Európában a krónikus betegségekkel élők helyzete országonként változó, és számos tényező befolyásolja a körülményeket. Néhány ország, mint például Svédország, Norvégia és Hollandia, kiemelkednek a jóléti egészségügyi rendszereikkel, amelyek támogatják a k
Görögország, Portugália és Románia a különböző mutatók több mint felében az átlagosnál gyengébben teljesítettek.
Az Európai Unió 22 tagországa egyúttal az OECD, azaz a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagja is, amely egy nemzetközi agytrösztként funkcionál, gazdasági és társadalomtudományi kutatásokat, valamint elemzéseket végez. Egy friss kutatás során az EU-OECD országok adatait vizsgálták, és megállapították, hogy a 45 éves vagy annál idősebb felnőttek közül körülbelül 80% fordult orvoshoz az elmúlt fél évben, mivel legalább egy krónikus betegségben szenvednek. Ráadásul a megkérdezettek több mint fele két vagy több, míg több mint negyedük három vagy annál több krónikus állapottal küzd.
A vizsgált 11 tagország: Franciaország, Belgium, Luxemburg, Szlovénia, a Cseh Köztársaság, Görögország, Spanyolország, Hollandia, Románia, Portugália, Olaszország (vagyis Magyarország nem volt közüttük).
Ezekben az országokban a többszörös krónikus betegséggel élő emberek több mint 70%-a legalább három gyógyszert szed, és több mint egyharmaduk négy vagy több gyógyszert.
A legtöbb krónikus betegségben szenvedő ember magas vérnyomásról, valamint ízületi gyulladásról, szív- és érrendszeri betegségekről, légzési vagy mentális betegségekről számolt be.
Az OECD legfrissebb betegfelmérése rámutatott, hogy a krónikus betegségek egyre szélesebb körben terjednek el, és nem csupán anyagi terhet jelentenek a betegekre, hanem komoly kihívás elé állítják az ápolókat, az egészségügyi szakembereket és magát az egészségügyi rendszereket is.
Franciaországban és a Cseh Köztársaságban volt a legmagasabb azok aránya (77,24% és 70,13%), akik mentális egészségi problémájuk mellett két vagy több krónikus betegségben szenvedtek.
Átlagosan a nők jólléti mutatói rendszerint 3-5%-kal elmaradnak a férfiakétól.
A nemek közötti különbségek mértéke országonként eltérő, például Portugáliában és Olaszországban ez a különbség akár 9%-ot is elérhet, míg Luxemburgban ez a szám már jelentősen alacsonyabb, kevesebb mint 3%-ot mutat.
A társadalmi-gazdasági helyzet, az életkor, valamint a krónikus betegségekkel való együttélés mind-mind meghatározó szerepet játszanak abban, hogy mennyire bíznak az emberek az egészségügyi ellátórendszerben.
Olaszországban a krónikus betegségekkel élők között figyelemre méltó eltérések mutatkoznak a jövedelmi szintek alapján. A magasabb jövedelműek közül majdnem háromnegyed (74%) bízik az egészségügyi rendszer megbízhatóságában, míg az alacsonyabb jövedelműek körében ez az arány csupán 60%-ra tehető.
Ez 14 százalékpontos különbséget jelent a bizalomban.
A lakosság elöregedése és a megnövekedett élettartam szoros összefüggésben áll a krónikus betegségek egyre gyakoribb megjelenésével. Az OECD legfrissebb felmérése alapján ezek a betegségek jelenleg a globális halálozások körülbelül 74%-áért felelősek.
A jelentős egészségügyi kiadások hozzájárulhatnak a fizikai állapot javulásához, azonban nem garantálják, hogy minden beteg számára optimális eredményeket nyújtsanak.
A Cseh Köztársaság és Szlovénia például annak ellenére ért el jó egészségügyi eredményeket, hogy lakosságarányosan viszonylag keveset költöttek az egészségügyre.
Azok az emberek, akik több krónikus betegséggel élnek, és régóta kapcsolatban állnak egy alapellátásban dolgozó szakemberrel, nagyobb valószínűséggel számolnak be jobb minőségű ellátásról.
A vizsgált országok közül a legnagyobb arányban Romániában, a Cseh Köztársaságban és Hollandiában figyelték meg a hosszú távú kapcsolattal rendelkező betegek arányát, ahol a betegek több mint fele jelezte, hogy több mint egy évtizede ugyanazzal az alapellátó szakemberrel van kapcsolatban.
Az idősebb korosztály és a kevésbé képzett egyének gyakran nagyobb kihívásokkal néznek szembe az egészségügyi információk megértésében. Ezen túlmenően, hajlamosak kevésbé bízni abban, hogy a digitális technológiákat alkalmazzák egészségük menedzselésére, ellentétben a fiatalabb, magasan képzett emberekkel, akik általában nyitottabbak az új technológiai megoldásokra.
A Cseh Köztársaságban és Franciaországban az emberek több mint 30%-a mondta azt, hogy magabiztosan használja az internetről származó egészségügyi információkat egészségügyi döntések meghozatalához, míg Olaszországban, Romániában és Belgiumban ez az arány kevesebb mint 10% volt.
