Fantasztikus: így varázsolhatsz tíz euróból egy apró csodát Kárpátalján! - Mandiner
Másfél száz gyermek, másfél száz jövő: a Szent Margit-program sokkal többet kínál a rászoruló és tehetséges kárpátaljai fiataloknak, mint csupán egy havi tízeurós ösztöndíj. Ez a program nemcsak az érintettek életét formálja, hanem a támogatóik számára is értékes lehetőségeket teremt.
A kárpátaljai görögkatolikus magyar közösség nem túl népes, Demkó Ferenc püspöki helynök becslése szerint mindössze 25-30 ezer főt számlál. Ennek ellenére a Görögkatolikus Ifjúsági Szervezet (GISZ) rendkívül fontos szerepet tölt be a térség rászoruló gyermekeinek megsegítésében. A helyi gyermekek sorsa különösen aggasztó, hiszen a már közel három éve tartó háború következtében sok család küzd a mindennapi megélhetéssel, és gyakran csak a legszükségesebb dolgokra futja. A GISZ elkötelezett abban, hogy segítséget nyújtson ezeknek a családoknak, akik nehéz helyzetük ellenére is küzdenek a reményért és a jövőért.
A Szent Margit-program, amely idén ünnepli tízéves fennállását, kulcsfontosságú szerepet játszik a rászoruló kárpátaljai gyerekek támogatásában. A program lényege, hogy a támogatók - főként anyaországi, de felvidéki, erdélyi vagy nyugati magyarok is - elkötelezik magukat, hogy egy éven át havi tíz euróval segítenek egy-egy általános iskolás magyar gyermeknek. A támogatott diákokat, akik közül tavaly körülbelül százötvenet választottak ki, a GISZ pályázati rendszerén keresztül választják ki. Elsősorban a szociálisan hátrányos helyzetű és tehetséges gyerekek kapják ezt a támogatást. Köztük találunk félárvákat, csonka családban élőket, valamint fogyatékossággal élő vagy beteg gyerekeket is - osztotta meg lapunkkal Lődár Jenő atya. Az atya hangsúlyozza, hogy nem csupán a pénz juttatása fontos, hanem az is, hogy a gyermekek érezzék: nincsenek egyedül. "Célunk, hogy senki ne veszítse el a reményét, és ne érezze magát kevesebbnek másoknál. Fontos, hogy megőrizzék a bizalmukat a világban és az emberekben" - mondja. A program keretében általában minden faluban található valaki, aki figyelemmel kíséri a gyerekeket, legyen az egy papcsalád vagy tanító. Gyakran az ő segítségükkel vásárolják meg a szükséges tanszereket és ruházatot, mivel vannak olyan helyek, ahol nem merjük közvetlenül odaadni a támogatást. Az alapvető szükségletek sok esetben hiányoznak: sok gyereknek nincsen megfelelő tanszere, téli cipője vagy kabátja, ami megnehezíti a tanulást, pedig sokukban ott rejlik a tehetség.
Egy évvel ezelőtt, a sors kegyetlensége folytán, egy kis család félárvává vált: három gyerek - egy kicsi lány és két idősebb fiú - története különösen mélyen megérinti Jenő atyát. "Mindhárom gyermek rendkívül okos és ügyes. Már a hittanórákon is egyértelmű, hogy értelmesek, mindig az elsők között vannak"; édesanyjuk egyedül próbálja nevelni őket, de hatalmas nehézségekkel küzd, mivel a falvakban alig akad munka. Hiába a nagyvárosokban tapasztalható építkezési láz Ungváron, Munkácson vagy akár Beregszászban, Batár községének határvidéke túl messze esik mindezektől. A mezőgazdaság volt a helyi közösség fő megélhetési forrása, de a földművelést túlnyomórészt a férfiak végezték, akik mostanra eltűntek; munkaadó nélkül nem maradt más lehetőség, mint a napszámos munka, ami szintén hiányzik - sorolja az atya a nehézségeket. Korábban körülbelül másfél száz batári férfi dolgozott külföldön, főként Magyarországon, és csak az ünnepek idejére tértek haza. Most azonban már erre sincs lehetőségük, hiszen ha vissza akarnának menni, azt nem tehetik. A férfiakat vagy besorozzák, vagy bujkálniuk kell, így nem tudják támogatni családjaikat. Másfél hónapja egy fiatalembert vittek be az utcáról; felesége és kisfia magukra maradtak, és csak annyit tudtak meg róla később, hogy megsebesült - folytatja az atya, akinek szívét megdobogtatja a gyerekek sorsa.
