatókat. Arról, hogy a Campusnak és a legtöbb hazai fesztiválnak milyen nehézségekkel kell szembesülnie a gazdasági helyzet miatt, a rendezvény főszervezőjét, Miklósvölgyi Pétert kérdeztük.

A főszervező szavaival élve, a fesztiválszervezők közössége komoly kihívásokkal küzd, amelyek részben abból adódnak, hogy a zenekarok egyre magasabb színvonalú körülményeket várnak el. Emellett mindenki igyekszik megőrizni a saját zenekari imázsát és minőségi színvonalát, ami jelentős drágulást eredményez a gázsik terén.

Fesztiválokon ma már egy olyan zenekar, aki tíz éve 2-3 segítővel jött, akár 20-30-40 fős stábbal érkezik, óriási technikai igénnyel. Nyilván ők is pénzből élnek és szeretnének a stábtagoknak fizetést adni, aminek az a következménye, hogy mivel a zenekari költségek sokkal magasabbak, a fesztiválbelépő ára is növekedhet. Ez azzal járhat, hogy egy idő után a piac el fog fordulni a fesztiváloktól, és az egyszeri vásárló döntés elé lesz állítva

- emelte ki, példaként hozva, hogy egy átlagos vásárlónak mérlegelnie kell, vajon egy stadionban megrendezett nagykoncertet válasszon-e, vagy inkább egy fesztiválra látogasson el néhány napra. Hiszen a két esemény egy időben nem látogatható, ami plusz kihívást jelent a hazai rendezvények számára.

Célunk, hogy egy igazán különleges zenei élményt teremtsünk, ahol mindenféle zenekart színpadra állítunk, és egy fergeteges zeneünnepet rendezünk a fiatal zenekedvelők számára. Tudjuk, hogy sokuk jövedelmi helyzete még nem stabil, és ezt figyelembe kell venni. A jelenlegi gazdasági kihívások miatt a fesztiválszervezőknek is okosan kell gazdálkodniuk: mérlegelniük kell, hol tudják csökkenteni a költségeiket, vagy hogyan növelhetik bevételeiket. Ez a kérdéskör a fesztiválpiac legégetőbb problémái közé tartozik, és komoly kihívás elé állít minket.

- fejtette ki.

Miklósvölgyi úgy fogalmazott, annak érdekében, hogy tartani tudják a lépést, a fesztiváloknak egyre vonzóbbá kell tenniük a promóciójukat, így mindenki egy saját brandet épít. A Campus Fesztivál esetében a legfontosabb üzenet a teljesség igénye, illetve hogy náluk nemzetközi sztárok is megtalálhatóak, ráadásul egy prémium helyszínen. Ahogy arra kitért, ugyan a gazdasági eredetű problémák őket sem kerülték el, a Campus sikere abban rejlik, hogy egyrészt Debrecen városa és a Debreceni Egyetem teljes vállszélességgel a fesztivál mellett áll - ez jelentős anyagi támogatást jelent, valamint ingyen biztosítják számukra a közterületet -, másrészt helyben tudnak találni olyan potenciális üzleti partnereket, akik lehetőséget látnak abban, hogy a fesztiválon mutassák meg magukat.

Kérdésünkre felelve, miszerint a fesztiválok működésének alapját képező szponzorációkra mennyiben vannak kihatással a gazdasági visszaesések, megemlítette, a Campus esetében még nem láthatóak ennek jelei.

Jelenleg nem tapasztalok olyan jeleket, hogy a partnereink közül bárki is visszalépett volna anyagi okok miatt. Ez részben annak köszönhető, hogy Debrecen egy olyan gazdasági időszakot él meg, amikor a munkaerőpiac folyamatosan bővül, és egyre több vállalkozás alakul. Az emberek jövőképe is egyre derűsebb, amit az is tükröz, hogy Debrecenben nem az elbocsátásokról, hanem a tömeges toborzásokról hallani.

- fűzte hozzá.

A fesztiválozói szokásokra rátérve megjegyezte, hogy nem tapasztal jelentős eltéréseket a bulizásra vágyók viselkedésében. A legtöbben arra törekednek, hogy minél több kedvenc előadójukat láthassák, lehetőleg egy napon, és mindezt a lehető legjobb áron. Azt is hozzátette, hogy várakozásaik szerint idén is képesek lesznek megőrizni, sőt talán még növelni is a korábbi években elért 120 ezres látogatószámot, azonban több tényező is befolyásolhatja ezt, például az időjárás. Kiemelte, hogy bár próbálják a közönséget a helyszíni vásárlásról az elővételes jegyvásárlásra terelni – ami üzleti szempontból számukra kedvezőbb – még mindig jelentős bevétel származik a helyszíni tranzakciókból.

Az emberek szeretik a kényelmes megoldásokat és utolsó pillanatban dönteni mindenről, így változó, ki mikorra időzíti a vásárlást. A karácsonyi kampányban például 38 ezer forintért is volt eladó bérletünk, ami most már 50 ezer forint felett van, így nagyon sokan előrehozzák a jegyvásárlást, ami nekünk jó, mivel biztos vásárlókat jelent, viszont a bevételeken meglátszik, hogy a helyszíni jegyvásárlás már nem annyira erős, mint két-három éve. Ennek örülünk is, meg nem is, hiszen az időjárással járó kockázatokat csökkenti

- tette hozzá, megemlítve, hogy a karácsonyi kampány során közel húsz százalékkal több bérletet sikerült eladniuk, mint 2023-ban. Azonban mostanra azt észlelik, hogy a tavalyi értékesítési adatokhoz viszonyítva csupán egy elenyésző mértékű előnyre tettek szert, ami mindössze néhány százalékot jelent.

A fesztiválok kapcsán a belépő árán túl egy másik lényeges tényező, hogy mennyit kell költenünk az ételekre és italokra. A költségek növekedésének mérséklése érdekében a rendezvények kínálatában már megjelentek a pénztárcabarát lehetőségek is. Például a Sziget Fesztiválon idén 3500 forint az a maximum, amelyért egy főételt kell biztosítaniuk a különböző vendéglátóhelyeknek. Miklósvölgyi kiemelte, hogy a Campus Fesztiválon is kiemelt figyelmet fordítanak erre, és olyan partnereik vannak, akik gazdaságos megoldásokat kínálnak az érdeklődőknek. Továbbá, a fesztivál területén egy teljes körű bolt is működik, ahol alkoholtól eltekintve minden szükséges termék megtalálható.

A bolt mellett található sátorban kapható kétszemélyes grilltál különleges ízélményt kínál, amelyet a barátságos személyzet készít el. A friss zöldségek hozzáadásával a költségek összesen mindössze két-háromezer forint körüli összegre rúgnak, így könnyedén jóllakhat két ember. Ha valaki alaposan körülnéz a fesztivál gasztronómiai lehetőségei között, igazán kedvező áron élvezheti az ízletes ételeket.

Ahogyan kifejtette, a többi rendezvényhez képest náluk eltérő rendszer működik az italok terén. Itt nem a nagykereskedelemből beszerzett termékeket kínálják a vendégeknek sokszoros áron, ahogy azt más helyeken tapasztalhatjuk, hogy ezzel fedezzék a felmerülő költségeket, beleértve a fesztiválnak járó részesedést is.

Létezik a magyar valóság, ezért próbáljuk a földön tartani az árakat. Nálunk fél liter sör az 1190 forint az idei fesztiválon. Sőt, lesz olyan sörpont, ahol 790 forint lesz, így aki árérzékeny, van erre is megoldás. Nyilván ezen mi árrést vesztünk, de hiszünk abban, hogy így mesterségesen lent tudjuk tartani az árakat és meg tudjuk akadályozni, hogy elszálljanak

- jegyezte meg, hozzátéve, hogy a saját vállalkozásuk keretein belül a lángos ára 890 forint lesz. Ezzel a lépéssel azt kívánják elérni, hogy más vendéglátóhelyek ne emeljék meg az árakat más termékek esetében sem.

Miklósvölgyi szerint ez a stratégia már most kezdi meghozni gyümölcseit, hiszen a különböző magyar tájakról érkező vendégek számára meglepő az alacsony ár-érték arány, amelyhez páratlan színvonal társul. Habár a legtöbb látogató Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyéből érkezik a Campus rendezvényre, a tavalyi évben egy érdekes változás ment végbe. A budapesti lakosok is felfedezték, hogy Kelet-Magyarországon pezsgő élet vár rájuk, így a 2024-es Campusra a budapesti régió látogatói már túlszárnyalták Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyék képviselőit. A főszervező, debreceni születésű polgárként, különösen büszke erre a tendenciára: "Bennünket, a szervezőcsapatot is áthat a lokálpatriotizmus, és szeretnénk megmutatni, hogy Debrecen egy vonzó város."

A fesztiválszervező hangsúlyozta, hogy Debrecen különleges előnyökkel bír, mivel a helyi munkaerő könnyen elérhető számukra. A körülbelül kétezer fős csapatnak mintegy 90%-a debreceni lakos, így a szállásra fordítandó költségek jelentősen csökkentek, még ha ezek így is több tízmilliós nagyságrendűek. Más fesztiválok, mint például a Balaton Sound, esetében ezek a kiadások sokkal magasabbak lehetnek. A szervező cég, amely egyetemi klubokat is üzemeltet, egy erős és megbízható munkaerőbázissal rendelkezik, amely lehetővé teszi számukra, hogy gyorsan mozgósítsák a szükséges munkatársakat, valamint diákokat is toboroznak a pultos pozíciókra.

A fesztiválok jövőjét illetően a főszervező úgy fogalmazott, amiatt is nagyon sajnálná, ha még nehezebb helyzetbe kerülnének vagy esetleg megszűnnének a fesztiválok, mivel az online világban kevés hús-vér találkozási lehetősége van az embereknek. Ezek a rendezvények pedig alkalmat adnak arra, hogy szerelmek szövődjenek, barátságok szülessenek, megismerjük az ismerőseink ismerőseit vagy épp a csoporttársainkat az egyetemről.

A fesztiválok legfőbb értéke abban rejlik, hogy nem csupán turisztikai és kulturális események, hanem az emberi kapcsolatok szempontjából is rendkívül jelentősek. A közönség számára lehetőséget adnak a találkozásra, az élmények megosztására és a közös ünneplésre, így hozzájárulnak a közösségi élmények gazdagításához.

- mondta.

Azzal kapcsolatban, hogy mi lehet az a motor, ami a fesztiválszervezőket hajtja még akkor is, ha a látogatószám nem úgy alakul, ahogy remélték, Miklósvölgyi arról beszélt, az összes fesztiválszervező egy jobbító szándékú, szervezői vénájú nyüzsgönc, hiszen enélkül nem is lehet fesztivált rendezni. Mint mondta, jól esik látni, ha a vendégek jól érzik magukat, hogy fejlődnek, ahogy az is jó érzéssel tölti el őket, ha olyan fesztivált sikerül megrendezniük, amit a lelki szemeik előtt is elképzeltek. A létszámharcot, egy adott rendezvényen részt vevő látogatók számával való dobálózást viszont aggályosnak tekinti, ami egy létezhetetlen terhet ró a fesztiválokra.

Amikor mindenkinek létszámadatokat kell közölni, azzal a fesztivál saját értékét is minősíti. Ez a szám sok esetben félrevezető üzenetet küldhet a következő évben érdeklődő vendégeknek, vagy akár a szponzorok felé is. Éppen ezért én nem tartom célszerűnek ezt a témát firtatni. Természetesen nagyságrendileg érdemes lehet beszélni a látogatók számáról, de az, hogy pontosan 113 vagy 117 ezer ember volt-e jelen, végső soron már lényegtelen.

A főszervezővel folytatott beszélgetésünk során arra is rákérdeztünk, mi lehetne az a végső impulzus, ami a fesztivál megszüntetését vonná maga után. Elmondása szerint számukra ez a helyzet akkor állna elő, ha a város, az egyetem, a piaci szereplők és a közönség közötti egyensúly valamilyen okból felborulna. "Abban a pillanatban véget érne a fesztivál" – fogalmazott. Hozzátette, hogy a Campus Fesztivál Debrecen szívében egy közös, de rendkívül törékeny kulturális érték, amelyért mind a városvezetésnek, mind az egyetemnek, a fesztivált szervező cégnek, valamint szponzoraiknak és partnereiknek is felelősséget kell vállalnia.

A fesztiválok varázsa még mindig él, és bár a körülmények néha próbára teszik a lelkesedésünket, az emberek szívében mindig ott él a vágy, hogy részt vegyenek ezeken az eseményeken. Még ha a közvetlen környezetünk nem is kínál folyót, a látogatók valószínűleg a közeli Dunához zarándoklanának, ha a fesztiválok eltűnnének a térképről. Ezt teljes bizonyossággal állíthatom!

- hangoztatta.